Órákig tartó sorban állás egy zsúfolt helyiségben, amelyet akár egy hiányzó aláírás, otthon felejtett igazolás vagy dokumentum miatt újra meg kell ismételni – legtöbbször ilyen kép merül fel bennünk, amikor valamilyen hivatalos ügyintézésről van szó, nem csoda, ha már eleve idegesen, ingerülten érkezünk a hivatalba. Amikor pedig több órás várakozás után az óránkra pillantva azt gondoljuk, hogy mégsem csak fél nap szabadságot kellett volna kivenni, hanem egy teljeset, mindenkiben felmerül, hogy nem lehetne ezt valahogy hatékonyabban, egyszerűbben, gyorsabban megoldani. Hiszen ez már a 21. század, okos számítógépek, kifinomult rendszerek segítik a munkánkat, a tanulást, a világhálónak köszönhetően pedig pillanatok alatt akár a föld túlsó felére is eljuttathatunk üzeneteket, fotókat és videókat.
Készületlenség
Tudta-e?
A hónap elején elérte a félmillió főt az Ügyfélkapu regisztrált felhasználóinak száma, igaz, többségük cégük nevében, azok ügyeinek intézése miatt döntött úgy, hogy regisztrál.
Az Európai Unió két nagy e-ügyintézési projektre összpontosít, az elektronikus közbeszerzésre és az e-azonosításra. Első lépésben várhatóan csak a legfejlettebb országok bevonásával indulnak el tesztjellegű projektek, amelyekhez siker esetén 2010-től csatlakozhat a többi tag.
Ügyfélkapun regisztráltak száma
Forrás: Elektronikuskormányzat-központ
(ezer)
2006. január 32,1
2006. május 102,1
2006. október 334,9
2007. május 517,0
Pedig a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) 4.3.1-es pályázata révén 12 milliárd forintot osztottak szét az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételek megteremtésére. Mégis, a törvényben lévő lehetőséget kihasználva az önkormányzatok 83 százaléka úgy döntött, hogy egy rendelettel kivonja magát a jogszabály hatálya alól – számolt be a kezdetekről Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal
Elektronikuskormányzat-központja e-közigazgatási főosztályának vezetője.
Sikeres kattintások
Biztató példák azért akadnak, így például Pécs önkormányzata, amely az elsők között, még 2004-ben nyert támogatást a gvop-ból, s az európai uniós forrásokkal együtt összesen 617 millió forintot fordítottak az informatikai újításokra. A város és a térség lakói kérelmeiket, beadványaikat elektronikus úton juttathatják el az önkormányzatokhoz, űrlapokat tölthetnek le az internetről. A tapasztalatok szerint megnőtt azon magánszemélyek száma, akik elektronikus úton küldték el adóbevallásukat, felgyorsult az építési hatósági ügyek intézése is, digitalizálták a közmű- és helyrajzi térképeket.
Jó példaként szolgálhatnak azok a nagyvárosok is, ahol nemcsak komolyan vették az e-ügyintézésre való felkészülést és annak bevezetését, hanem az általuk kialakított rendszert, folyamatokat kiterjesztették a kistérségre is, mint Szombathely esetében – mondta el Bódi Gábor. Ez lehet a jövő útja is – tette hozzá a főosztályvezető, ennek megfelelően
az Új Magyarország fejlesztési terv E-közigazgatási operatív programja is támogatja az ilyen szolgáltató központok létesítését. Az önkormányzatoknál súlyos gondot jelentő tudáshiányra is megoldást keresnek, ennek jegyében létrehoznak egy kompetencia-központot az e-ügyintézésre való átállás megkönnyítésére.
Elektronikus pálya
A Kormányzati Portálon keresztül napjainkban mintegy 400 ügyet lehet elektronikusan intézni, a cél ennek növelése, de még inkább a minőség javítása. Jelenleg a legnagyobb számban – az ügyfélkapu azonosítási rendszere segítségével – az uniós terminológia szerinti úgynevezett hármas szintű e-ügyintézés érhető el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a hivatalok, önkormányzatok honlapjairól letöltött formanyomtatványokat elektronikus úton lehet visszajuttatni. Amellett, hogy növelni szeretnék az így intézhető ügyek számát, a tervek között szerepel a négyes szintű, teljes körű – úgynevezett tranzakciós – ügyintézést nyújtó szolgáltatások bevezetése, amelyek keretében többek között lehetőség nyílna az elektronikus fizetésre is. Ehhez uniós forrásokra is számíthat Magyarország, és legkorábban várhatóan 2009-től jelenhet meg az ilyen szintű szolgáltatás – közölte Bódi Gábor.
Magyarországon tavaly lezárult az e-közigazgatás kiépítésének első, megalapozó szakasza. Az elektronikus szolgáltatások készültségi szintjét tekintve ezzel egy időben a 23.-ról a 14. helyre léptünk előre, és elértük az EU átlagos fejlettségi szintjét. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem generálnak nagyobb forgalmat a kormányzati szolgáltatások irányában, ezért célirányos marketingre és a felhasználói igényekhez való közeledésre van szükség.
Annál is inkább, mert bár a hazai felnőtt lakosság 69 százaléka már tudja, hogy interneten keresztül is lehet hivatalos ügyeket intézni, a Szonda Ipsos felmérése szerint a kényelmes e-lehetőségekkel mindössze két százalékuk él. A legismertebb e-szolgáltatás az elektronikus adóbevallás, az online hivatalos ügyintézést lehetővé tévő ügyfélkapuról azonban még csak a lakosság ötöde hallott.
A Szonda Ipsos felmérése szerint az emberek nagy része határozottan jó és kényelmes ügyintézési formának tartja az e-szolgáltatásokat. A megkérdezettek általában az online ügyintézés biztonságosságát sem kérdőjelezték meg, ugyanakkor kedvezőtlen eredmény, hogy az elektronikus ügyintézés 2-3 éven belüli széles körű elterjedésében egyelőre kevesen hisznek. Az internetes ügyintézésre leginkább a budapestiek, a 36–49 évesek, a legalább középfokú végzettségűek, valamint a magasabb jövedelműek nyitottak.
Nem privát szféra
Bármennyire vonzónak is tűnik az elektronikus ügyintézés, és javult helyzetünk nemzetközi vonatkozásban, hiba lenni hamis kényelemérzetbe ringatnunk magunkat. A rendszer a magánszemélyek számára egyelőre inkább csak az ügyindítást könnyíti meg, most még személyesen is be kell menni a különböző hivatalokba, önkormányzatokhoz, igaz, az előre kitöltött és leadott nyomtatványok, valamint az időpont-egyeztetés miatt sok időt megtakaríthatunk. Pedig azokban az esetekben, amikor nem feltétlenül kell személyesen megjelenni, nincs szükség ujjlenyomatra, helyben készült fényképre, elegendő lenne az e-ügyintézés is. Jelenleg még sokszor feleslegesen mozgatják az embereket – mondta Rózsahegyi Zsolt. A NetLock vezetője elismeri, hogy vannak ugyan sikerek – Ügyfélkapu, ügyleírások, APEH felé bevallások, taj-számon alapuló lekérdezés –, de ez főként annak köszönhető, hogy egy-egy szervezet, amely meg akarta mutatni, hogy fel van készülve, vagy pályázaton nyert pénzt, és ezért kellett felmutatnia valamit, elvégzett bizonyos fejlesztéseket. Az esetek többségében azonban a sokféle ügytípusból csak egynél, esetleg néhánynál valósították meg az e-ügyintézést.
Problémát jelent az is, hogy Ügyfélkaput magánszemélyekre tervezték ugyan, egyelőre mégis főleg szervezetek veszik igénybe. Szintén gondot okozhat, hogy a jelenleg használt, felhasználónévre és jelszóra épülő azonosító rendszer nem alkalmas az elektronikus ügyintézésre, inkább csak arra jó, hogy lekérdezzenek valamit, mert csak addig garantál hitelességet, amíg a felhasználó kapcsolatban van az adott szerverrel. Sokkal biztonságosabb lenne az e-aláírás alkalmazása, amelyről a Közigazgatási eljárási törvény is elismeri, hogy az egyetlen olyan technológia, amely az elektronikusan beadott adatok hosszú távú integritását és hitelességét igazolhatja – tette hozzá Rózsahelyi Zsolt. Az adóbevallásnál ugyan januártól már lehet használni az elektronikus aláírást, de ez mindössze négy formanyomtatványra vonatkozik a több mint harmincból.
