A kiindulópont mindenképpen az, hogy mi célt szolgál a fordítás. Sokszor szembesülünk azzal, hogy amikor erre rákérdezünk, az érdeklődő maga sem tudja, vagy visszakérdez, hogy másképp fordítunk-e akkor.
Igen, másképpen. Első tanácsom tehát, hogy amikor kiadja munkatársának, beosztottjának a feladatot, azaz hogy keressen fordítóirodát, mindenképpen tájékoztassa arról, mi a fordítás célja. A szakember ugyanis tanácsot adhat abban, mely célhoz milyen fordításra van szükség – esetleg még abban is, mit nem kell lefordíttatni. Hosszú távon megtakarítást jelenthet, ha már kezdetben a megfelelő módon fordíttat.
A másik fontos szempont a döntésnél, hogy van-e a fordításnak jogkövetkezménye vagy bármilyen egyéb következménye. Sokszor köttetnek szerződések fordítások alapján. Sajnos azonban nem ritka eset, hogy csak a jogvitánál merül fel, hogy jó volt-e a fordítás. A szerződés azonban már köt. Ezért is fontos közölni a fordítás célját. A fordítás és lektorálás során ugyanis – ha azt szakember készíti – mindenképpen sor kerül az értelmezésre, és akkor már ilyenkor mód van arra, hogy felhívjuk a figyelmét arra, ha a szöveg nem egészen világos, vagy éppen többféleképpen is értelmezhető.
Határidő: tanácsos idejében kiadni a fordítási munkákat. A körültekintő fordításhoz és lektoráláshoz ugyanis mindenképpen idő kell. Ugyanakkor a sürgős munkáknak mindig felára van. Mi például lehetetlen határidejű munkát nem vállalunk. Nem tudunk ugyanis felelősséget vállalni az olyan munkákért, amelyet fizikailag elkészíteni is alig van idő.
Kívül vagy belül? Számos cégnél felmerül a kérdés, hogy belső, nyelvet tudó munkatárssal fordítassanak-e, vagy adják ki a munkát. Ennek eldöntéséhez a legfontosabb támpont, hogy mi éri meg jobban. Ha a munkatárs képesített szakfordító, akinek ez a munkaköréhez tartozik, akkor a kérdés már nem is kérdés. Ha viszont nem az, akkor megfontolandó, hogy nem érdemes-e szakemberhez fordulni. Soha ne felejtsük el, hogy a munkatárs fordítása sem ingyen van, hiszen a fordítással eltöltött időre is bért és járulékokat kell fizetni, miközben nem a saját munkáját végzi.
Mikor nincs szükség szakfordításra?
A kiindulóponthoz visszatérve válaszolhatjuk meg a kérdést: akkor, ha a fordítás célja tulajdonképpen csak a tájékozódás, és a későbbiekben sem kerül sor annak olyan felhasználására, amely bármilyen jogkövetkezménnyel jár. Ha a cél csak az információszerzés, akkor valószínűleg kevésbé zavaró, ha a lefordított szöveg tartalmaz nyelvi, terminológiai vagy egyéb szakmai hibákat.
Itt is vigyázni kell azonban arra, hogy a sokszor igényelt „kivonatos fordítás” nagyobb munka, mint az egész szöveg lefordítása. Ebben az esetben semmiképpen nem számíthat arra, hogy a célnyelvi karakterszám alapján számlázzon a fordító vagy az iroda. Természetesen sokszor igény van ilyen fordításokra is az olvasási idő lerövidítése érdekében, számolni kell azonban a többletmunka felárával.
Varga Emília
