Megjósolni sem könnyű, milyen lesz a nyomtatott sajtó jövője a következő évtizedekben. Van, aki szerint az USA-ban 2040-ben veszik kézbe az utolsó print terméket, és akad aki úgy véli, már tíz év múlva e-papíron tálalják a híreket. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az új média rohamléptű expanziója alapjaiban rengeti majd meg a lapkiadást.
A WAN, azaz a Lapkiadók Világszövetségének legfrissebb kutatásából viszont az is kiderül, hogy a kiadványok főszerkesztői és vezető szerkesztői egyelőre optimistán tekintenek a jövőbe, és úgy látják, a hagyományos újságírás továbbra is meghatározó szerepet tölt majd be az információszolgáltatásban. Elismerik ugyanakkor, hogy az online expanziója miatt számos módosításra van szükség.
Sajtóhívők
A szervezet 435 fős minta alapján készített összegzése szerint a megkérdezettek 85 százaléka nagyon optimistán szemléli a jövőt. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben világszerte folyamatosan csökkent a napilapok példányszáma.
A válaszadók 35 százaléka továbbá abban is biztos, hogy a nyomtatott termékek tíz év múlva is megtartják uralmukat. Igaz, e téren már sokkal jobban megoszlanak a vélemények: a megkérdezettek 40 százaléka szerint ugyanis ekkor már az online lesz az információszerzés legbevettebb módja.
„A szerkesztők tudják, milyen óriási versenyt jelentenek számukra az online hírgyártók, valamint az ingyenes lapok, és ennek megfelelően próbálják megváltoztatni kapcsolatukat 21. századi olvasóközönségükkel” – jelezte Bertrand Pecquerie, a WAN főszerkesztőket tömörítő szervezete, a WEF elnöke. „Tisztában kell lenniük azzal is, hogy a tartalom jobban számít, mint valaha, a szerkesztőségi források csökkentése pedig nem vezethet eredményre. Az újságok átalakítása azok készítőivel együtt valósul majd meg, nem pedig nélkülük” – hangsúlyozta a vezető. Hasonlóan vélekednek a főszerkesztők is, akik szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az újságírók képzésére, ennek középpontjában az új média területén nélkülözhetetlen készségek oktatása áll majd.
A szerkesztők optimizmusa elsősorban a szükséges mély változtatásokon alapszik. Monique Villa, a felmérésben partnerként részt vevő Reuters Media ügyvezető igazgatója úgy véli, a lapok túlélési stratégiájának megvalósításában és további fejlődésükben meghatározó szerepe lesz az újfajta szerkesztései elveknek, ennek keretében kiváltképpen nagy hangsúly helyeződhet az eddigieknél több elemző írás és jegyzet közzétételére. Emellett fontos lesz az is, hogy a lapkészítők úgy tekintsenek a cikkekre, mint az olvasóval kialakítandó párbeszéd egyik lehetséges eszközére, azaz nagyobb teret engedjenek az interaktivitásnak.
Hazai remények
Internetre váltanak
Dinamikusan növekedett a sajtótermékek száma az évtized első felében Magyarországon. Amíg 2000-ben még 580, 2005-ben már 901 lapot adtak ki – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a magyar médiapiac helyzetéről készített felméréséből.
A napilapok száma nem változott lényegesen a vizsgált időszakban (36-tal nőtt), a hetilapoké viszont 100-ról 172-re, a kétheti lapoké pedig 43-ról 61-re emelkedett. Ennek megfelelően a példányszámok összességében 20 százalékkal bővültek.
A lapstruktúra viszont öt év alatt jelentősen módosult: a napilapok aránya 59-ről 55 százalékra csökkent, a hetilapok aránya 30-ról 33 százalékra nőtt, miközben a gyors információkra kíváncsi olvasók Magyarországon is mind többen váltanak át az (ingyenes) internetre.
A World Association of Newspapers adatai szerint 2001 és 2005 között a print példányszámokat tekintve nálunk volt a legnagyobb visszaesés Európában (12,3%), ugyanakkor az internetes híroldalak látogatottsága az évtized első felében 200 százalékkal nőtt, s ez a trend (erőteljes lemorzsolódás és dinamikus növekedés) az évtized második felében is várhatóan tovább tart.
Ingyenes veszély
Az online sajtótermékek mellett az ingyenes lapok piacra dobása is komoly fejtörést okoz a lapkiadóknak. Márpedig egyre több ilyen típusú lap jelenik meg. A WAN statisztikája szerint 2001 és 2005 között több mint duplájára emelkedett az ingyenes termékek értékesített példányszáma. Amíg hat éve még csak 12 milliót adtak el belőlük, 2005-ben már 28 millióra volt kereslet.
A Marketing&Media által megkérdezett újságok főszerkesztői külföldi kollégáikhoz hasonló véleményeket fogalmaztak meg a nyomtatott sajtó piacának jövőjét illetően, ők is úgy látják, hogy az internet egyre meghatározóbb eszköze lesz a médiafogyasztásnak. A napilapok csak úgy lehetnek versenyképesek, ha újságírói a magas minőségű elemző- és véleményoldalakra is komoly hangsúlyt fektetnek, miután a hírversenyben egyre hátrébb szorulnak, a prompt információkat ugyanis a közönség elsősorban az elektronikus és online médiumoktól szerzi.
Fogyatkozó lapok
A hírszolgáltatás versenyében már ma sem tudnak eredményesek lenni a napilapok – jelezte Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, aki szerint a tavaly őszi események azt is bebizonyították, hogy a rádió és a televízió is alulmaradhat a gyorsasági küzdelemben.
Véleménye szerint igen jelentős változásokra is sor kerülhet a médiafogyasztási szokások miatt, ennek következtében tíz év múlva a jelenlegi négy országos politikai lapból kettő, egy jobb- és egy balközép irányultságú termék marad csak a piacon, amelyek egyike a Népszabadság lesz.
Az internet ugyanakkor nemcsak riválist, hanem egyben jó lehetőséget is jelent a Népszabadság számára a további fejlődésre. Nem véletlen, hogy a főszerkesztő egyik terve a nyomtatott és az online szerkesztőség összevonása egy közös integrált „műhellyé”, amely a különböző igényeknek megfelelően készítené az anyagokat. A digitális robbanás korszakában egyéb fejlesztéseket is fontolgatnak. Vörös T. Károly nem titkolja, hogy továbblépést jelenthet egy saját rádióadó vagy éppen a német Der Spiegel magazin és televízió mintájára indított Népszabadság tévés műsorsáv.
A lap példányszáma évek óta megállíthatatlanul csökken, jelenleg mintegy 150 ezret adnak el belőle. A főszerkesztő, noha hangsúlyozta: mindent megtesznek a növekedés érdekében, nem tartja kizártnak, hogy a zsugorodás tovább folytatódhat. Jelezte viszont, lakosságszámhoz viszonyított példányszámával a lap – a kedvezőtlen nemzetközi tendenciák közepette – európai szinten még így is igen jó helyzetben van.
Üzleti előny
Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője úgy véli, az internet térnyerése következtében a napilapok olvasótábora tovább szűkül majd, miközben az újságok egyre inkább naponta megjelenő hetilappá válnak, és megnő az exkluzív, saját információn alapuló sztorik, elemzések szerepe. „A hirdetői piacon ugyanakkor ez az átrendeződés lassabban megy végbe, az internet szívóhatása csak fáziskéséssel érvényesül majd” – jelezte a hetilapot irányító szakember. Véleménye szerint csak azoknak a print médiumoknak lesz esélyük a jövőben a nettel szemben, amelyeknek nem kell beszállniuk a hírversenybe, éppen ezért a heti- és havilapok még belátható ideig erősek maradhatnak.
Az online a napi gazdasági hírszolgáltatásban is elhúzhat: az egyes eseményeket már most is könnyebb az internetről követni, ám a speciális gazdasági információk gyártásának továbbra is fontos terepei maradnak az üzleti napilapok – mondta Kocsi Ilona, a Világgazdaság főszerkesztője. Szerinte leginkább a gazdasági lapok képesek az üzleti információk rendszerezésére, összefüggéseinek feltárására, közérthető tálalására.
