Az elmúlt év közepére elkészült az első komolyabb tanulmány, amely régiónk hét országában és az uniós tagságra kandidáló Törökországban vizsgálta a CSR gyakorlatát. Az ENSZ fejlesztési programjának égisze és támogatása alatt készített vizsgálat számos területen közös jegyeket talált – sajnos javarészt közös hiányosságokat.
Útmutató nélkül
A CSR-szemléletmód bevezetésének, ismertetésének és terjesztésének szempontjából úttörőknek egyértelműen a multinacionális vállalatok, valamint a különféle tagsági alapon működő nemzetközi és helyi üzleti szervezetek számítanak. Emellett fontos szerepet vállalnak fel az ügy érdekében egyes uniós intézmények, intézetek, a nemzetközi nonprofit szervezetek és kapcsolódó programjaik.
A stratégiailag fontos szereplők és törekvéseik azonban hiányoznak, általánosságban megfigyelhető, hogy kormányzati szinten szinte sehol sincs gazdája a CSR-nek. Mindenhol más minisztériumban, más és más szinten foglalkoznak a társadalmi felelősségvállalás kérdéskörével, de a legtöbb helyen a témának nincs egyértelmű delegált részlege. Hiányoznak a vállalati tevékenység szociális és környezetvédelmi oldalaira vonatkozó irányelvek, ajánlások és elvárások. A kormányzati aktivitás hiánya szélesebb körben is fékező hatást fejt ki, ugyanis a régiónkban élők – az egykori szocialista múltból adódóan – megszokták, hogy mindennemű szociális felelősségvállalás az állam dolga. Így ha kormányzati részről nem látnak CSR-t erősítő kezdeményezéseket, nem figyelnek fel a témára. Ez abból a szempontból nagy probléma, hogy nem alakul ki széles körű elvárás a vállalatok irányába, amely felelős magatartást kívánna meg tőlük. Azt nézve pedig, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában a felelős vállalati működés az érintett rétegek nyomására alakult ki, még nyilvánvalóbb a fogyasztói elvárás és értékelés hiánya.
A szakértő válaszol
Kulcsszerep jut a civilszervezeteknek
A CSR régiós trendjeiről az egyetlen kapcsolódó európai uniós kutatás egyik alkotóját, Braun Róbertet kérdeztük.
– A CSR tekintetében lát valamilyen fejlődést a régióban a tanulmány elkészülése óta?
– Feltétlenül. A tanulmány megjelenése önmagában is komoly esemény, több konferencián, tanácskozáson volt róla szó, és immár valós adatok, példák alapján lehetett beszélni a témáról. Magyarországon egyértelmű az előrelépés, hitem szerint elsősorban azért, mert a CSR is üzleti területté vált. Mivel pedig úgy véljük, hogy Kelet-Európa más országaiban is érdemes elősegítenünk ezt a folyamatot, májusban egy helyi tanácsadó partnerrel együttműködve megnyitjuk bulgáriai irodánkat.
– Ki tudna-e emelni egyes országokat a régiónkban, ahol tisztán látszik a CSR-személetmód markáns terjedése?
– Egyelőre nincs ilyen mértékű változás. A multinacionális cégek egyre határozottabban követelik meg ebben a régióban is vállalataiktól, hogy szakmailag megalapozott CSR-menedzsment tevékenységet folytassanak. Valamivel több jelentés jelenik meg és több vállalati-civil együttműködésről hallunk. Ám ez csak a kezdet. Az idén elindítjuk a Good CSR programot Magyarországon és Bulgáriában, amelyet terveink szerint további tíz ország követ 2009-ben. Ez a vállalatok minden eddiginél szélesebb körének kínál majd nemzetközileg is elfogadott platformot CSR-tevékenységeik bemutatásához, az érintetteknek pedig lehetőséget az összehasonlításra. Remélem, a már érdeklődő nagyvállalatok mellett kis és közepes cégek is részt vesznek a programban.
– A civilszervezeteknek (NGO) miben kellene fejlődniük annak érdekében, hogy a vállalatok figyelmét még inkább a felelős témakörök felé irányíthassák?
– Ez az egyik legfontosabb kérdés: a CSR terjedését a régióban épp a fejletlen NGO-piac adja. Kevés kivételtől eltekintve – Magyarországon ilyen a Levegő Munkacsoport, a Követ, a TVE – ritka a professzionális, hatékony és a vállalat mint együttműködő partner érdekeit is figyelembe vevő NGO, ahogyan igen kevés az a szervezet is, amely valódi nyomást tud és akar gyakorolni a cégekre.
A civilek és a média
A CSR-fejlődés mint folyamat szempontjából kiemelten fontos szerep jut a civilszervezeteknek és a médiának. Nos, e téren is bőven van hová fejlődni a régiónak. A civilszervezetek tevékenysége ugyanis jelenleg elsősorban abban merül ki, hogy a működésükhöz és a jobbító tevékenységhez szükséges alapvető forrásokat próbálják megteremteni. Pályázatokon indulnak, támogatóknál kilincselnek, illetve kampányolnak az adó egy százalékáért, míg valódi indikátori szerepkörük betöltetlen. Nincs valódi párbeszéd a szervezetek és a cégek között, a civilek nem tudják érdekeltté tenni a vállalatokat a felelős működésben, közös, jobbító projektek megvalósításában, mint ahogy kritikát sem fogalmaznak meg egy-egy kirívóan rossz, felelőtlen vállalati aktivitás esetén.
Végül, de nem utolsósorban a média szerepéről sem feledkezhetünk meg. Régiószerte megfigyelhető, hogy a vállalati szereplők felelős magatartásukért nem különösebben számíthatnak elismerésre, ám elmarasztalásra sem, ha felelőtlenül járnak el. És mivel a médián keresztül ilyen jellegű információk nem jutnak el a közvéleményhez, a vállalati felelősség elvárására irányuló szemlélet is csak lassabban alakulhat ki.
Régiós trendek
A 2007 júliusában napvilágot látott tanulmány átfogóan vizsgálta a CSR jelenlétét minden országban, helyi szakértők bevonásával. Összesen közel 300 nagy- és közepes méretű vállalatnál vették szemügyre a felelős működést, hat fő szempont alapján. A stratégia, az érdekeltek bevonása, a vállalatvezetés, a menedzsmentteljesítmény, a nyilvánosság és az értékelési rendszerek alkalmazása tekintetében vizsgálták meg az érintettek működését. Talán nem meglepő, hogy legjobban a stratégia terén áll a régió. A cégek közel negyedének van megfelelően kialakított CSR-stratégiája, mintegy negyven százalékuk most kezdi kialakítani, több mint 35 százalékuk még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az érdekeltek bevonásának terén is jó úton haladnak a régiós cégek, azonban a menedzsment tevékenységének független, felelős és teljesítményalapú mérése terén közel 60 százalékuknak semmilyen elképzelése sincs. Hasonlóan gyengén szerepelt a CSR-tevékenység nyilvánossá tétele, míg a sort az értékelési rendszerek alkalmazása zárta. A részt vevő vállalatok közel 85 százaléka ugyanis semmilyen nemzetközi normához nem köti CSR-tevékenységét, nem ellenőrzi vagy értékeli ilyen irányú erőfeszítéseit.
felelős pillanatok
Liciten a civilek
Magyarországon először, rendhagyó módon vállalatok licitálhatnak civilek szolgáltatásaira április 6-án a Millenáris Fogadóban. A résztvevő nonprofit szervezetek nem támogatást kérnek, hanem szakmai segítségnyújtást kínálnak a vállalatok CSR-szemléletű fejlesztéséhez. A hagyományteremtő kezdeményezés árverését Winkler Nóra és Hajós András vezeti.
Elismerés a Coca-Colának
Az Amerikai Zöld Építészeti Tanács arany környezetvédelmi minősítéssel jutalmazta a World of Coca-Cola új épületét. Az épületegyüttes energia- és vízhatékonyságával nyerte el az építészeti tanács (US Green Building Council) előkelő minősítését. Az Atlanta városközpontjában álló épület a vállalat és márkái történetét mutatja be.
Kibocsátásmentes vállalkozás
A díjnyertes amerikai fotóstúdió, a Dreamtime Images a Carbonfound.org segítségével emissziómentessé teszi működését. A stúdió mostantól zéró kibocsátással folytatja üzleti tevékenységét. A kezdeményezés lényege, hogy a vállalkozás nemcsak környezettudatos eszközöket használ, hanem kiszámolta, hogy tevékenysége során mekkora szén-dioxid-mennyiséget bocsát ki. Ezt pedig erdőültetési és egyéb zöldprojektek azonos mértékű támogatásával ellensúlyozza.
