Az internetezők lakóhely szerinti megoszlásáról számos irreális statisztika forog közkézen, amelyek a látogatókat IP-címük alapján helyezik el a térképen. Ezek a statisztikák valójában nem az internetezők, hanem az internetszolgáltatók IP-ihez bejegyzett címek alapján készülnek. Ennek köszönhetően a budapesti felhasználók számát a teljes hazai internetező tábor 50–70 százalékára becsülik, ám ez már csak a népességi adatok alapján is lehetetlen, hiszen ha minden egyes budapesti internetezne, akkor is csak a 42 százalékát tennék ki a hazai internetezőknek. Kétségkívül igaz, hogy Budapesten az internetpenetráció jelentősen meghaladja az országos átlagot, ezzel együtt a hazai netezők alig harmada fővárosi.
A megyék rangsorában mind a nethasználók száma, mind a penetráció alapján Budapestet egyértelműen Pest megye követi. A harmadik legtöbb internetezőt Borsod-Abaúj Zemplén megyében találjuk, ez alapvetően háromnegyedmilliós lélekszámának köszönhető. A megyék internetpenetráció szerinti rangsorában BAZ megye a 18. helyre szorul, ez azt jelzi, hogy ebben a régióban még van teendő a felzárkóztatás terén.
Az 1. táblázat a megyék sorrendjét mutatja a netezők száma, illetve az internetpenetráció szerint.
A 2. táblázat a vidéki városok húszas toplistáját mutatja az internetezők száma alapján. Jól látszik, hogy mind a szám, mind a penetráció tekintetében Budapest messze előbbre jár. A táblázat jobb oldala a húsz város penetráció szerinti sorrendjét mutatja. A számokból kiolvasható, hogy a méret önmagában nem garantálja a magas internetpenetrációt, hiszen Debrecen és Nyíregyháza lakóinak 54 százaléka internetezik, míg Miskolc esetében ez az arány csak 44 százalék. Ellenpéldaként megemlítendő, hogy Baja, Gödöllő, Vác 55, Dunakeszi, Szentendre 62 százalékos penetrációval büszkélkedhet.
