Záprel Zsolt kedvencei
Tévé: Discovery, National Geographic, Spektrum
Újság: Advertising Age, Marketing Week, IPM, HVG
Rádió: Petőfi Rádió, Radiocafé
Netes portál: Index, Origo
Könyv: Gabriel Garcia Márquez: Száz év magány
Film: Ponyvaregény, Be cool
Zene: Coldplay, Genesis, Gorillaz
Hobbi: motorozás, repülés, golf
– Pihentem egy kicsit, feltöltődtem. Egy csomó dolgot kipipáltam, amelyekre már régebben készültem. De ezt valahol így is terveztem.
– Mivel indokolták, hogy téged választottak?
– A karrierem végig a marketing különböző területein haladt, nemzetközi tapasztalatot szereztem és az is értékesnek találták, hogy eddig az ügyféloldalon dolgoztam…
– Ez nem inkább hátrány?
– Azt mondták, van annyi szakmai tapasztalat a cégben, hogy ez ne jelentsen gondot. A lefelé tartó periódus után nagyon fontos, hogy a McCann újra növekedési pályára álljon. Ehhez pedig megvannak a tapasztalataim. Ráadásul tudom, hogy az ügyfelek mit várnak el egy reklámügynökségtől. Többek között azt, hogy gondolkodjon együtt a megrendelővel, és proaktívan javasoljon olyan megoldásokat, amelyek talán még az ügyfél fejében sem fordultak meg.
– Ezek szerint ez eddig nem így működött a McCann esetében?
– Nem tudom, nem volt közvetlen kapcsolatom az ügynökséggel.
– A fentiek megvalósítása elég lesz ahhoz, hogy a cég kilábaljon a gödörből?
– Önmagában biztos nem. Sok egyéb tényezőnek is meg kell valósulnia, például szükség van megpályázható tenderekre, és az is fontos, hogy az emberekkel házon belül elhitessük, képesek leszünk a növekedésre.
– Megviselte őket az elbocsátásokkal tarkított elmúlt két év?
– Igen. Látszik, hogy már nagyon várták a változást, éhesek a sikerre.
– Pont a fentiek miatt, nem lesz nehéz megfelelő szakembereket csábítani a céghez?
– Nem hiszem, például nemrég jött két új munkatárs az Ogilvytől.
– Amikor velük tárgyaltatok, akkor nem merült fel, hogy ez egy, hogy is mondjam…
– Lúzer ügynökség?
– Lényegében igen.
– Sokáig valóban csak negatív hírek voltak a McCannről. Most már jókat is hallani. Az új emberek felvétele mutatja, hogy invesztálni akarunk. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy itt nincsenek megfelelő szakemberek. Sőt, az elbocsátások miatti szelekció révén éppen a jobb képességűek maradtak.
– Miért van szükség két ügyvezetőre?
– Ez nem egyedi dolog. A McCann-nél Lengyelországban és Horvátországban is ez a helyzet. Serényi János a country manageri feladatokat látja el, én pedig managing director vagyok. Mostanában alakítjuk ki a munkamegosztás pontos kereteit.
– Ennek a felállásnak nem az a magyarázata, hogy így ki lehet nevelni az utódot?
– Az is szempont volt a kiválasztásnál, hogy Serényi lehetséges utódját megtalálják. De hogy a váltásra mikor kerül sor, még nem lehet tudni.
– Korábban külföldön is dolgoztál. A British American Tobacco révén sokat voltál Törökországban, Cipruson, Izraelben. Milyen az ottani reklámpiac?
– Más a kultúra, más a piac fejlettsége ebből következően mások az üzenetek. A dolgunkat nehezítette, hogy Törökországban teljes reklámtilalom van a dohánytermékekre. Bár magát a dohányzást szinte sehol sem korlátozzák. Izraelben viszont akkoriban újságban és óriásplakáton is lehetett hirdetni.
– Te dohányzol?
– Leszoktam. Egyébként furcsának tűnhet, de a dohánycégeknél sem magasabb a dohányosok aránya, mint a társadalomban. Törökországban, amikor piacra dobtuk a Pall Mallt, akkor a termékfejlesztés folyamán – praktikus okokból is – még aktív dohányos voltam, viszont éppen a piaci bevezetés napján tettem le végleg a cigarettát.
