Üzleti tippek

Zöldüljön az iroda!

Csökkenteni, újrafelhasználni, újrahasznosítani – ezeket a környezetvédelmi célokat kellene szem előtt tartani.

Bármily meglepő, de az első lépések megtétele a környezettudatos munkahely megteremtése felé nem igényel nagy rákészülést vagy erőfeszítést. Célszerű az átalakítást az irodánál kezdeni, ahol nap mint nap nagy mennyiségű papír fogy el – sokszor teljesen oktalanul.

A papírfogyasztás azonnal látványosan csökkenthető, ha a munkatársak a papír mindkét oldalára nyomtatnak, például belső használatra szánt dokumentumok esetében. Ha pedig a nyomtatón nem sikerült a duplex funkciót alkalmazni, a kidobásra ítélt lapok üres oldala még mindig használható jegyzetelésre, esetleg hazavihetjük a rajzolás kezdeti fázisait próbálgató gyerekismerősöknek.

Ugyancsak sok papírt spórolhatunk meg a helyes tárolással. Felhasználásig célszerű a lapokat zárt csomagban tartani, amelyekből lehetőleg ne halmozzunk egymásra ötnél többet, és ne tegyük őket padlóra, hanem inkább polcra vagy szekrénybe. Így elkerülhető, hogy a papír gyűrődjön, vagy nedvesség érje.

Szelektíven – kezdje irodai papírral!

Ésszerűbb papírfogyasztást!

• Ha teheti, írjon inkább e-mailt!
• A felhasználásig tárolja szakszerűen a papírt!
• Nyomtasson a lap mindkét oldalára!
• Az üres oldalak jegyzetelésre még kiválóan alkalmasak!
• Gyűjtse szelektíven a hulladékot!
• Vásároljon környezetbarát gyártótól, válasszon újrahasznosított terméket!

Ha a papír az irodában már tényleg nem alkalmas semmire, célszerű külön gyűjteni. A legtöbb vállalat itt kezdi el a hulladékok szelektív gyűjtését. A Xerox Magyarország irodájában szintén ez jelentette az első lépést. „2001-ben fogtunk hozzá a papírgyűjtéshez, ami akkor gyakorlatilag annyit jelentett, hogy az asztalok és a nyomtatók mellé gyűjtőket helyeztünk ki – idézi fel a múltat Csölle Kata, a cég pr és kommunikációs vezetője, a projekt felelőse. – Személyes indíttatásból, és tudván azt is, hogy az európai uniós csatlakozással a vállalati szektor előbb-utóbb rá lesz kényszerítve a szelektív hulladékgyűjtésre, úgy gondoltam, jobb, ha minél előbb tovább is lépünk.”

A cég 2003 áprilisától gyűjti külön az irodai papírhulladékot, hullámkartont, üveget, alumíniumdobozt, műanyagpalackot, valamint a lemerült elemeket, CD-ket, mágneslemezeket. „Míg korábban naponta 4–6 zsák szemetet szállított el a közel százfős irodából a takarítószemélyzet, ma legfeljebb két zsáknyi marad. A szelektíven gyűjtött hulladékot háromhetente szállíttatjuk el.”

Webajánló

Uniós pályázati lehetőségek a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Programon belül:
http://www.euoldal.hu/phataridok.php
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeket a 2000 / XLIII. törvény mondja ki. A weben az http://www.fn.hu/index.php?id=55 link alatt a jogszabály ingyen letölthető.

Hogy a szelektív hulladékgyűjtésre való átállás mennyire lesz zökkenésmentes egy vállalatnál, az nagyban függ a munkatársak hozzáállásától, valamint attól, hogy mennyire elkötelezett a projektfelelős. „A bevezetéskor a munkatársakkal kisebb csoportokban megbeszéltük, hogy innentől kezdve mit hol gyűjtünk. Nem volt nehéz megtanulni, hogy például az irodai papírhulladékba a boríték és a teásdoboz bekerülhet, de a papír zsebkendőt nem oda kellene dobni.”

Tapasztalataik szerint célszerű kialakítani egy olyan helyiséget, ahova az irodákban már nagy mennyiségben felgyűlt hulladékot az elszállításig átmenetileg el lehet helyezni. A Xerox projektfelelőse szerint egy cég életében a szelektív hulladékgyűjtést könnyű például irodaházváltás során bevezetni. Ilyenkor a bérleti feltételek tárgyalása során érdemes külön kitérni a hulladék-elszállításra.

Az egynemű az értékes szemét

Akár első évben megtérülhet


A T-Mobile Magyarország 2002-ben vezette be a teljes körű szelektív hulladékgyűjtést jelentősebb telephelyein. Az üzleti szférában modellszerepre törekvő cég néhány éve „tükörbe nézve” úgy értékelte, hogy a környezettudatosság szempontjából jócskán van még mit tennie. Az önértékelés nem maradt következmények nélkül, 2001-ben bevezették az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszert, így most már felső vezetői szinten is kezelik a környezetvédelmi kérdéseket, többek között a szelektív hulladékgyűjtést és az irodai tevékenységek környezeti hatásainak csökkentését.
„Induláskor 3–4 millió forintért vásároltunk gyűjtőedényeket, amelyek ára már a második évben megtérült” – mondta el az Üzlet&Sikernek Pónya Gábor, a cég minőségirányítási menedzsere. Az eszközök beszerzése mellett a legfontosabb feladat a gyűjtési folyamat, logisztika kialakítása és a hulladékkezelést végző partner kiválasztása volt, majd a motiválás, az érintettek és a munkatársak folyamatos tájékoztatásával. Ma már nemcsak, hogy nullszaldós, hanem némi nyereséget is jelent számukra a szelektív hulladékgyűjtés.”
A T-Mobile azt a célt tűzte maga elé, hogy néhány éven belül a kommunális hulladék 20 százalékát már szelektíven gyűjti. Tavaly ez az arány 7 százalék volt, idén 11 százalék a cél. A papírfogyasztás mérséklése érdekében igyekszenek egyre szélesebb körben megvalósítani az elektronikus számlázást is. Ugyancsak a környezettudatosság jegyében kezdik bevezetni az újrahasznosított papírt. De az egyelőre drágább, mint a nem újrahasznosított.

A hulladékgyűjtésben a T-Com és a Rynart mellett a Xeroxnak is a Group Select Kft. a partnere. „A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése miatt hozzánk forduló cégeknél először tevékenységi átvilágítást tartunk, megvizsgáljuk a vállalat környezetvédelmi kötelezettségeit, a kommunális hulladék mennyiségét, illetve azt, hogy az hozzávetőlegesen milyen arányban oszlik meg az egyes hulladéktípusok között, és külön vizsgáljuk azt is, hogy keletkezik-e veszélyes hulladék a vállalatnál” – mondta el az Üzlet&Sikernek Balogh Gyula, a cég ügyvezető igazgatója.

Az átvilágítást követően meghatározzák a szelektíven gyűjtendő hulladékok típusát, illetve azt, hogy hány gyűjtőt, hulladéktárolót érdemes kihelyezni, milyen gyakran célszerű elszállítani. „A hulladékgyűjtés sikere nagyban múlik a dolgozókon. A tiszta irodai papírhulladék kilójáért ugyanis akár 37 forintot is fizetünk, ha azonban a munkatársak bedobálják a papír zsebkendőt, a hullámkartont, vagy a sárga papírfecniket is ebbe a gyűjtőbe, akkor a hulladékot válogatnunk kell, és az egyébként térítésmentes hulladékelszállítást is ki kell fizetnie a vállalatnak. E költségek levonása után pedig elképzelhető, hogy a hulladék kilójáért fizetett összeg már csak 3–5 forint.”

Haszon, veszteség nélkül

Bár a szelektív hulladékgyűjtés iránti érdeklődést a Group Select is érzékeli a kis- és középvállalkozások körében, tapasztalataik szerint a kezdeti költségek miatt ez a szektor többnyire még nem tudja vállalni a bevezetést. „Pedig elképzelhető, hogy már nem is olyan hosszú távon a cég számára rentábilisabb lenne a szelektív gyűjtés, mint a hagyományos szemételszállítás – fejtegeti Balogh Gyula. – Különösen igaz ez az olyan cégekre, ahol a hulladék döntő része papír vagy üveg, amelyeket szinte veszteség nélkül szállítunk. Ez nem áll fenn viszont a műanyagpalack esetében, ahol a tömörítés hiányában kénytelenek vagyunk levegőt szállítani.” Nem túl biztató tapasztalataik szerint a cégek nagy része nem jut el a költségszámításokig, mi több, törvényi kötelezettségükkel sincsenek igazán tisztában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik