1. Export, import
Az uniós csatlakozás miatt pontosítja az új számviteli törvény az export, illetve az import fogalmakkal kapcsolatos jelenlegi számviteli előírásokat. A termékexport és szolgáltatásexport, illetve a termékimport és a szolgáltatásimport tekintetében a fő rendező elv számviteli szempontból továbbra is az, hogy a külföldiek és belföldiek közötti termékforgalom a Magyar Köztársaság államhatárát átlépi-e vagy sem, illetve a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik-e vagy sem. A számviteli elszámolás során az államhatáron kívüli, de az Európai Unión belüli termékforgalom, illetve szolgáltatásnyújtás továbbra sem minősül belföldinek. Ilyen esetben az exportra a kiszállítások, míg az importra a beérkezések kifejezést alkalmazza az új törvény.
2. Céltartalékképzés
A 2003/51/EK irányelvnek megfelelően változnak a céltartalékképzésre vonatkozó előírások. E szerint céltartalékképzésre csak olyan fizetési kötelezettségek, várható jövőbeni költségek esetén kerülhet sor, amelyek fennállását, jövőbeni bekövetkezését már a mérlegforduló-napon nagy valószínűséggel vagy bizonyosan feltételezni lehet. Egyértelműsíti a törvény azt is, hogy ha a mérlegforduló-napon nagy valószínűséggel fennálló kötelezettségről, várható jövőbeni költségről az információ csak a mérlegforduló-napot követően, de a mérlegkészítést megelőzően válik ismertté, azt akkor is figyelembe kell venni, illetve lehet venni a céltartalékképzésnél.
3. Terven felüli értékcsökkenés
Az új törvény választ ad arra a gyakori problémára is, hogy a terven felüli értékcsökkenést mikor kell elszámolni. Ha az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenést a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetében állapítják meg, akkor azt a mérleg fordulónapjával kell elszámolni. Ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az adott eszköznek az állományból történő kivezetéséhez kapcsolódik, akkor a terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.
A számviteli törvény jelenleg nem tartalmaz külön szabályokat a terven felüli értékcsökkenés megszüntetésére, visszaírására, a jövő évtől viszont külön is előírják az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése visszaírásának szabályait. Rendelkeznek arról is, hogy a terven felüli értékcsökkenést, illetve annak visszaírását csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet elszámolni. Ebből az is következik, hogy az állományból kivezetett immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél az állományból történő kivezetéskor vagy ezen eszközök értékesítésekor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni.
4. A követelések értékvesztése
A követelések értékvesztésének elszámolása, az elszámolt értékvesztés visszaírása a mérlegforduló-napi értékeléshez kapcsolódik. Ugyanakkor év közben gyakran előfordul, hogy az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékét meghaladó teljesítés történik. Ez esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem kell (nem lehet) visszaírni, hanem az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéket meghaladóan realizált összeget – a követelés eredeti jogosultjánál egyéb bevételként kell elszámolni.
5. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, adott szolgáltatás
A törvényjavaslat pontosítja és egyértelművé teszi, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, a véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve ráfordítások között, s mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a ráfordítások között elszámolni, és az utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni. A jövőben a térítés nélkül kapott szolgáltatások számviteli elszámolására vonatkozó szabályokat is tartalmaz a törvény.
6. A könyvviteli szolgáltatást végzők
A törvény kiegészül azzal, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzőkről vezetett nyilvántartás célja annak hiteles dokumentálása, hogy a regisztrált személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel. A nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott büntetlen előélet követelménye mellett szükség lesz arra is, hogy a kérelmező ne álljon a tevékenységet korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt sem. A törvény a jövőben részletezi a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából való törlés eseteit, illetve a törlést követő újbóli nyilvántartásba vétel lehetőségét is.
7. Üzleti jelentés
Az új számviteli törvény átveszi majd a 2003/51/EK irányelv előírásait is. Ez tovább bővíti a beszámolás szöveges részének tartalmát, elsősorban az üzleti jelentésben szerepeltetendő adatok, információk körét, részletezését. A jövőben a beszámolót készítő vállalkozónak – a beszámoló nyilvánosságrahozatala mellett – olyan pénzügyi és nem pénzügyi információkon nyugvó elemzést is készítenie kell a jelenlegi és a várható helyzetéről, amely alkalmas arra is, hogy az érintettek megítélhessék a felmerülő kockázatokat és bizonytalanságokat.
Ugyancsak ezen EU-irányelvnek való megfelelést szolgálja, hogy a beszámolóval egy időben a teljes független könyvvizsgálói jelentést letétbe kell helyezni, illetve közzé kell tenni. Kiegészülnek a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó jelenlegi szabályok is.
8. Bizonylatok kötelező elemei
A törvény jelenleg a bizonylatok kötelező alaki és tartalmi elemeként írja elő a könyvelés módjának, az érintett könyvviteli számláknak, a könyvelés időpontjának, valamint igazolásának rögzítését a bizonylaton. Némi egyszerűsítést jelent a jövőben, hogy ezen információkat az eredeti bizonylaton történő közvetlen rögzítés helyett az eredeti bizonylathoz külön is lehet csatolni.
Rákattant a streaming a divattervezőkre, és ez nem véletlen
Balenciaga, Dior, Lagerfeld – nem a párizsi Champs-Élysées-n sorakozó üzleteket soroljuk, hanem az első félév streamingkínálatát. Miért kell ennyi divattervezős tartalom, és hogyan pörgette ezt fel a streaming?
