Üzleti tippek

Közszolgálati verseny

admin
admin

2007. 09. 18. 20:44

Míg az országos tévék időnként komoly erőfeszítésre kényszerülnek, hogy teljesítsék közszolgálati kötelezettségüket, nem egy kábeltelevízió önként ad közszolgálati műsorokat.

Folyamatosan csatáznak a nagy kereskedelmi tévék az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT), hogy melyik műsorszámot fogadja el a médiahatóság közszolgálatinak és melyiket nem. A közszolgálati műsorszám meghatározása a médiatörvényben ugyanis elég tág teret ad az értelmezésnek. Bár az ORTT olykor igen szigorúan kezeli a közszolgálatiságot, valójában a törvényben foglalt felsorolásba (lásd keretes írásunkat) gyakorlatilag valamennyi televízióműsor beleférhetne – egy kis jóindulattal. Némi cinizmussal megközelítve persze azt is mondhatnánk, hogy a reklámok a leginkább közszolgálati műsorok, hiszen kielégítik a nézők tájékozódási igényeit.

Sokszor nehéz előre megjósolni, hogy melyik műsor minősülhet közszolgálatinak, ezért van az például, hogy az RTL Klubon futó Fókusz egyik adása az, a másik nem. Hasonló a helyzet a tv 2-es Aktívval is. Az elvi vita a kábeltelevíziók egy részét is érinti, de csak a valóban kábelen terjesztett műsorokét, hiszen a műholdas csatornáknak csupán bejelentési kötelezettségük van az ORTT felé. Bár sokak szerint eddig is teljesen értelmetlen volt ez a kategorizálás, mára lassan valóban értelmét is veszti, hiszen a legtöbb háztartásban több tucat magyar nyelvű csatorna fogható, s ezek egy része száz százalékban közszolgálatinak minősül a törvény betűje szerint. Az ismeretterjesztő csatornák (Discovery, Spectrum), a hírcsatornák (Hír Tv) és a gyerekcsatornák (Minimax, Jetix) is gyakorlatilag reggeltől estig közszolgálati programokkal csalogatják a nézőket. Mivel az országban hozzávetőleg 3,6 millió háztartás van, amelyből 85 százalékban hozzáférhető valamilyen kábelszolgáltatás, így egyre több helyen valóban lehet válogatni a sok „közszolgálati” adó közül.

Egyre több a kábel

Jelenleg 42 magyar nyelvű csatorna fogható kábelen vagy műholdon Magyarországon, és ebben még nincs benne az a közel 30, amely az ősszel vagy jövőre jelenik meg a magyar piacon. (Ezek között a Viacom összes csatornája, a magyar nyelvű Music TV, az NBC és a Fox adói.) Sok kábelszolgáltató önként készít közszolgálati programokat.

„A jelenlegi szabályozás szerint a műsorok 10 százalékának közszolgálati típusú műsornak kell lennie, nálunk minimum 30 százalék kerül a képernyőre, önként vállaltan” – mondta el lapunknak Benyovszky Réka, az áprilisban indult Ötös csatorna vezérigazgatója. „Sokan azért készítenek közszolgálati műsorokat, mert kötelező. Mi azért, mert azt gondoljuk, hogy a civil szférának egyre komolyabb a szerepe.” S mivel a különböző kábeltelevíziók lassan a nézettség egyharmadát lefedik, ez a hozzáállás valós üzleti eredményeket takar.

„A Filmmúzem szakosított csatorna, amely közműsor-szolgáltatói szerepet vállalt, s ennek alapján a közszolgálati műsorszámoknak meg kell haladnia az 50 százalékot. A Filmmúzeum esetében valójában valamennyi műsorszám közszolgálati” – nyilatkozta Berkényi Szabina, az adó terjesztési igazgatója.

A megkérdezett szakemberek szerint a közszolgálati műsorok előállítása nem költségesebb vagy bonyolultabb, mint a nem közszolgálati programoké. „A célunk, hogy megmutassuk, lehet jó és érdekes közszolgálati műsorokat készíten” – mondta Benyovszky az Ötös csatorna műsorpolitikájáról. Berkényi Szabina pedig úgy véli, valamennyi játékfilm vagy filmsorozat jogi értelemben művészeti alkotásnak minősül, függetlenül attól, nyert-e bármilyen filmszakmai díjat.

Komoly konkurencia

A tematikus, speciális tartalmat sugárzó csatornák, annak ellenére, hogy sokuk szinte csak közszolgálati műsort ad, egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a televíziós reklámtortából. Nyár végére a kábelcsatornák közönségaránya már elérte a 36 százalékot a 18–49 éves korosztály körében, s ha ehhez még hozzávesszük a Viasat 3 hatszázalékos részesedését, akkor nyilvánvalóan látszik, hogy 40 százalék fölött van a kábeles és műholdas adók napi nézettsége. Komoly konkurenciát jelentve a 26 százalékot magáénak tudó RTL Klubnak és a 24 százalékos Tv 2-nek. Az M1 a maga 8 százalékával pedig legfeljebb a Viasat 3-nak lehet ellenfél. Mellesleg, ha már az országos csatornákat vizsgáljuk, nem árt megjegyezni, hogy mindkét kereskedelmi televíziót gyakran megbüntette az ORTT a közszolgálatiság be nem tartása miatt. A Tv 2 ennek hatására kérte a médiahatóságot, hogy csökkenthesse az eredetileg vállalt közszolgálati arányt. Az RTL Klubnál ráadásul olyan furcsaságok is előfordultak már a törvény értelmezésében, miszerint az ORTT nem fogadta el a hétvégi rajzfilmeket közszolgálatinak vagy nem találta „mindennapi életvitelt segítőnek” az Ország tesztje, A Nagy Évismétlés című műsort.

Mit hoz a jövő?

Látható, hogy a műholdas és kábelcsatornák nemcsak a kereskedelmi televízióknak, hanem a közszolgálati csatornáknak is konkurenciát jelentenek. A néhány éve még a közszolgálatiság megszűnéséért agódó szakemberek véleménye nem látszik beigazolódni, sőt egyre több közszolgálati tartalomhoz lehet hozzáférni. Ez nem annak köszönhető, hogy egyes adók több közszolgálati műsort készítenek, hanem annak, hogy az egyre több csatorna a speciális igényekre hangol. Valójában csak a Magyar Televízióért érdemes aggódni, a piaci alapon működő adókért nem, mert azok „emészthető” tartalmakat készítenek, mindegy számukra, hogy a besorolás szerint szórakoztató vagy közszolgálati címkét kap-e. Valószínű, hogy a politikai akarattal mozgatott közszolgálatiság helyébe a piac mozgatta közszolgálatiság lép. A digitalis televíziózás méginkább fellazítja majd ezeket a kereteket, hiszen ott végképp értelmetlenné válik ez a fogalom. Minden lesz a palettán, és a néző majd maga választ. Nagy valószínűséggel közszolgálati tartalmat is választ, hiszen kíváncsi lesz a hírekre, az időjárásra, a választások időpontjára és eredményére, a gyereke gyerekműsort nézhet és bizonyára egy-egy érdekes utazással vagy életmóddal kapcsolatos adást is meg akar majd tekinteni. Ahogy például az amerikai piacon értelmezhetetlen a közszolgálatiság (ez ugyanis speciálisan európai találmány) úgy válik majd lassan értelmetlenné Magyarországon is. Mert az eladható tartalmak között igenis ott lesz számos, „a nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám….”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.