Az ilyen listák óhatatlanul szubjektívek, tehát nem kell elkeseredniük azoknak, akik lemaradtak, illetve azoknak sem kell elbízniuk magukat, akik szerepelnek rajta – mondta Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője a Média Hungary kerekasztal-beszélgetésén, ahol a lapunk előző számában megjelent „Az 50 legbefolyásosabb ember a magyar médiaiparban” című rangsor volt a téma. Mindez akár egy szépségkirálynő-választáson is elhangozhatott volna, a párhuzam viszont annyiból talán mégis jogos, hogy a végeredmény itt sem hoz – éppen a szubjektivitása miatt – mindenkinek tetsző eredményt.
A lista elkészítésekor a zsűri – a Marketing & Média szerkesztősége, illetve szerkesztőbizottsága – három szempontot vett figyelembe: mekkora pénz felett rendelkezik az adott személy, mennyire meghatározó a véleménye, illetve milyen régóta tölt be meghatározó szerepet a médiában.
Mostani cikkünkben olvashatnak az 50-es listáról éppen lemaradt szakemberekről, honlapunkon (www.marketingmedia.hu) pedig megtekinthetnek egy filmet, amelyben a toplistánk első tíz helyezettjét mutatjuk be.
Első vélemények
Listánk élén Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója végzett, azaz szerintünk jelenleg neki van a legnagyobb befolyása a magyar médiaiparra. „Én csak egy menedzser vagyok, az első helyet ezért jórészt az RTL Klub médiapiaci hatásával magyarázom” – értékelte helyezését a tévés vezető, akit a rangsor publikálása előtt arról is megkérdeztünk, hogy kit tart a médiapiac legbefolyásosabb emberének, és ő Rákosi Tamást nevezte meg. Tegyük hozzá, nem véletlenül, hisz – a listánkon végül a negyedik helyet elérő – Rákosi az IKO Media Groupon keresztül ezer szálon kötődik az RTL-hez, amelyben tulajdonrésze van, emellett a televízió legnagyobb műsorbeszállítója. A 60 évesen is még autóversenyző, Belgiumban felnőtt és magyarul picit nehézkesen beszélő Rákosi Tamás életfelfogását jól tükrözi nyilatkozata: „Passzióból végzem a munkám, és ha ezt valaki passzióból csinálja, akkor boldogan kel fel minden reggel, a siker pedig automatikusan jön”.
nem a húszéveseké avilág
Korcsoportok szerint vizsgálva a toplistát, jól látszik, hogy a huszonéves korosztály egyáltalán nem képviselteti magát. A Top 50 két legfiatalabb szereplője a 32 éves Vidus Gabriella és Kádár Tamás. Amennyiben 5-10 évvel ezelőtt készül lista a befolyásos médiaszemélyiségekről, minden bizonnyal számos huszonéves szakember is bekerült volna. Sőt, valószínűleg jelentős részben azok, akik most is az ötven között vannak.
Ennek oka egyszerű: „öregszenek” a médiaipar 90-es évekbeli felfutásának fiatal pionírjai. A nemzetközi ügynökségek hazai megtelepedése, illetve a kereskedelmi televíziók indulása kapcsán számos huszonéves, néhány éves munkatapasztalatot szerzett szakember kerülhetett vezető beosztásba. Kádár Tamás, az Est Media Group jelenlegi ügyvezetője például 19 évesen már hirdetési igazgató volt a Rádió Bridge-nél, 1996-ban, 20 évesen pedig megalapította saját médiaügynökségét, a Berg Médiát. Simon Zsolt 26 évesen már médiaigazgató volt a Universal McCann-nél, egy évvel később pedig már a Mediaedge:cia jogelődjét vezette.
Kolosi Péter 25 évesen lett a Fókusz főszerkesztője és 29 éves volt, amikor az RTL Klub programigazgatójává nevezték ki, és még lehetne sorolni a hasonlóan gyors médiakarriereket. Ők a tehetségük mellett jó időben, jó helyen voltak. Az utánuk következő generációknak pechük van, hiszen pont az orruk előtt lassult le a médiapiac korábban még irreális mértékű növekedése, így ezt ma már nehéz utánuk csinálni.
Az 50-es listánkon szereplő szakemberek többsége, egészen pontosan 54 százaléka valamelyik médiavállalatnál dolgozik. „Magyarország olyan kicsi piac, hogy tulajdonképpen mindenkinek, aki médiacéget vezet, eleve országos kiterjedésű befolyása van” – említi a rangsor harmadik helyezettje, a lapunkat is kiadó Sanoma Budapest vezérigazgatója, Szabó György, aki szerint emiatt hazánkban talán könnyebb befolyásos médiavezetőnek lenni.
Ügynökségi szakemberek közül kilencen kerültek fel a listára. Közülük a legelőkelőbb helyen Somlói Zsolt, a MindShare ügyvezetője végzett, aki ötödik lett. Somlóit meglepte a jó helyezése, saját bevallása szerint a 25–30. helyre várta magát.
Rögtön utána, a hatodik helyet szerezte meg a MindShare „testvérügynöksége”, a szintén a WPP csoporthoz tartozó Mediaedge:cia ügyvezetője, Simon Zsolt, aki szerint kettejük jó szereplése több okra vezethető vissza. „Zsolt azon kevés ügynökségi vezetők egyike, aki okosan bánik az üzleti kapcsolatokkal, ugyanúgy üzleti partnernek tekinti a legkisebb médiatulajdonost, mint a legnagyobb hirdetőt. Másrészt hobbija, a műgyűjtés révén is komoly kapcsolatrendszerre tett szert” – említi Simon Zsolt, aki saját helyezését a médiaügynökségénél betöltött pozícióján túl a lista percepciós jellegének is köszönheti. „Biztosan elég nagy szerepe van annak, hogy rendszeres résztvevője vagyok a konferenciáknak, szerepelek szakmai folyóiratokban, illetve a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségében betöltött elnöki tisztségemnek is” – teszi hozzá a Mediaedge:cia ügyvezetője.
Kutatói kritika
Három piackutató cég első embere is felkerült az 50-es listánkra. Közülük a legelőkelőbb, 21. helyen Levendel Ádám, a Szonda Ipsos elnök-vezérigazgatója végzett. Szerinte a piackutató cégek vezetőinek jó szereplése több okra vezethető vissza. Egyrészt a kutatások eredményei diagnosztikus eszközök, amelyeket ha jól megválasztott üzleti
döntések követnek, akkor sikerhez juttathatják a megbízót. Másrészt a médián, a reklámokon nyugszik a vállalatok marketingkommunikációja, így a főszerkesztőkre, a kiadókra, az ügynökségek vezetőire és a jelentősebb piackutató intézetek első embereire is nagyobb figyelem irányul.
„A piacgazdaság látható szereplőinek befolyását jogosan tételezhetjük fel, még ha mértékét számokban nem is tudjuk kifejezni, így el is túlozhatjuk” – teszi hozzá Levendel Ádám, aki kutatói szempontból kritikát is megfogalmazott a Top 50-es listánkkal kapcsolatban. „A felsorolt nevek szinte kivétel nélküli kiválóságát – magamon kívül – tanúsítom, ugyanakkor az empirikus társadalomkutatásokban igen fontos
»résztvevő-megfigyeléses« módszerekkel nyert eredményeket csak nominális, azaz »nem értékelő« skálán helyezhetjük el” – mondja Levendel Ádám, aki szerint ezért nem megengedhető, hogy a befolyásosnak tartott szakembereket rangsoroljuk.
Pénzes Anna, a MediaSpirit Consulting ügyvezetője úgy látja, első próbálkozásnak mindenképpen értékelendő a Top 50-es listánk, hiszen erre a területre is jobban ráirányul a figyelem, ugyanakkor szerinte a módszertanon érdemes még kicsit dolgozni, amennyiben hagyománnyá válik a rangsor összeállítása. „Őszintén szólva nem tudom, hogy valóban ez az ötven ember számít-e a legbefolyásosabbnak a médiapiacon, annak ellenére, hogy a lista összetétele nem okozott meglepetést. Nem vagyok biztos abban, hogy a vizsgált szempontok objektíven mérhetők, azaz pontosan nem lehet ismerni, hogy ki mennyi pénzre hat, vagy mennyire adnak a véleményére. Egy ilyen listánál fontos, hogy amennyire lehet objektíven és transzparens módon értékelt szempontok alapján szülessen” – vélekedik Pénzes Anna.
Hiányolták
Több szakembert is megkérdeztünk arról, hogy kiket hiányolnak az ötvenes listáról. Somlói Zsolt szerint helye lett volna a listán a Hír Tv-t, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót vezető és tulajdonló Liszkay Gábornak. „A konzervatív média nagy része az ő kezében van, cégcsoportjának biztosan van 4-5 milliárdos forgalma, szerintem akár az első tízbe is bekerülhetett volna” – vélekedik, s kevesli a listán a tartalomgyártásban résztvevő szakembereket, illetve akik szerepelnek, azok is nagyon hátul végeztek. „Pedig ők csinálják a magyar médiát” – mondja Somlói Zsolt, aki szerint úgy tűnik, ma már nincsenek olyan nagy tekintélyű, befolyásos főszerkesztők, mint amilyen például Eötvös Pál volt a Népszabadság élén.
hová lettek a nők?
Az 50-es listán tíz női szakember szerepel, s ez első látásra nem tűnik valami soknak. Horváth Magyary Nóra, a K&H csoport kommunikációs igazgatóságának ügyvezetője már többször részt vett a nemzetközi Executive Women Leadership konferencián, s az ottani tapasztalatai alapján nem is tekinthető kevésnek a nők 20 százalékos aránya a listánkon.
A londoni tőzsdén (FTSE) jegyzett száz legnagyobb cég igazgatói között például 2006-ban 13 százalék volt a nők aránya. „Ha nagyobb körből merítünk, akkor még romló tendenciákat is találhatunk” – teszi hozzá Horváth Magyary Nóra, hiszen az FTSE 350 legnagyobb cégén belül a 2002-es 40 százalékról négy év alatt 22-re csökkent a vezető pozíciót betöltő nők aránya.
A felmérések szerint a hölgyek hátránya abból fakad, hogy eleve kisebbségben vannak a férfiak uralta környezetben, sokszor nincs előttük női vezetői példa, ráadásul a cégek kevesebbet invesztálnak a nőkbe a felső vezetői programok során. „Ebből a helyzetből csak egy nagyon tudatos társadalom- és foglalkoztatáspolitikával lehetne kitörni, amely mellett vagy a cégek kötelezik el magukat önként, vagy a kormányzat tesz lépéseket” – véli Horváth Magyary, aki szerint Európában mindkettőre számos példa van.
„Valószínűleg a legtöbb sikeres férfi mögött egy »sikeres« nő is áll, s ha így vizsgáljuk az ötvenes listát, akkor a nők befolyása nagyobb a médiában, mint a férfiaké” – nézi optimista szemszögből a hölgyek arányát Hidvéghy Melinda, az Epamedia magyarországi érdekeltségeinek vezetője. Szerinte a női vezetők alacsonyabb számában fontos szerepe van annak is, hogy sokan közülük nem tartják annyira fontosnak a sikert és a befolyást. „Én is azt vallom, hogy ennél sokkal fontosabb érték például a család” – említi Hidvéghy.
Simon Zsolt azokat hiányolja a rangsorról, akik ugyan nem rendelkeznek komoly pénzek felett, ugyanakkor véleményükkel, kapcsolataikkal mégis komoly befolyásuk van.
A szakember idesorolja Fazekas Ildikót, Incze Kingát, Pénzes Annát, Takács Ildikót, illetve a férfiak közül Csermely Ákost és Mong Attilát. „A rádiósok közül az InfoRádiót vezető Módos Mártonnak is helye lenne a Top 50-ben” – említi Nagy Bálint, a Vodafone Magyarország vállalati kommunikációs igazgatója.
Lemaradtak
tudta-e?
A listán szereplő személyek közül hárman azóta már megváltak munkahelyüktől. Balogh Gabriella az OTP Banktól, Serényi János a McCann Ericksontól, Steve Varcoe pedig az RTL Klubtól.
A Top 50-es rangsor a zsűri kétfordulós munkájának eredményeképpen állt össze. Az első körben még mintegy 130 médiaszakember szerepelt a listán, a másodikban viszont már csak 83-an vettek részt a megmérettetésben, olyanok, akik korábban legalább két jelölést kaptak. Őket pontozta a zsűri a már említett három szempont alapján, 1-től 10-ig terjedő skálán. Végül a 83 szakember közül a legtöbb szavazatott kapott 50 került fel a rangsorra. Így lett 51. Szántó Péter, a Noguchi Porter Novelli PR-ügynökség alapító-elnöke. Nem sokon múlt az ipar után – politikai okokból – a médiát is meghódítani akaró Széles Gábor „listás helyezése” sem. Érdekes, hogy az első ötvenbe mindössze egy kreatív szakember került, a napi ügynökségi munkától már visszavonult Geszti Péter. Az 50. helytől hátrafelé sem tobzódik a lista a kreatívokban, ugyanis csak Erdélyi Zsolt, a Monoconsulting vezetője, illetve Fabricus Gábor, a Republic of Art kreatív igazgatója került be a szűkített, 83-as listára.
tudta-e?
Öt főszerkesztő is „lecsúszott” az 50-es listánkról. Borókai Gábor a Heti Válasz, Módos Márton az InfoRádió, Vörös T. Károly a Népszabadság, Weyer Balázs az Origo, illetve Murányi Marcell a Blikk részéről.
Rádiós szakemberekkel viszont tömve van a hátsó régió. Itt található Bartucz László, a Danubius vezérigazgatója, a Sláger menedzsmentjéből Heal Edina vezérigazgató és Földes Ádám kereskedelmi igazgató, valamint a rádió anyacége, az Emmis európai igazgatója, Barbara Brill. A kisebb rádiók vezetői közül Módos Márton, illetve a Klubrádió tulajdonos-vezérigazgatója, Arató András végzett a „majdnem bekerült” kategóriában. A Somlói Zsolt által akár a Top 10-be is érdemesnek tartott – a szélesebb sajtónyilvánosságot kerülő – Liszkay Gábor pedig a szavazatok alapján csak egy 60-as listára fért volna fel.
