Üzleti tippek

Háborús játékok békében

admin

2006. 02. 03. 07:00

A vállalatok számára a változásokhoz való aktív és rugalmas alkalmazkodás új üzleti lehetőségeket teremthet, illetve esélyt jelent az új fenyegetések elleni sikeres felkészülésre.



Mikor, mire jó a war game?

• Éles versenyhelyzetben lévő vállalat konkurenciaelemzésére.
• Ha a közeli jövőben új versenytárs lép piacra.
• Iparági egyesülések, összeolvadások során.
• A külső környezet változásai esetén.
• Egy új technológia megjelenése vagy a meglévő megváltozása miatt bekövetkező változások előrejelzésére, nyilvános és rejtett összefüggések feltárására.




Kkv-k és a „war game”:

A piaci környezetből, beszállítóktól, szaklapokból, statisztikákból, iparági forrásokból vagy akár a versenytársak honlapjáról származó információk egymás mellé rendelése szakavatott stratégiai elemzők bevonása mellett segíthet jelen és jövőbeni összefüggések felismerésében.
A környezet különböző szempontok szerinti elemzése stratégiai irányvonalak helyességére, illetve hosszú távú tarthatatlanságára is felhívhatja a figyelmet.
Ha bonyolult, számos összetevőből álló változásokat szeretnénk demonstrálni, érdemes valódi csoportokkal lejátszani a stratégiai döntéshelyzeteket, illetve a bekövetkezett változások utólagos szakértői elemzése is rendkívül értékes következtetések levonására ad lehetőséget.
Egy későbbi döntés során az előzetesen kikövetkeztetett információ segíthet a helyes stratégiai irányok kitűzésében.
Egy vállalat meghatározó stratégiai döntése például „mellékesen” fontos információkat is szolgáltathat jövőbeni döntéseinkhez a szervezet pontos pénzügyi és egyéb erőforrásainak volumenéről és üzleti lehetőségeinek korlátairól.





War game a gyakorlatban:

Amikor a laminált padlókat gyártó Pergo nemzetközi svéd vállalat „war game” modellezést tartott, arra a felismerésre jutott, hogy kisebb versenytársainak maximalizálniuk kellett kapacitásukat, hogy túléljek a pillanatnyi piaci helyzetet, és versenyezni tudjanak a csökkenő árak spiráljával.
A modellezés azt is megmutatta, hogy a vállalatnak együttműködő partnerekre van szüksége, ha növelni akarja bevezetett márkái piaci részesedését.

A távközlési és informatikai technológiák konvergenciája teljesen új típusú kommunikációs szokások megjelenését és térhódítását hozza. Míg régebben egy-egy specifikus iparági kutatás elvégzése komoly szakértői háttér mellett is legalább két-három hónapot vett igénybe, addig mára az erőteljes technológiai fejlődés nyomán kifinomult szoftveres megoldások támogató alkalmazása mellett ugyanaz a feladat két-három órára is lerövidíthető. Komplex vállalati rendszerek segíthetik a vezetői döntéshozást, ezzel élni és visszaélni egyaránt lehet.

A visszaélésre jó példa az egykori amerikai energetikai óriáscég, az Enron lobbidöntéseit támogató informatikai rendszer. A Washington Post egy régebbi írása szerint a Mátrixnak elnevezett komplex megoldás a különböző forrásokból beérkező törvénytervezeteket és egyéb elérhető szöveges információkat elemezte mesterséges intelligencia megoldások kombinált bevetésével. A költség-haszon összefüggések között releváns kapcsolatokat kereső program az elemzési kritériumok közül „kifelejtette” a társadalmi és erkölcsi megfontolásokat. Az Enron számára esetlegesen káros környezeti változások értékelését követően pedig a cég lobbistái sajátos agresszív akciókba kezdtek, hogy felsorakoztatott érveikkel meggyőzzék a törvényhozókat a számukra előnyös változatok elfogadásáról. A Washington Post szerint ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a szoftver önmagában nem volt törvénytelen, csupán eszköz felhasználói kezében.

Kreatívan az ember elemez

Az informatikai megoldások mellett ugyanakkor a humán tényező fontosságáról sem szabad megfeledkeznünk. Tony Nagle, a világ egyik legnevesebb üzleti hírszerzéssel foglalkozó vállalatának, a Fuld & Company nemzetközi tanácsadó cég vezetőjének véleménye szerint, bár a szoftverek jelentős és hatékony háttértámogatást képesek nyújtani, számos olyan terület van még, ahol az emberi kreatív elemző képesség sokáig pótolhatatlan lesz.

A gazdasági szervezetek számára jelentős kihívást jelenthet a jövőben, hogy információs kutatási erőfeszítéseiket és szűkös kapacitásaikat mindig fókuszálni kénytelenek valamilyen irányban. Komplex feladat a hatalmas és növekvő információs dömpingből időben kiszűrni azokat az egyéni jeleket, amelyek összességükben előre jelezhetnek változásokat. Logikus feltevés, hogy ha valamilyen meghatározott üzleti irányból egyszerre csak elkezdenek jelek érkezni, akkor ott valami történik, érdemes a figyelmünket a terület felé fordítani.

Egyszerű példánál maradva: ha egy vállalati cégcsoportnak váratlanul elkezd növekedni a reklámkommunikációja, akkor abból előre következtetni lehet például arra, hogy valami változás várható a piacon.

Idejekorán figyelmeztető rendszerek

Változásokra figyelmeztető jelek mindig érkeznek a környezetünkből hozzánk, csak többnyire nem figyelünk eléggé fel rájuk. Tony Nagle szerint cége, a Fuld&Company évekkel ezelőtt éppen ezért kezdett egy ma már globálisan elfogadott iparági megoldás gazdaságra alkalmazott megfelelőjének kifejlesztésébe.

Az eredetileg hidegháborús terminológiából átvett korai figyelmeztető rendszerek (Early Warning Systems) alapvető célja az első jelre reagálás volt. A hidegháború során a szembenálló oroszok és amerikaiak hozták létre a kölcsönös elrettentés technikáját („az első fenyegető jelre megnyomjuk a nukleáris arzenál indítógombját”), s ennek jegyében mindkét oldal működtetett hírszerzési és egyéb korai figyelmeztető rendszereket.

A gazdasági élet sajátosságaihoz adaptált civil változatok célja a gazdasági élet változásainak korai felismerését, a vállalati reakcióidő javítását és a vállalatot fenyegető különböző kockázatok és fenyegetések időbeni kiszűrését célozza. A korai figyelmeztető rendszerek célja a piaci környezet állandó monitorozása.

A Fuld&Company egyébiránt nem technológiai fejlesztővállalat, hanem olyan stratégiai tanácsadó cég, amelyik globális üzleti hírszerzési tanácsadással és war game modellezéssel foglalkozik.

Az Economist szerint a közelmúltban két híres amerikai elitegyetem, a Harvard Business School és az MIT – Sloan School of Management egyetemi diákjainak aktív közreműködésével szervezett egy stratégiai war game modellezést, ami a Time Warner-AOL, Google, Yahoo és Microsoft MSN óriáscégek között dúló piaci harc lehetséges forgatókönyveinek elemzésére irányult.

A war game (háborús játék) modellezés nagyban segítheti a vállalatokat a bekövetkező üzleti folyamatok, környezeti változások előrejelzésében (bővebben lásd: keretes írásainkban).

Bár a „war game” kifejezésről sokan esetleg a „mi nyerünk – ők veszítenek” szituációkra asszociálhatnak, a valóságban inkább a kooperáció szokott sikeres lenni. Szun-Ce kínai hadvezér írta több ezer évvel ezelőtt A hadviselés törvényei című könyvében, hogy a világ nem győztesekre és vesztesekre oszlik, hanem van a győzelem és az, hogy megismerhetjük a győzelemhez szükséges feltételeket.

Mire jó a „war game” modellezés?

A „war game” modellezés a kritikus üzleti lépések változásainak előrejelzésére és felismerésére ad lehetőséget, mielőtt a versenytársak tennék meg ezeket.

A „war game” modell jól strukturált stratégiai gyakorlat. Megmutathatja a környezet és az egyes szereplők közötti kölcsönhatások változásával a piac, az iparág egyes átalakulásait, felkészíthet törvényszerűen bekövetkező trendekre, felhívhatja a figyelmet nem várt hatásokra és kockázatokra. Legnagyobb előnye, hogy olyan, előre nem látható eseményekre, feltáratlan összefüggések megismerésére ad lehetőséget, amelyek stratégiai jelentőségűek lehetnek egy éles versenyhelyzetben működő vállalkozás életében.

Jó példa lehet erre az Ukrajna és Oroszország között kirobbant gázárvita lehetséges kockázatainak és következményeinek elemzése. A gáz árának és mennyiségének esetleges változása kihathat az egész kontinens energiabiztonságára, ennek következtében egy sor nemzetgazdaságilag stratégiai fontosságú iparág váratlan mértékű változását idézheti elő. A sokszereplős modellezés többféle végső kimenetellel járhat, ami sokféleképpen érinthet egy vállalatot. Ha a nem kívánt gazdasági hatásokat nem lehet is elkerülni, a következmények tekintetében a lépéssorozatok előzetes felismerése a „játékszabályok” menet közbeni módosításának lehetőségét és az időbeni reagálás képességét is magában hordozza.

Szintén aktuális példa a hazai cégek határon túli térnyerése kapcsán idővel hazánkra visszaható és bekövetkező gazdasági változások felismerése. Egy külföldi piacon megjelenő és ott rendkívül sikeressé váló hazai cég úgy megerősödhet, hogy ez teljes átrendezi a hazai piacot.

A vállalati egyesülések-felvásárlások nyomán létrejövő új stratégiai szövetségek, partnerségi hálózatok, beszállítói láncok létrejötte, megszűnése sokszor a piac logikus törvényszerűségeit követi. A helyes piaci, iparági, technológiai következtetések időbeni levonása hónapokra vagy évekre előre meghatározhatja egy-egy gazdasági csoportosulás üzleti stratégiájának sikerességét. Hiteles és naprakész vezetői információk birtokában az előre nem látható események bekövetkezésének valószínűsége és az adandó válaszlépések kidolgozása is komoly versenyelőnyhöz juttathat egy vállalatot. Az egy-egy változásra kidolgozott tervek összessége pedig mindig helyes irányba terelheti a folyamatokat, előre meghatározva a vállalat irányvonalait. A „véletlenek” elkerülése érdekében talán nem lehet véletlen, hogy sok multinacionális cég egy-egy nagyobb stratégiai döntés előtt ma már saját „war game” műveleteket végeztet központjaiban.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.