Készül az új tőkepiaci törvény és a kormány dolgozik a hosszú távú fejlesztéspolitikán és egy új adórezsim kialakításán – jelentette be Kóka János, a gazdasági tárca vezetője.
A megvalósítás érdekében elkerülhetetlen egy széleskörű társadalmi és politikai konszenzus létrejötte a kérdésben, illetve az ország fejlődési irányának kidolgozása. Az adórendszert már tavasszal módosíthatják, ugyanis még a tavasszal a parlament elé kerülhet egy “gyors beavatkozási csomag, és az év végéig lehetőség nyílik az áfa, az iparűzési adó és az szja-rendszer átgondolására”. A hosszú távú adópolitikai változtatásokkal összefüggésben Kóka arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentős adócsökkentési lépéseknek ma még gátat szabnak az államigazgatási nagyrendszerek, amelyek reformja csak a következő ciklusban indulhat meg.
Példaként említette, hogy az ezer milliárd forintra tehető gyógyszerkasszából évente mintegy 200 milliárd forintot “lopnak ki, vagy tékozolnak el”. A monetáris politikát illetően Kóka bízik benne, hogy az indulatok lecsillapodnak, illetve abban, hogy a jegybank nemzetközi téren fennálló publikációs lehetőségeit nem arra használja, hogy “a magyar gazdaság megítélését rontsa”, hanem a fiskális politikával együtt az ország külső és belső egyensúlyának erősítését segíti elő.
Kóka János bejelentette, hogy a napokban jelenik meg a gazdasági versenyképesség 2005-ös operatív programja. Ígéretet tett arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a pályázati pénzek lehívásánál a minisztérium kevésbé lesz kockázatkerülő, mivel a túlzott óvatosság nagyon megnehezíti a támogatások felhasználását. Bejelentette azt is, hogy az elmúlt fél évben mintegy 85 milliárd forinttal növekedett a hitelállomány és a következő hónapokban további 100 milliárd forint hitellehetőséget biztosít a tárca a vállalkozásoknak.
Ugyancsak a vállalkozások pénzbevonását könnyíti az új tőkepiaci törvény előkészítése, ami szavai szerint egy nagyobb likviditású tőzsdén nagyobb likviditású papírok forgalmát jelenti majd. Úgy vélte, hogy Magyarország fejlődési iránya a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok kiemelkedése lehet, példaként említette a logisztikát és a turizmust.
Rákattant a streaming a divattervezőkre, és ez nem véletlen
Balenciaga, Dior, Lagerfeld – nem a párizsi Champs-Élysées-n sorakozó üzleteket soroljuk, hanem az első félév streamingkínálatát. Miért kell ennyi divattervezős tartalom, és hogyan pörgette ezt fel a streaming?
