Népszerű marketingeszköznek bizonyult az idén nyáron a hazai internetszolgáltatóknál a sör, több cég is annak árához viszonyította legújabb akciós ajánlatát. Az egyik legmeglepőbb ajánlattal egy kábelcég állt elő, a ViDaNet Zrt. Győrött egy korsó, jobb minőségű sör áráért, 498 forintért kínál webhozzáférést. Szintén a folyékony kenyér árához viszonyítja nyári ajánlatát webes kampányában az Invitel, igaz, a második legnagyobb hazai vezetékes szolgáltató akciós netelőfizetése valamivel többe, háromkorsónyi ital árába, vagyis 1288 forintba kerül hat hónapig, ezt követően pedig 4990-be.
Meglepő ajánlat
A ViDaNet magyar piacon példátlanul olcsónak számító, június eleje óta elérhető terméke elsősorban azoknak éri meg, akik levelezésre, elektronikus ügyintézésre szeretnék használni a világhálót. A másodpercenkénti 512 kilobites letöltési sebesség ugyanis nagyméretű videóállományok letöltésére, videómegosztó portálok böngészésére vagy multimédiás netes alkalmazások – például játékok – futtatására nem igazán alkalmas. Az ilyen jellegű felhasználás ellen szól az is, hogy egy gigabájtnyi letöltött adatmennyiség után tovább csökken a szolgáltatás sebessége.
A győri próbálkozás egyelőre egyedi esetnek tűnik rendkívüli olcsóságával, bár számos telefonvonali (ADSL-) szolgáltató próbaidőszakkal csábítja az új ügyfeleket, ennek keretében pedig egy vagy két hónapig ingyenes a webhozzáférést biztosít. Azonban a belépőszintű – általában 1 Mbit/s letöltési sebességet kínáló – csomagok esetében az akciós időszakot követően sem szökik az egekbe az ár, többnyire háromezer forint alatt marad.
Az elmúlt években jelentős árcsökkenésnek örülhettek a hazai internetezők – míg 2003-ban tízezer forint fölött volt a legelterjedtebb hozzáférések havi díja, addig napjainkra háromezer forint körüli szintre süllyedt –, s ez részben a növekvő versenynek, részben pedig a határozottabb szabályozásnak köszönhető.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai szerint 2005 első félében az 1 Mbit/s-os, forgalomtól független ADSL-hozzáférések havonta átlagosan nettó 6247 forintba kerültek, tavaly év végén viszont már csak átlagosan 3749 forintot kellett fizetniük a felhasználóknak egy ilyen típusú netkapcsolatért, s ez 40 százalékos csökkenést jelent. Az árzuhanásban az NHH szerint meghatározó szerepet játszott a 2005-ben bevezetett, úgynevezett „retail minus” (RM) szabályozás, amelynek keretében a hatóság a kiskereskedelmi árak alapján határozza meg a szabályozott nagykereskedelmi árakat.
Több, kevesebb
Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az elmúlt évekre jellemző árzuhanás az idén mérséklődött, mivel az árak már elérték azt a szintet, amikor nem a havi díj a széles sávú előfizetői szám növekedésének gátja. A szolgáltatók más formában kínálnak kedvezményeket, valamint egyre nagyobb figyelmet fordítanak a jelenlegi ügyfelek elégedettségének növelésére. A cégek ajánlataiban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kettő az egyben és a három az egyben ajánlatok, vagyis a telefont és internetet, illetve a telefon-, web- és tévé-előfizetést egyben megvásárló ügyfelek jelentős kedvezményekre számíthatnak. Ez az üzletpolitika tetten érhető a legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a UPC Magyarország Kft. nyári ajánlataiban is, amelyek egyértelműen arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy egyszerre több szolgáltatást vegyenek igénybe. A mintegy 300 ezer netelőfizetőt magáénak tudó társaság ezer forinttal olcsóbban kínálja a webhozzáférést azoknak, akik még egy szolgáltatását is megvásárolják.
Bármennyire is vonzónak tűnnek az internetszolgáltatók akciós ajánlatai, mielőtt telefont ragadnánk és megrendelnénk a világhálós hozzáférést, érdemes utánanézni néhány adatnak. Főként a belépőszintű – tehát a legolcsóbb – ajánlatok esetében gyakori, hogy még mindig forgalmi korláttal kínálják a webkapcsolatot, azaz ha az adatforgalom túllép egy bizonyos méretet, a letöltött mennyiségtől függően az alap havi díjat meghaladó összeget számláz ki a szolgáltató.
Tudatos erősítés
Emellett hasznos elgondolkodni azon is, hogy mire akarjuk használni az internetkapcsolatot. Levelezéshez, ügyintézéshez tökéletesek a belépőszintű – általában 1 Mbit/s-os csomagok –, azonban ha valaki rendszeresen nagyméretű állományokat tölt le vagy fel a világhálóra, érdemes a drágább, de nagyobb sávszélességet kínáló csomagokat választani. Ez azért is indokolt, mert az ajánlatokban szereplő sávszélességadatok névlegesek, vagyis a tényleges sebesség korántsem állandó, sőt, az esetek többségében el sem éri azt.
A szolgáltatók kötelesek feltüntetni honlapjukon, hogy milyen hozzáférési sebességet garantálnak, azonban ezek az adatok egyelőre ritkán jelennek meg közvetlenül az akciós ajánlatok mellett. A nagyobb társaságok oldalain azonban már könnyen rájuk lehet bukkanni, a Magyar Telekomnál például az év elejétől kezdődően alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy a minimális és a maximális sávszélességeket a kommunikációs anyagaikon is feltüntetik, és hasonló a helyzet a UPC-nél is. A kábelszolgáltató egyébként kezdeményezte, hogy iparági szinten erősítsék a fogyasztói tudatosságot az internethasználattal kapcsolatosan, a Netrekész program keretében.
A hírek szerint etikai kódex készül is készül az internet-előfizetők megfelelő tájékoztatására a szolgáltatók által garantált sávszélességről. Hasonló ajánlást fogadott el az elmúlt hetekben a brit távközlési hatóság. Az ott tevékenykedő operátorok kilencven százaléka – köztük a legnagyobbak, a BT és az Orange – már az első napokban csatlakozott az ajánláshoz, előfizetői azóta nyomon követhetik a széles sávú netszolgáltatás tényleges adatátviteli sebességét.
Mitől függ a sávszélesség?
A jelenleg legelterjedtebbnek számító ADSL-kapcsolatok esetében a központ és az előfizetői végpont közötti távolság a meghatározó, azaz minél messzebb van a felhasználó lakása a központtól, annál kisebb eséllyel lehetséges a nagyobb sávszélességű csomagok szolgáltatása. A kábelnetes technológia sajátosságainak megfelelően a mindenkor rendelkezésre álló sávszélesség nagyban függ attól is, hogy a hálózat részét képező egyes csomópontokhoz kapcsolódó (egy környéken élő) felhasználók mekkora forgalmat bonyolítanak egy adott pillanatban, mivel ők osztoznak az adott csomópont kapacitásán.
