Lezárult a Valdeal Zrt., Magyarország első integrált innovációs szolgáltató vállalkozása által kiírt pályázat. Miért különleges ez a kezdeményezés, és mik voltak a tapasztalatok?
Az innovációval, a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek régóta tapasztalják, hogy még a legjobb ötletekből is csak ritkán lesz piaci siker, mert a fejlesztő, a feltaláló nem igazodik ki az iparjogvédelmi szabályok vagy éppen az adótörvények dzsungelében. Nem biztos, hogy ért a marketinghez, nincsenek kapcsolatai a szükséges tőke felhajtásához, nincs ideje, energiája. Projektversenyünknek az a lényege, hogy egyéni feltalálók, innovatív vállalkozások, kutatók, szellemi alkotások tulajdonosai jelentkezhetnek megmérettetésre. Idén 228-an vannak, ez várakozáson felüli szám. Nagyon sok korai fázisú, élettudományi egyetemi projekt, illetve mérnöki technológiai pályázat érkezett. Feltalálók szerinti megoszlásban több mint ötven százalék volt az egyéni, harmincöt százalék a vállalati, hat százalék az egyetemi és hat százalék az egyéb projekt. Az egyetemi projektek színvonalát jelzi, hogy döntő részük továbbjutott az első száz közé.
Mi alapján válogatnak, döntenek?
A pályázatok értékelése
1. A beküldött pályaművek formai ellenőrzést követően előzetes értékelésen esnek át, ennek eredményeként a legjobbnak ítélt 100 projekt kerül be a tényleges versenybe.
2. A következő lépésben lezajlik a projektek piaci potenciáljának előzetes vizsgálata. Az ennek alapján kiválasztott 60 projektről nemzetközi szakértői véleményt kérnek, melynek eredményeként kiválasztják azt a 30 projektet, amely személyes prezentációra kap lehetőséget.
3. A prezentációkat követően kiválasztott 20–25 ígéretes projektre egy nemzetközi projektértékelő know-how segítségével részletes piacelemzések, illetve ajánlások készülnek. A kiválasztott projektgazdák ugyanakkor térítésmentesen vehetnek részt egy elismert, nemzetközi szakemberek által tartott, piaci szemléletű innovációs tréningen is.
4. Ezt követően újabb értékelés következik, melynek eredményeképpen és egyben a verseny lezárásaként a legjobb projektek tulajdonosai üzleti ajánlatot kapnak a ValDeal Innovációs Zrt.-től.
A benevezett projekteket többlépcsős nemzetközi módszertan szerint bíráljuk el, amelynek magját a NASA-nál fejlesztették ki, és eredetileg az űrkutatás kapcsán felmerült találmányok egyéb hasznosíthatóságát értékelte. Mi azonban elsősorban nem műszaki és technikai szempontból vizsgáljuk a beérkező pályázatokat, hanem az üzlet lehetőségét nézzük. Ebben segítenek partnereink: a texasi Austini Egyetem IC2 Intézete, valamint a német INNO AG.
Sok magyar szakemberről mondják, hogy tehetséges, és ezt bizonyítja, hogy számtalan magyar találmány született, születik. Ön szerint mi a fontosabb: a jó ötlet vagy annak menedzselése?
Erre azt szoktam mondani, hogy az ötlet tulajdonosa és az ötlet menedzselője teljesítményének szorzata a fontos. Vagyis, ha az egyik nem teljesít, akkor az eredmény nem kisebb, hanem nulla lesz. Az egész dolog sikere egyébként egy háromoldalú viszonyon alapul: a technológia kiválóságán, az ember együttműködési készségén és a piac felvevőképességén. Nagyon sok jó ötletből soha nem keletkezett termék vagy semmilyen haszon, mert rosszul menedzselték, és nyilvánvalóan vannak olyan közepes ötletek, amelyek nagyon hatékony menedzsmenttel akár dollármilliókat is eredményeztek.
Melyek azok a területek, amelyekre külön figyelnek?
Mi nemcsak a sokak által érdekesnek tartott információtechnológiai és biotechnológiai találmányokra koncentrálunk, hanem széleskörűen, minden technológiára és innovációra nyitottak vagyunk, és igazából az egyéni és sajátos dolgokat keressük elsősorban. Ilyen volt például tavaly a papírbili, illetve egy cég nedves és penészes falak kiszárítására kifejlesztett eljárása. De kevesen tudják, hogy Magyarországon zseniális motorfejlesztések is vannak, csak az autógyártók gazdaságossági okok miatt nem veszik a fáradságot a bevezetésükre.
Magyarország az unió tagjaként pályázhat a K+F-keretprogramok milliárdjaira. Hatással lehet ez a magyar innovációra?
Magyarország a pályázatok terén korábban sok felesleges adminisztratív terhet vett magára, arra hivatkozva, hogy ez EU-előírás, de ezek nem csekély részéről kiderült, hogy csak a túlbuzgóság szülte. Ha a kutatás-fejlesztési keretprogramot nem szűkítjük le csak K+F-re, és inkább általánosságban innovációs programokról, CIP-ről beszélünk, akkor azt mondom, hogy az Európai Unió forráscsomagja, eszközrendszere számos lehetőséget hordoz a következő hat évre előrevetítve. Mindenképpen komolyan gondolom szakmailag is, üzletileg is, hogy ez jelentős lendületet fog adni a kutatás-hasznosítás, a szellemi tulajdonhasznosítás lehetőségeiben.
Mi az, amit az USA-tól lehet tanulni innováció területén?
Az amerikai társadalom nagyon nyitott. Az innovációs szakemberek érdeklődve és bizalommal osztják meg egymással az új információkat anélkül, hogy rögvest a személyes hasznukat keresnék. Ebben az értelemben mindenképpen volna tanulnivalónk. A másik a „bukott vállalkozó” kategóriája. Amerikában teljesen természetes gazdasági folyamat, hogy az induló vállalkozások jelentős része tönkremegy. Ott azonban nem azt tekintik bukottnak, aki csődbe megy, hanem azt, aki nem képes újrakezdeni.
Buzás Norbert
A ValDeal Innovációs Zrt. szakmai vezérigazgatója 1968-ban született Csornán, Győr-Moson-Sopron megyében. A JATE kémia–fizika szakos hallgatójaként diplomázott, majd az egyetem befejezése után a JATE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén dolgozott kutatóként. 1998 óta tevékenykedik a versenyszférában. Foglalkozott a hazai innovációs rendszer felépítésével, az egyetemi-ipari együttműködéssel, a szellemi tulajdon új hasznosítási módjaival és innovációmarketinggel is. A Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatójaként megalkotta az SZTE innovációmenedzsment koncepcióját, és irányította az ehhez szükséges intézményrendszer felépítését. Foglalkozott az egyetemi találmányok menedzselésével, illetve két egyetemi-ipari kooperációs kutatási intézményt is vezetett. A SOLVO Biotechnológia technológiatranszfer-igazgatójaként irányította a vállalati szabadalmaztatási folyamatokat, valamint a szellemi tulajdon értékesítését. Buzás Norbert hobbija a munkája. Elvált, 12 éves fia Szegeden él. Élettársával Budán laknak, hétvégenként Algyőre vonulnak vissza családi házukba.
Váltsunk témát. A választásokig két év van hátra, és jelenleg úgy látszik, hogy kisebbségi kormányzásnak van a legnagyobb esélye. Ön szerint lesz visszarendeződés a reformok tekintetében?
A kisebbségi kormányzást nem tartom szerencsésnek. Nyilvánvaló, hogy a szükséges gazdasági döntéseket politikai okokból nem fogják vagy nem akarják meghozni, így gyakorlatilag két év szinte teljesen ki fog esni. Mivel reformügyben mindenki tudja, hogy mit kellene tenni, de a politikai kockázatok miatt egyik párt sem meri magára vállalni ezeket, egy teljes politikai összefogással megtámogatott szakértői kormány lehetne a megoldás. Ennek persze semmi esélye. Hozzáteszem: a kormány nagyon erős és szokatlan eszközöket felvonultató ellenzéki nyomás alatt kénytelen dolgozni, nem várható tehát, hogy éppen most legyen együttműködés.
Ön szerint lehet egykulcsos adó Magyarországon?
Az adócsökkentéshez a szociális, jóléti kiadások visszaszorítására lenne szükség, azt pedig ma képtelenség megcsinálni. Önmagában az egykulcsos adó nem oldaná meg a problémákat. A fő gond, hogy az élőmunkát sújtó adóterhek nagyon magasak. Ezzel az állam gyakorlatilag rákényszeríti a vállalkozókat az adócsalásra. Ezen kellene változtatni.
