Üzleti tippek

Pest megér egy Estit

Hónapokon belül visszatérhet a rikkancsok zsivaja a fővárosi aluljárókba – feltéve, hogy végre sikeresen indul újra az Esti Hírlap.

„Pártoktól független, de nem semleges”, a hazai „szellemi kasztosodásra” nemet mondó Esti Hírlapot ígért a szeptember végi bemutatkozáskor Füstös Zsolt főszerkesztő. A mutatványszámot kezükbe kaparintók viszont mintha időutazásra indultak volna: a húsz évvel ezelőtti layout köszönt vissza szinte minden elemében. A már a mutatványszámot is jegyző Füstös Zsolt közlése szerint ez később sem változna: amit lehet, próbálnak megtartani a régi arculatból.

Aki kapja…

Nem megy



A rendszerváltás óta több fővárosilap-indítási kísérlet is csődöt mondott: ahogy az Esti Hírlap sem tudott megkapaszkodni a piacon, a múlté a Budapesti Nap, de nem ért meg túl sok kiadást a szintén a kétmilliós piacra bazírozó Holnap és a Tőzsdei Kurír sem. Volt olyan lap – például a másfél éves működés után megszüntetett Reggel –, amely úgy próbált előre menekülni, hogy lemondott a fővárosról. Az esti lapok közül az utolsó országos terítésű a Kurír délutáni kiadása volt – még a kilencvenes években.

A január közepi indulást megelőzően – a tervek szerint október 23-án – már ingyenes „nulladik számmal” jelentkezik a 10-12 belsőst és körülbelül ugyanennyi külsőst számláló, még verbuvált stáb, amelynek hetente hat kiadást kell majd készítenie. Kezdetben csak a fővárosban, 20-25 ezer példányban jelenik meg a lap, a hagyományoknak megfelelően délután öt órakor. Füstös jelezte: próbálkoznak majd ugyan, de „vidéken nem valószínű, hogy menne” ez a műfaj. Az újdonság ereje és olyan dolgok, amelyeket máshol nem kap meg az olvasó – ezzel törhetnek be a piacra a főszerkesztő szerint. Ez utóbbi kategóriában elsősorban az oknyomozó háttéranyagokat és az olyan – egymással meredeken szembemenő – publicisztikákat említi, amelyek máshol nem jelenhetnek meg.

Az Esti Hírlap amolyan lakossági hangulatjavító intézkedésként indult, s évtizedeken át az ország egyetlen bulvárnapilapja volt; fénykorában átlagos példányszáma a 380 ezret is elérte. Kálváriája az állami sajtómonopólium megszűnésével, illetve a versenytársak megjelenésével kezdődött. (A főszerkesztő hangsúlyozza: az azonos arculat ellenére ők nem a pártállami Estit, tekintik elődjüknek, hanem az 56 októberében pár számot megért kiadványt.)

A rendszerváltás éveiben Robert Maxwell médiabirodalma vásárolta be magát 40 százalék erejéig a cégbe, de nemsokára ismét az (állami) Hírlapkiadó Vállalat lett a többségi tulajdonos, 1994 nyarán a Magyar Nemzettel és az Expresszel együtt a Mahir-lapcsoportba került az Esti, ott azonban két és fél év múlva „kihalt”.

Megszűnése után többször próbálták újraéleszteni. 1997–98 fordulóján ingyenes lapként élt pár hónapig, 2000 júliusában pedig egy szegedi fiatalember vette meg árverésen, potom ötmillióért a lap alapítói és kiadói jogait. Legutóbb négy éve jelentkezett a lap a piacon, ám alig két hónap után már ingyenesként terjesztették, újabb négy hónap múlva ismét megszüntették az Estit.

Új gazda

A kultusztárca lapnyilvántartása szerint tavaly decemberben szerezte meg az újság alapítói és kiadói jogait az ETON Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft., amely a szerkesztőség címeként XIX. kerületi telephelyét, míg főszerkesztőként a céget 16 hónapja – ötéves megbízatással – ügyvezető, a napilapszakmában ismeretlen Heves Róbertet jelölték meg.

Szintén csak vidéki rádiós és tévés, valamint fővárosi utazási magazinos tapasztalata van a 14 évet a médiában már eltöltött Füstös Zsoltnak, aki sem a befektetőkről, sem a lapba tett összegről és a tulajdonosok elvárásairól nem kívánt nyilatkozni. „Az újság ára száz forint alatt lenne, de inkább az ötvenhez közelítene” – mondja, marketingjükről egyelőre annyit közölve: a feladatot külső cégre bízzák, de még nem találták meg jövőbeni partnerüket.

Terjesztői hálózatuk is alakul: most járják végig a kerületi önkormányzatokat, hogy beszerezzék az utcai árusításhoz szükséges engedélyeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik