Cáfolta a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezetése azokat a feltételezéseket, hogy eladná a strandok üzemeltetési jogát. Tény, hogy néhány szolgáltatással – például a takarítással, mosatással, gépészettel, villanyszereléssel, szállítási és asztalos szakmunkákkal – alvállalkozókat bíz meg, nyílt pályázat keretében. A cégnél egyébként jelenleg is 60 százalék körüli a kiszervezések aránya.
Megtakarítást remélnek
Ferenci Tibor, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója szerint a cég 1,6 milliárd forintot költ évente azokra a feladatokra, amelyeket kiszerveznének. Az átalakítástól 200 millió forintos megtakarítást remélnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy erre specializálódott külső cég gazdaságosabban és eredményesebben tudja elvégezni ezeket a munkákat.
A korábbi raktárakat, üzemeket és mosodákat pedig másképp lehet hasznosítani, helyükre például szaunákat, fitnesstermeket, szépségszalonokat és modern sportcentrumokat terveznek. Csak a Széchenyi fürdő mosodájának felszámolásával 700 négyzetmétert szabadíthatnának fel.
A Fővárosi Önkormányzat gazdasági bizottságában nem aratott osztatlan sikert a cégvezetés javaslata: nemcsak az ellenzéki, hanem a szocialista tagok többsége is ellenzi. A tervezet szocialista bírálói szerint a nyertes pályázónak meg kellene szabni, hogy csak korlátozott mértékben vonhasson be alvállalkozókat. Így ugyanis el lehetne kerülni az ilyenkor szokásos vállalkozói láncok kialakulását, amelyek végén rendszerint a feketén dolgozó munkások állnak.
Hányan indulhatnak majd?
A szocialisták bírálták azt is, hogy az üzemeltetési feladatokat egy pályázó cég nyerheti el, a monstre pályázaton ugyanis csak kevés cég képes indulni. További probléma forrása lehet, hogy a BGYH így túlzott függésbe kerül a beszállítójától – vélik a szocialisták.
A politikusok úgy gondolják, a BGYH menedzsmentjének nem lett volna szabad a tulajdonos (a Fővárosi Önkormányzat) képviselői – azaz a felügyelőbizottság – megkérdezése nélkül milliárdos nagyságrendű közbeszerzést kiírni, s a bizottságot kész tények elé állítani. Másként vélekednek viszont a liberális városatyák, akik a BGYH vezérigazgatóját támogatják, s így a vita koalíciós feszültség forrása is.
Árak és fejlesztések
A fürdők látogatóit leginkább a szolgáltatói színvonal esetleges változása révén érinthetik az kiszervezések. No meg ők azok, akiknek pedig igencsak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha a budapesti fürdőkben akarnak kikapcsolódni. A Széchenyi fürdőben 2000-2800 forintot kell otthagyni egy belépőért, és ugyanennyit a termálgőz áldásaiért is.
A Lukácsot már 1300-1900 forintért megúszhatjuk, és a gőzt is hasonló árban mérik. A szénsavas kádfürdő vagy az iszappakolás árfolyama mindnél 2000-2100 forinton áll. A Rudas egész baráti a maga 1200-1500 forintos belépőjével, és éjszakai pancsolásra is biztosít lehetőséget, igaz, 2200-2500 forintért. Ami a strandokat illeti, a Csillaghegyin már 1200-1700 forintért is eltölthetünk egy napot, a Dagályban 1700-2100 a belépő ára, a Palatinusban pedig megadhatjuk a módját 1800-2400 forintért.
A kíbiceknek semmi se drága – legalábbis a mondás szerint.
Igaz, a főváros tulajdonában lévő BGYH is jócskán költött fejlesztésekre: 2008 márciusáig 1,4 milliárd forintot fordított a Gellért, 1,1 milliárdot a Széchenyi és 1 milliárdot a Lukács fürdő műemlék-rekonstrukciójára, ez év folyamán pedig további 2 milliárdot szán a Gellért és a Széchenyi munkálataira.
A múlt hét csütörtöki felügyelőbizottsági ülésen a szavazáskor alulmaradtak a kiszervezést ellenzők, a téma a gazdasági bizottság következő ülésén is előkerül majd.
