– Mostani megbízatása előtt két évig az MT londoni irodáját vezette, így talán még hallhatta is tavaly a BBC-n, amikor a Balatont népszerűsítő vírusmarketing-kampány volt a téma az egyik műsorban. A KFT együttes Balatoni nyár című slágerét megfilmesítő, neten terjedő animációs filmnek annak idején meglehetősen vegyes volt a fogadtatása. Ön hatékonynak tartotta a reklámot?
– Elérte a célját, mert tavaly éppen a Balatonnál növekedett legdinamikusabban a belföldi turisták aránya, és ebben lehetett valamennyi szerepe a vírusmarketing-kampánynak is. Egyébként a kampány a belföldi célcsoportnak szólt, a BBC műsorában is – ahogy emlékszem – érdekességként hozták fel, hogy Magyarországon ebből milyen ügyet csináltak. Az MT valóban kapott ezzel kapcsolatban kritikákat, de ez is csak azt mutatja, hogy valóban figyelemfelkeltő akció volt.
– Londoni tapasztalatai alapján mennyire ismerik Magyarországot az angolok?
– Alapvetően keveset tudnak rólunk. Budapestet nagyjából be tudják azonosítani, de eléggé homályos és elavult kép él bennük az országról. Éppen ezért, amikor ellátogatnak hozzánk, általában kellemesen csalódnak.
– Töménytelen pusztát és gulyást várnak?
– Igen, ezek a sztereotípiák élnek. A gulyás számukra az egyedül ismert magyar étel, pedig ezeknél azért változatosabb és gazdagabb kínálatú ez az ország.
– Ha nem is ennek a kínálatnak a része, de már hazánk is felhívta magára a figyelmet utcai zavargásokkal. A tavaly őszi események mennyire nyomták rá a bélyegüket a Magyarországról kialakult képre?
– Jót nem tett neki, különösen, hogy a „legérdekesebb” képeket közölték a külföldi hírműsorok, például az égő autókat vagy a tankot. Azonban hosszú távon, ha ez nem ismétlődik meg rendszeresen, akkor azért nem okoz majd maradandó károkat.
– Van olyan ország, amelynek irigyli a marketingjét?
– Azok példamutatók számomra, ahol az ország „márkája” könnyen beazonosítható, mert markáns képet tudtak kialakítani magukról. Például Ausztriának vagy Spanyolországnak ilyen országképe van. Nekünk ezen a területen van a legtöbb teendőnk. Egy tudatos márkastratégia végigvitelével hazánkról mi is tudnánk ilyen képet kialakítani.
– Az idén mennyi pénzből tudják építeni ezt a képet?
– Összességében 3,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek durván kétharmadát költjük külpiaci marketingre.
– Mennyi lenne az ideális összeg?
– A csillagos ég… De reálisan nézve: 20 országban 22 képviseletünk működik, úgyhogy ennek három-négyszerese sem lenne sok.
– A KSH adatai szerint tavaly nőtt a belföldi és csökkent a külföldi turisták száma. Különösen a gyógy- és wellness-szállodákat „foglalták vissza” látványosan a magyarok, itt 26 százalékkal nőtt a hazai vendégek száma. Ön szerint továbbra is folytatódik majd ez a „honfoglaló” tendencia?
– A belső turizmus jelenleg nem egészen 50 százalékát teszi ki a teljes magyarországi vendégforgalomnak, az uniós átlag viszont 60 százalék körül mozog, tehát még van növekedési lehetőség a piacban. Szeretném, ha 2013-ra mi is elérnénk ezt a szintet, persze amellett, hogy a beutazó turisták számát is tovább növeljük.
– Önnek mi a kedvenc úti célja?
– Amíg külképviselő voltam, addig Magyarország volt… De igazából most is. Keresem az olyan helyeket, ahol kimozdulva a városból, egyszerű körülmények között, gyalog vagy biciklivel barangolva kiszellőztethetem a fejem.
