Időnként napirendre kerül az a kérdés, hogy a Viasat 3 körzeti vagy országos műsorszolgáltatást folytat-e. Utóbbival komoly kötelezettségek járnak (lásd keretes írásunkat), a Viasat 3 svéd anyacégénél ezért minden bizonnyal gyakran átlapozzák a magyar médiatörvény angol fordítását. Talán nem is tudják, hogy a jogszabály szövegét 1995-ben még Kocsis Attila, a Viasat Hungária Zrt. jelenlegi vezérigazgatója ültette át az első számú világnyelvre. Pénzkereset gyanánt ugyanis főiskolásként fordításokat vállalt, s több jogszabálynak is ő készítette a hivatalos angol fordítását, többek között ilyen a reklám- vagy a számviteli törvény.
Körzeti-e vagy?
A médiatörvénynek van egy olyan passzusa, amely szerint országos műsorszolgáltatónak az a csatorna számít, amelynek vételkörzetében a lakosság legalább 50 százaléka érhető el. A Viasat 3 azonban nem élne ezzel a megtiszteltető címmel, maradna inkább körzeti műsorszolgáltató. Részben ezért is adták vissza 2005-ben a földi frekvenciájukat. Emiatt mindössze három százalékponttal csökkent a csatorna elérése, ugyanakkor ettől kezdve pénzt kérhettek a kábelszolgáltatóktól a műsor továbbításáért.
Az országos jelzőtől való idegenkedés oka, hogy – többek között – napi 20 perces hírműsort kellene gyártania a csatornának. Ami annak fényében, hogy a megboldogult Tv 3-at a hírműsora tette reménytelenül veszteségessé, nem igazán vonzó lehetőség. Ráadásul a tulajdonosi struktúra sem maradhatna érintetlen, hiszen a szavazati jogok 26 százalékának magyar tulajdonban kellene lennie. Az pedig már csak hab a tortán, hogy egy országos adónak, illetve tulajdonosának nem lehet befolyásoló részesedése országos napilapban. A Metro hírújság svéd tulajdonosa viszont a Metro International, amelyben 28 százalékos szavazati joga van a Modern Times Groupnak, az pedig az MTG Broadcasting anyacége. Utóbbinak pedig 95 százalékos tulajdonrésze van a Viasat Hungária Zrt.-ben.
Tudta-e…?
Amíg a Viasat Hungária Zrt. 2005-ben 2,42 milliárd forint árbevételt ért el, 2006-ban már 3,35 milliárdot produkáltak, ez 30 százalékos növekedést jelent. Két évvel ezelőtti 420 milliós veszteség után tavaly már 120 millió forintos nyereséget könyveltek el.
2000 nyarán jelentették be, hogy a svéd MTG Broadcasting megszerezte a budapesti földi frekvencián vegetáló Alfa Televízió Kft. üzletrészének 95 százalékát. A Viasat 3 a meglévő frekvencián és műholdon 2000 októberében kezdte meg az adását.
Kocsis Attila
1995–1998: DDB reklámügynökség, ügyfélkapcsolati asszisztens, később supervisor
1998–2003: Zawada csoport: Media Service Zawada Kft., Consumer Data Kft., Flyonline Rt., ügyvezető-társtulajdonos
2003-tól Viasat Hungária Zrt., vezérigazgató
Partworkláz
A Media Service Zawada Kft. akkoriban vezetett be a magyar piacra egy új kiadványtípust, az úgynevezett partworköt. Az angol elnevezés az újságárusoknál megvásárolható, és mappába gyűjthető, lefűzhető tematikus kiadványokat takarta. A kiadó első partworkje az 1998-ban piacra dobott „A tudás fája” volt, amelynek első számából több mint 400 ezret kapkodtak el az olvasók. A kiadvány sikereit látva akkoriban sokan rástartoltak erre a bizniszre – nyelvoktatótól a számítástechnikai alapismeretekig volt szinte mindenféle témakör –, ám manapság már mutatóban is nehéz ilyen jellegű kiadványokat találni. „Leginkább valamilyen oktatási tematikával volt érdemes kiadni ezeket, de nagyon fontos volt a jó témaválasztás is, a későbbi sorozatoknál ezt már nem mindig sikerült eltalálni” – emlékszik vissza Kocsis Attila.
Az ezt követő öt évben ugyanennek a cégcsoportnak a különféle vállalkozásainál dolgozott. Ilyen volt például az adatbázis-marketinggel foglalkozó Consumer Data Kft., amely egy életstílus-adatbázis létrehozását tűzte ki célul. Fel is építettek egy több mint százezer fős címlistát, amelyben a szokásos demográfiai mutatókon kívül a fogyasztók márkahasználatát és preferenciáit is feltérképezték. Az anyacég ezzel nagy sikert aratott Lengyelországban, azonban nálunk kevésbé hozta lázba a potenciális megrendelőket.
2001 táján néhány üzlettársával arra az elhatározásra jutott, hogy egy internetes repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó céget hoznak lét-re. Az ötlet megvalósításához össze
is gyűlt elegendő pénz, ám az időzítés rosszul sikerült, mert pechükre pont ekkortájt pukkant ki az internetes lufi, s az magával sodorta a Flyonline Rt.-t is.
Digitális remények
2003-ban a Viasat Hungária egy hvg-s álláshirdetésben keresett utódot a leköszönő vezérigazgató, Alexandra McDevitt helyére. Erre jelentkezett Kocsis Attila is, s azóta ő a Viasat 3-at működtető cég első embere. A csatorna nézettsége akkoriban nem tudott kiugró eredményeket elérni: a 18–49 évesek körében 2-3 százalék körül mozgott a közönségarány. „Ráadásul masszívan veszteséges volt a cég” – ecseteli a nehézségeket a vezérigazgató. Mindehhez jött az is, hogy a tulajdonosnak a televízió indulásakor túlzottan optimista elvárásai voltak a Viasat 3-mal szemben, a hazai realitás azonban csak lassabb ütemű növekedést tett lehetővé.
Mostanra kezd beérni a befektetés, hiszen a 18–49 éves korosztály körében – a hetedik héten – már az M1-et is megelőzte a Viasat 3, és a piaci trendek is kedvezők számukra. Egyrészt a nézők kezdik felfedezni, hogy a földi sugárzású tévéken kívül is van élet, ezért a tematikus és kábelcsatornák (élükön a Viasat 3-mal) egyre magasabb nézettséget tudnak elérni az RTL Klub–Tv 2–M1 hármas rovására. Másrészt pedig a földi frekvenciák digitálissá tételének nyertesei a „kisebb” tévék lehetnek, s így a jelenlegi erőviszonyok alapján – és a vezérigazgató reményei szerint – elsősorban a Viasat 3.
A svéd anyacég 2004-ben Viasat Explorer, 2005-ben pedig Viasat History néven indított tematikus csatornát Magyarországon. Kocsis Attila névjegyének hátoldalán még jó néhány olyan televízió logója látható – zömében sport- és filmcsatornák –, amelyeket az anyacég más országokban működtet. A két tematikus adó példája azonban azt mutatja, hogy a jelenleg rendkívül telített kábeles piacon újabb csatornák indításának nem lenne értelme. Az Explorer és a History mintegy 400 ezer hazai háztartásban fogható, amely kisebb kábelszolgáltatóktól „jön össze”, a UPC-nél és a T-Kábelnél ugyanis egyelőre csak a digitális csomagok előfizetői nézhetik a csatornákat. „A digitális rendszerek aránya még nem számottevő” – teszi hozzá Kocsis Attila, aki szerint 2-3 év múlva változik ez a helyzet, és érdemes lesz akár újabb csatornákkal is piacra lépniük.
Hosszú idő után a tavaly ősszel debütált Topmodell volt az első nagyobb költségvetésű saját műsora a Viasatnak, amely teljesítette a nézettségi elvárásokat, bár kiugró eredményt csak a 18–29 éves nők körében hozott. „Erősítette az ismertségünket és jelentős publicitást generált” – mond egy másik szempontot Kocsis Attila, aki szerint a saját gyártású produkciókra marketing- és PR-szempontok miatt is szükség van. Ezért is indítanak az idén több ilyen programot: a kétballábasokból verbuvált Lúzer FC-t, illetve két kvízműsort.
Hasonló megfontolásból indultak futballközvetítések is 2003-ban a Viasat 3-on. A Bajnokok Ligájának közvetítése önmagában veszteséges, mert képtelenség behozni a jogdíjak árát a reklámokból, ám a vezérigazgató szerint egy ilyen programot nem érdemes külön vizsgálni. „A televízióra egy komplex termékként kell tekinteni, a foci pedig része a csatorna márkaépítésének” – kapunk magyarázatot a közvetítések létalapjára. A tapasztalatok szerint ráadásul a meccsekkel rengeteg, más módon nehezen megszólítható nézőt sikerült a Viasat 3-ra csábítani.
