Üzleti tippek

Szponzorok nyomában

admin
admin

2007. 09. 05. 12:49

A művészeti és az üzleti világ egymásra találásán munkálkodik a Summa-Artium Kht. Török Andrással és Arnold Istvánnal a Kogartban megrendezendő nemzetközi konferencia szervezőivel beszélgettünk a kultúra szponzorációjáról.

Marketing&Média: Szponzoráció és/vagy mecenatúra? Tapasztalataik szerint melyiket választják inkább a kultúra iránt fogékony hazai vállalkozások?

Török András: Izgalmas kérdés, mert a kultúra az a terület, ahol az együttműködések ezen két formája a leginkább összemosódik. Ennek egyik oka, hogy a mecenatúra hagyományosan a művészetek egyéni magántámogatását jelentette, csupán a rendszerváltást követő években kezdett elterjedni az általános értelemben vett jótékonyság, adományozás szinonimájaként. Sokan azonban ma is kifejezetten a művészettámogatást értik alatta, és mindenfajta művészeti együttműködés, köztük a szponzoráció esetében is használják. Talán részben ebből a szóhasználati hagyományból is fakadhat, hogy különösen a rendszerváltást követő évtizedben a kulturális-művészeti szponzorálás felé nyitó vállalatok vezetőinek nagy része úgy érezte, a művészetek esetében nem illik a szponzori-üzleti szemléletmódot hangsúlyozni, és a marketingkommunikációs célú együttműködéseket is a vállalati jótékonykodás, társadalmi kötelezettségek körébe sorolta. Az is az igazsághoz tartozik, hogy ezek aktiválásával és mérésével sem foglalkoztak, így valójában nem használták ki a bennük rejlő lehetőségeket.

Arnold István: Mára jelentős változás érzékelhető ezen a területen, egyre több vállalatnál ismerik fel, hogy a művészeti terület jogtulajdonosai a sporthoz hasonlóan képesek ellenszolgáltatásra, ezért érdemes üzleti alapon, befektetésként tekinteni az együttműködésekre. Így aztán tisztul a kép, vagyonos magánszemélyek adományoznak, a vállalatok pedig jellemzően üzleti partnerként működnek együtt a művészetekkel.

M&M: Növekszik a kultúrapártolók száma Magyarországon?

A. I.: Bár számszerű adataink nincsenek, egyértelműen úgy érzékeljük, hogy igen. Az pedig, hogy egyre több vállalatnál érdeklődnek az ilyen típusú támogatások iránt, a következő évekre is növekvő tendenciát jelez.

M&M: Többet költenek a támogatásra a cégek, mint korábban? Ez az összeg éves szinten mekkora ma hazánkban?

A. I.: Sajnos megfelelő kutatás hiányában nincsenek adatok a vállalati-művészeti együttműködések számáról és az ezekre fordított összegről, de úgy érzékeljük, hogy egyre több cég egyre jelentősebb összeget hajlandó elkölteni ezen a területen. A művészeti szponzorálás piaca azonban még mindig csak kialakulóban van, egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezt a folyamatot segítsük, serkentsük.

M&M: Az együttműködésnek vannak bizonyos sémái, vagy elsősorban a márka kreativitásán, aktivitásán múlik, hogy milyen jellegű (akár üzleti) az együttműködés?

T. A.: Annak köszönhetően, hogy a vállalati-művészeti együttműködéseknek nincs hagyománya, és a jogtulajdonosi oldalon hiányzik a tapasztalat, a szakmai felkészültség, időnként még a nyitottság is az együttműködésre, egyelőre nem beszélhetünk rendszerről. A márka vagy sok esetben egy munkatárs kreativitásán múlik, hogy mit hoznak ki az együttműködésből.

M&M: A kultúrával együttműködő márkák milyen marketing- és kommunikációs célokat fogalmaznak meg a projektek kapcsán?

A. I.: Azt tapasztaljuk, hogy a projekteket elsősorban az arculat kialakításához, egy jól körülhatárolt célcsoport eléréséhez vagy ügyfelek, munkatársak felé irányuló kommunikációra használják. Erre a művészetek különösen alkalmasak, hiszen a célközönség az egyes projekteknél könnyen behatárolható, illetve könnyen meg lehet szólítani velük a vállalat alkalmazottait, ügyfeleit cégen kívüli kontextusban is.

M&M: Milyen módon és mikor veszik igénybe a Summa Artium szakmai segítségét a márkák, illetve a művészek?

T. A.: Azok a nagyvállalatok, amelyeknél több éve, magasan képzett, jelentős tapasztalatot szerzett csapat dolgozik a szponzorációs területen, nem szorulnak a tanácsainkra, a mi háromfős gárdánk pedig elég kicsi ahhoz, hogy sokat ajánlhatna a számukra. Velük elsősorban technikai jellegűek az együttműködéseink. Erre azért van igény, mert a kulturális területen, a jogtulajdonosi oldalon sokszor hiányzik a fogadóképes szervezeti háttér, mi pedig kiemelten közhasznú szervezetként ilyenkor örömmel töltjük be a pénzügyi-technikai közvetítő szerepét.

Sok esetben azonban tanácsadói feladatokat is ellátunk, hiszen rendkívül széles körű rálátásunk van arra, hogy milyen projektek készülnek a következő 6–12 hónapban, amelyekkel érdemes együttműködni bizonyos üzleti célok elérése érdekében, és abban is segítünk, hogy hogyan lehet mindezeket aktiválni, hogy a befektetés valóban megtérüljön. Ebben a hazai gyakorlat mellett igen jelentős külföldi tapasztalatokra, esettanulmányokra támaszkodhatunk, mivel a térségből egyedüliként, 2004 óta tagja vagyunk az európai „arts and business” szervezeteket hálózatba kapcsoló CEREC ernyőszervezetnek. Egyes vállalatok pedig kifejezetten a munkatársaikat megszólító saját kulturális projekteket szeretnének kialakítani, s ezen a téren is jelentős tapasztalataink vannak.

A kulturális oldalon egy ingyenes adatbázist működtetünk Summárium néven, itt gyűjtjük a szponzort kereső projekteket, amelyeket természetesen leellenőrzünk, mielőtt befogadnánk. A szponzort keresőknek térítés nélkül adunk tanácsot, hogy hogyan tegyék üzleti szempontból is vonzóvá művészeti projektjüket.

M&M: Milyen programok futnak a Summa Artium kezelésében?

A. I.: Több programot is működtetünk, hogy elősegítsük a két terület együttműködését, és a jó példák követésére buzdítsuk a kételkedőket. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Mecénás Nap minden év november-december táján, amelynek csúcspontja a műcsarnokbeli díjátadó gála és árverés. Itt a kultúratámogatásban és a művészeti együttműködésben élen járó vállalatokat és magánszemélyeket részesítjük elismerésben, az ezt követő árverésen pedig gondosan válogatott projektek támogatására, szponzorálására licitálhatnak a meghívottak.
Egy holland szervezet példáját követve alakítottuk ki a Fundus programot, amely lehetővé teszi, hogy magánszemélyek, vállalatok a lehető legegyszerűbben próbálják ki, milyen is lenne, ha lenne egy kultúratámogató alapítványuk. Valójában itt külön számlán kezelt magánalapokról van szó. De segítünk abban is, ha megérett az elhatározás egy támogató alapítvány létrehozására.

T. A.: Munkánk talán legjelentősebb részét a közvetítői feladat teszi ki, a Summárium adatbázis működtetése, a vállalati tanácsadás, illetve a művészetpártoló magánszemélyek tevékenységének segítése.

Működésünk elmúlt három és fél éve alatt két kiadványt jelentettünk meg a témában, a harmadik, egy kultúraszponzorációs kézikönyv most készül.

M&M: A kultúraszponzoráció, az arts & business egymásra találása csupán a közvetlenül érintettek magánügye, érdeke, vagy a programoknak a közösségek életében játszott szerepe miatt a közszférának is be kell kapcsolódnia?

T. A.: A világ sikeres országaiban kivétel nélkül felismerték, hogy a kultúra a társadalmi gazdagság, a fejlődés egyik legfontosabb eleme, nélküle a gazdaságot sem lehet megfelelően működtetni. Az pedig a lehető legkedvezőbb felállás, ha a kulturális szféra piaci viszonyok között is képes fenntartani magát, létrehozni az új alkotásokat, és megőrizni, ápolni az örökséget. A külföldi példák azt mutatják, hogy a két terület együttműködéseit jelentős mértékben segítheti az egyértelmű jogi környezet, a barátságos médiatörvény, az adókedvezmények, avagy az állam befektetői közreműködése, az együttműködések kiegészítő pénzügyi támogatása.

M&M: A média figyelmét, szerepvállalását hogy lehet előmozdítani? Mit tud tenni a Summa Artium?

A. I.: Lehetőségeink szerint megpróbáljuk ráirányítani a figyelmet a jó példákra, hírlevelünkben és a honlapunkon rendszeresen beszámolunk az aktuális együttműködésekről.

M&M: Mit vár a nemzetközi konferenciától?

T. A.: Bízunk benne, hogy sokaknak sikerül kedvet teremteni a vállalati-művészeti együttműködésekhez, és talán a szakpolitikusok elkötelezettségét is megerősítheti a terület segítésére, a kedvező környezet kialakítására.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.