Üzleti tippek

Kell-e félnünk Kínától?

admin
admin

2005. 05. 06. 00:00

A fél világ a kínai gazdaság versenyképességétől retteg. Elemzők szerint nem minden esetben jogosak a félelmek.

A közép- és távol-keleti régió, azon belül Kína az elmúlt két évtizedben lélegzetelállító fejlődést mutatott be. Nemcsak a térségben érezhető a kínai dominancia, a világ legnépesebb országa globális méretekben is vezető szerepre tör. Míg azonban korábban nyersanyag-beszállítóként, majd könnyű- és feldolgozóipari termékekkel vált híressé a világpiacon, mára a jelentős hozzáadott értéket felvonultató műszaki cikkek, elektronikai berendezések és legfőképpen a járműipar terén erősödik látványosan gazdasági potenciálja.

Japán és a délkelet-ázsiai kistigrisek példájából kiindulva könnyen ragadtatják el magukat az önjelölt szakértők. A már-már divatként is felfogható pánikhangulatban még a neves gazdasági lapok is egymásra licitálnak. Jóslataik szerint a „sárga veszedelem” mind Észak-Amerika, mind Európa gazdaságát térdre fogja kényszeríteni. Az olyan feltörekvő, vagy csak szűk egy évtizede fejlődésnek indult gazdaságoknak pedig, mint például az Európai Unió legfrissebb tagállamaié, még csak kilátásuk sem lehet a további boldogulásra.

Pedig a számok egyelőre mást mutatnak: noha Kínába 1990 és 2002 között közel 500 milliárd dollár folyt be külföldi tőkebefektetés formájában, népességarányosan még mindig a kelet-közép-európai régió vezet: a népesség kevesebb, mint harmadannyi, de 187 milliárd dollár áramlott a térségbe ugyanabban az időszakban.

Lehetőségek és tévhitek

A Boston Consulting Group nemrégiben közzétett kutatása szerint a helyzet korántsem reménytelen, hiszen a globalizált, és ennélfogva számos tekintetben kölcsönös függés meghatározta világgazdaságban nem lehet minden csak fekete vagy fehér. Elemzésükben olyan tényezőkre hívják fel a figyelmet, melyek mentén nem csupán a másik két pólusnak, hanem a csoportosulás tőlük függő egyéb államainak is nyílik kiút a passzív beletörődés helyett. Noha Kína valóban fejlett, és mind nyersanyag, mind munkaerő, mind pedig szabad tőke tekintetében bőségesen el van látva, a világgazdaságban való érvényesülése más szempontoktól is függ.

A BCG kutatásának legfontosabb megállapítása az, hogy Nyugat-Európa lebecsüli a közvetlen szomszédaiban rejlő lehetőségeket, és téves szemlélettel hozott döntések miatt próbál minél erősebb hídfőállásokat kiépíteni Kínában. Az elemzés rávilágít a legfontosabb tévhitekre, négy területet véve górcső alá: költségelőnyök, piacméret, szakértelem, és üzleti környezet.

Költség-versenyképesség

Az olcsó kínai munkaerőről szóló számos példa kering, a centekért gyártott tornacipőktől kezdve a komplett körkötőüzemeket magukban rejtő utasszállító hajókig. A munkaerő költsége azonban csak egy része egy termék teljes árának. „Míg a fizikai munka átlagosan háromszor olcsóbb Kínában, mint Kelet-Közép-Európa országaiban, a termékek teljes költségeit tekintve ez a különbség elhanyagolható” –állítja Kevin Waddell, a BCG alelnöke, a kutatás vezetője.

Egy nyugat-európai vállalatnak beszállítóként Kínára támaszkodva sok egyéb többletköltséggel kell számolnia: szállítási költségek és kockázat, biztonsági kockázat, időveszteség. A kelet-európai országok bérszínvonala pedig továbbra is ideális, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a csatlakozással nem feltétlenül csökken a különbség. Spanyolország, Portugália vagy éppen Írország a csatlakozás után még hosszú évtizedekig elmaradt az unió átlagától.

A számok is megtévesztők lehetnek: még ha az újonnan csatlakozók éves reálbér-növekedése százalékban kifejezve meghaladja is az unió átlagát, abszolút értékben a különbség nem feltétlenül csökken, sőt akár nőhet is, hiszen a bázis rettentően alacsony a kelet-európai országoknál. Csupán a költségelőnyök kihasználását tekintve nem ésszerű az összeszerelő üzemek keletre telepítése – figyelmeztetnek a BCG elemzői.

Ráadásul a kis- és középvállalatokból álló további beszállítói körök ugyanúgy versenypiacon mozognak, ami ugyancsak árhatékonysághoz vezet. A 20 iparágra kiterjedő kutatás azt mutatja, hogy minél nagyobb kiterjedésű és minél nagyobb tömegű egy termék, ugyanakkor feldolgozottságát tekintve az alacsony vagy közepes kategóriába esik, régiónk versenyképessége annál inkább meghaladja Kínáét a gyártási költségek tekintetében. Ilyenek a bútorok, az autógumi, az acéláruk, a gépi és ipari akkumulátorok, de akár még a hagyományos televíziókészülékek is. A kis tömegű, és csúcstechnikát képviselő műszaki cikkeknél azonban már nem tudjuk felvenni a versenyt az olcsó összeszerelésre képes kínaiakkal.

Ennek ellenére az említett termékeknél és iparágaknál Nyugat-Európa – a tanulmány szerzői szerint – nem használja ki eléggé a közép-európai országokban rejlő lehetőségeket. Még azoknál az iparágaknál is csak a lehetőségek felét használja ki Európa fejlettebb fele, ahol pedig az újonnan csatlakozóknak lenne keresnivalójuk az említett versenyelőnyök miatt. Emellett viszont teljesül az, hogy amiben Kína az erősebb, ott tényleg rájuk bízzák a gyártást a nyugati megrendelők.

Piacméret

Kína lakosságának hamarosan 1 milliárd mobiltelefonra és 130 millió autóra lesz szüksége – hallhatjuk mindenfelé. Ekkora piacról vétek lenne kimaradni, vallják a világ cégei. A vásárlóerő összehasonlítása azonban mást is megmutat: Kína 1,3 milliárd lakossal egyelőre csak ugyanakkora GDP-t állít elő, mint Kelet- Közép-Európa 380 millió polgára.

Ennek megfelelően az egy főre jutó nemzeti össztermék nálunk négyszeres. Ez a piac tehát legalább olyan értékes, ráadásul fogyasztói szokásaiban könnyebben kiismerhető, és már évtizedes marketingtapasztalatok állnak rendelkezésre.

Szakértelem

A kelet-közép-európai országokban már most megtalálni azokat a szakképzett munkásokat és mérnököket, akik a további fejlődés alapját képezhetik. A távközlési, számítástechnikai és járműipari cégek folyamatos képzéssel járultak hozzá az országok versenyképességéhez. A BCG kutatása külön kiemeli, hogy ennek következtében ma már a kelet-európai munkaerő is fel tudja venni a versenyt produktivitásban nyugat-európai kollégájával.



A kínai munkaerő szakképzettségéhez képest jelenleg tehát még kiaknázható versenyelőnyünk van, de a BCG szakemberei felhívják figyelmünket egy másik országra: Indiára. A világ leghíresebb egyetemein közgazdaságtani és mérnöki készségeket elsajátító fiatal indiai értelmiség ugyanis a kínainál sokkal nagyobb arányban tér vissza szülőföldjére, otthon kamatoztatva tudását.

Üzleti környezet

Míg a ’90-es évek első felében a rendszerváltó országok jelentős lépéseket tettek a beruházásokat fenyegető politikai, jogi és szabályozási kockázatok leépítésében, addig Kínában még korántsem áll ilyen biztos alapokon a befektetői szféra. Közismerten sok a gond a szellemi tulajdon védelmével. Akár öngól is lehet valamely féltve őrzött termék gyártásának kihelyezése Kínába, bár a másolásra érdemes dolgok mintapéldányai többnyire e nélkül is bekerülnek az országba.

A vállalatszervezési ismeretek azonban nem másolhatók, és ebben a tanulmány szerint jelenleg tekintélyes előnynek örvendhetünk. Ez abban is megmutatkozik, hogy több cég hazánkat választotta térségbeli központjának, illetve menedzsment-szolgáltatások területén oktatási központnak. A kiszolgáló, beszállítói és alvállalkozói szféra változatossága és elérhetősége pedig lényegesen kedvezőbb, mint Kínában, legyen szó akár irodaberendezésről, akár bérelt vonali telefon kiépítéséről, de akár rendezvényszervezésről is.

A Boston Consulting Group jelentése persze korántsem csak azért született, hogy szimpátiát és elégedettséget váltson ki az aggódó hazai vállalatvezetőkből. Az elemzés több ponton jelöl meg tennivalókat, főleg az elégtelen K+F, a bonyolult adórendszer és az oktatás korszerűtlensége miatt kárhoztatva a központi adminisztrációt. Kiemelik a szerzők azt is, hogy nem egyedül Kínával kell tudni felvenni a versenyt, hanem régiónkon belül is versenytársként kell tekintenünk a többi országra. A fejletlen úthálózat ugyan jobb a kínainál, de szomszédainkétól már elmarad, holott logisztikai és ipari parkok tucatjai szavaztak bizalmat nekünk jelenlétükkel – elsősorban persze kedvező fekvésünkre alapozva a beruházást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.