Üzleti tippek

Vontatottan épül a digitális társadalom

admin
admin

2007. 05. 02. 16:19

Az Internethajó alkalmából újra kiadott Kék Notesz borúlátóbb értelmezése szerint esélytelennek tűnik, hogy lefaragjuk hátrányunkat a digitális társadalom építésében Európához képest.

Csak bízhatunk abban, hogy a hazai webtársadalom egyik legjelentősebb eseményének számító, a szakma „krémjével” a fedélzetén május 10-én vízre szálló Internethajó résztvevőire inkább az óvatos optimizmus a jellemző, hiszen ők ismerik a legjobban a helyzetet, és bizony elszomorító lenne az egyszerű felhasználók számára, ha ők sem látnának esélyt a felzárkózásra. A hazai infokommunikációs helyzetet bemutató Kék Noteszt első alkalommal tavaly adták ki, és bár azóta kétségkívül jelentős fejlődés ment végbe a hazai netpiacon, számos területen még rengeteg a tennivaló, hogy megkezdhessük a felzárkózást az Európai Unió átlagához.

Elérhetetlen háló

A múlt év végén például még ezer magyarországi kistelepülésen mintegy félmillió ember számára elérhetetlen volt a szélessávú internet a megfelelő infrastruktúra hiányában – derül ki a BME-UNESCO ITTK kutatói és a GKIeNET Kft. által készített felmérésből. Tennivaló tehát jócskán akad, de nem csak a hozzáférés biztosításában, hanem a digitális írástudatlanság – 60-70 százalékra tehető a digitális analfabéták aránya – felszámolásában vagy éppen az e-közigazgatás elterjesztésében – sorolja a hiányosságokat Bóna Ákos, a Szélessáv Alapítvány kuratóriumának elnöke, az idei Internethajó egyik szervezője.

Európai összevetésben Magyarország mutatói az internethasználat területén még mindig nem érik el a hazánktól elvárható szintet, „sereghajtó eminensek” vagyunk, vagyis a webezők között ugyan magas a szélessávú hozzáférést használók részesedése, ugyanakkor az interneteléréssel rendelkezők aránya a lakosságon belül elszomorítóan alacsony. A betárcsázós internetnek 2006-ban bealkonyult, az ilyen típusú kapcsolatot használók száma 71 ezerre csökkent, miközben mintegy egymillió előfizetőnek van gyors világhálós elérése.

Rákapcsoltak

Jó hír, hogy a hozzáférés ára csökkent, miközben a kapcsolat sebessége nőtt, igaz, a jelentősebb sávszélesség-növelésekre már ebben az évben került sor mind az ADSL-, mind a kábelnetes szolgáltatóknál. Ugyanakkor a széles sáv Magyarországon a kapacitásnövelés ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban, ahol általános az 50–100 Mbit/s-os kapcsolat – mutatott rá Bóna Ákos. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet kapnak a magyarok, mint az Európai Unió régi polgárai, és a sávszélesség miatt az igénybe vehető szolgáltatások minősége is rosszabb.

Pedig tartalomból úgy tűnik, egyre kevésbé van hiány, a múlt évben itthon is megjelentek és rövid idő alatt népes felhasználói tábort vonzottak a videómegosztó portálok, illetve elindultak az első internet alapú televíziós szolgáltatások. A médiapiac néhány szereplője már felismerte, hogy a netezők számára mennyire vonzó, ha saját maguk is beleszólhatnak a weboldalak alakításába, tartalmakat állíthatnak elő – mondta el Németh Norbert, a Sanoma Újmédia Divíziójának internet-lapigazgatója. A magyar piacon az általános látogatottságemelkedést nem az netezők számának nagymértékű növekedése, hanem az internetezés gyakoriságának változása idézte elő. Az egyre szélesebb körben elterjedő webkettes szolgáltatások révén az internetezők a tartalom-előállítás aktív részvevői lehettek, ezáltal „érdekeltebbek” is az érintett weboldalak látogatásában, használatában. A közösségi oldalakhoz használóik azért ragaszkodnak, mert ők a létrehozók is egyben – tette hozzá Németh Norbert.

Nagy kockázat

Tudta-e?



Japánban már 7,5 milliónyi előfizetője van az 50–100 Mbit/s-os kapcsolatra képes FTTH (üvegszál a lakásig) technológiának.

Bár előfordulhat, hogy a web 2.0 végül csak légvárnak bizonyul, a cégek mégsem kockáztathatják meg a kimaradást, ha ugyanis tartós kultúraváltás lesz a „forradalomból”, akkor a versenytársak behozhatatlan előnyre tehetnek szert. Éppen ezért az a jellemző, hogy a belépők először építkeznek, és csak azután kezdik meg a fenntartható üzleti modell keresését – olvasható a Kék Noteszben.
Az árak csökkenése, a növekvő sávszélesség és bővülő tartalmak mellett ettől az évtől egy új jelenség is hozzájárulhat az internetezés terjedéséhez, a csupasz, vagyis telefon-előfizetés nélküli ADSL-ajánlatok megjelenése. A Gazdasági Versenyhivatal még 2006 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást az öt jelentős erejű vezetékes telefonszolgáltatást nyújtó vállalkozás (Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel, Monortel) ellen annak vizsgálatára, hogy megsértik-e a versenytörvény rendelkezéseit azzal, hogy csak telefon-előfizetéssel lehet ADSL-hozzáférést vásárolni. Az eljárás során mind az öt cég vállalta, hogy viszonylag rövid határidővel – a felkészültségtől függően 2007. május és augusztus között – bevezeti a vezetékes telefonszolgáltatás nélküli ADSL-szolgáltatást. Ez önmagában optimizmusra adna okot, azonban a konstrukció egyelőre csak a Magyar Telekom szolgáltatási területein érhető el, és lapzártánkkor mindössze néhány internetszolgáltató kínálatában jelent meg. Kérdéses, hogy a többi telefoncég mikorra teljesíti a vállalást, a lehetőség mikor terjed el a piacon és mennyiért. Bár annál a néhány szolgáltatónál, ahol már megvásárolható a konstrukció, a havidíjban a korábbi (telefon+ADSL előfizetés) tarifához képest több száz forint megtakarítás érhető el. A csupasz ADSL terjedésének a több tíz ezer forintos belépési díj lehet a korlátja, hiszen a hagyományosnál általában nem számolnak fel ilyen díjat a szolgáltatók.

Új kihívások

Az internetezők számának növelése mellett nem szabad megfeledkezni a meglévő digitális törésvonalak megszüntetésének fontosságáról. A Kék Notesz adatai szerint ugyan csökkent a digitális szakadék a középkorúak körében, valamint a kisebb és nagyobb települések között, de nem változott érdemben az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a romák vagy az idősebbek vonatkozásában.

Nagy kihívást jelent az is, hogyan lehet gyorsan és eredményesen megszólítani azt a több millió háztartást, amelyben a számítógép- és internethasználat még nem vált elfogadottá, igényelt tevékenységgé. A változáshoz számottevő állami beavatkozásra lenne szükség, azonban a kormánynak 2006 óta gyakorlatilag nincs információstársadalom-politikája vagy -stratégiája. Az új Gyurcsány-kormány ígéretéhez híven megszüntette az önálló informatikai tárcát, de az elmúlt egy év tapasztalatai alapján ez inkább ártott a terület felügyeletének és irányításának. Az elmúlt időszakban nem indultak olyan programok, amelyek markánsan eltérnének a korábbi időszakban megszokottaktól, így az IHM-től megörökölt kisebb-nagyobb projektek futnak tovább.

Pozitívum ugyanakkor, hogy 2006-ban lezárult az e-közigazgatás kiépítésének első, megalapozó szakasza, látványos eredményeket hozva, legalábbis a ranglistákon. Az elektronikus szolgáltatások készültségi szintjét tekintve 2006-ban Magyarország lépett előre a legnagyobbat az európai rangsorban, a 23.-ról a 14. helyre, ezzel ezen a területen elértük az EU átlagos fejlettségi szintjét. A további siker szempontjából azonban kritikus, hogy a nemzetközileg is elismert megújulás ne veszítsen lendületéből. Az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem generálnak nagyobb forgalmat a kormányzati szolgáltatások irányában, ezért célirányos marketingre és a felhasználói igényekhez való közeledésre van szükség.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.