Üzleti tippek

Pénzintézetek Európából

A vállalati hitel- és utasbiztosítási kínálatot és a befektetési alapok körét bővíthetik azok a határon átnyúló szolgáltatók, amelyek hamarosan piacra lépnek itthon.

Alig 300 piaci alapú hitelbiztosítási szerződést kötöttek eddig, miközben csak a mi osztrák anyacégünk több ezret. Az itteni növekedési kilátások óriásiak, ráadásul fő célpiacunk Közép-Európa. Működésünk megkezdésekor alámegyünk riválisaink árainak – magyarázta Mikael C. Szabo, az október végén itthon biztosítási fióktelepet nyitott Coface Hungary Rt. képviselője, hogy miért és miképp kezdték meg tevékenységüket Magyarországon.

Az „egységes európai útlevél” gondolata jegyében májustól az Európai Unió (EU) tagállamaiban bejegyzett hitelintézetek, befektetési szolgáltatók vagy biztosítók a hazai pénzügyi felügyelet (PSZÁF) jogosítványa nélkül is kínálhatnak szolgáltatást itthoni ügyfeleiknek, ha bármelyik más európai felügyelet már korábban engedélyezte tevékenységüket. A magyar hatóság feladata pusztán a jövevények regisztrálására korlátozódik, elutasítania nem lehet őket.

A hazai felügyelet is ellenőrizhet

Az itthoni start egyik módja, hogy az adott szolgáltató fióktelepet nyit nálunk, ami mindössze csekély irodai és adminisztrációs költségekkel jár. A fióktelepnek ugyanis nem kell felmutatnia a korábban engedélyezett pénzügyi leányvállalatok (azaz az itthoni bankok szinte mindegyike) számára előírt, esetenként több milliárd forintnyi tőkeösszeget, hiszen anyacégének pénzügyi ereje közvetlenül szavatolja az ügyfelek biztonságát. De még az irodanyitás is megspórolható, ha közvetlenül határon átnyúló módon – például internetes, vagy hazai értékesítési partnerek segítségével – nyújtanak szolgáltatást, hiszen az EU e formát is megengedi.

Pro és kontra az új szolgáltatókról
Előnyeik:

1. Számos újabb minőségi termékeket kínáló multinacionális pénzügyi szolgáltató jelenhet meg itthon
2. Képviselőik révén új EU-régiókkal (pl. Skandiávia, Írország) is erősödhet a pénzügyi kapcsolat, ami például az exportőröknek kedvezhet
3. Bővülhet a termék- és szolgáltatási paletta
4. A verseny éleződése leszoríthatja a szolgáltatások díjait (pl. hitelkamatokat)

Hátrányaik:
1. Felügyelésük körülményesebb, így elméletileg nagyobb a működési zavarok esélye
2. Kellő múlt híján az ügyfelek bizalmatlanabbak lehetnek irántuk
3. Határon átnyúló elektronikus szolgáltatásnál zavarok lehetnek a szolgáltatóval történő kapcsolattartásban
4. Ügyfélpanasz, netán a szolgáltató csődje esetén nehézkes lehet a kárrendezés, érdekérvényesítés
5. Kérdéses, hogy az új szereplők többsége megcélozza-e a tömegszolgáltatást igénylő kkv-piacot

Nem lenne meglepő, ha a hazai kkv-ügyfelek egy része bizalmatlanul fogadná a „messziről jött” bankokat, biztosítókat. Pedig – állítják a szakemberek – az EU-előírások szavatolják ezek megfelelő felügyeletét. A fióktelepek, határon átnyúló szolgáltatók üzleti megbízhatóságának, mindenkori tőkeerejének felügyeletét az uniós előírások szerint anyaországuk hatósága látja el, amely azonban a magyarországi helyszíni vizsgálatok lefolytatásához kérheti – ha akarja – a PSZÁF segítségét is.

A fióktelepek fogyasztóvédelmi ellenőrzése – mondjuk az, hogy egy hitelintézet jól számította-e ki a kirótt hiteldíjat, megfelelő magyar nyelvű szerződéseket készített-e el, s azokat menet közben nem is értelmezte-e át az ügyfél kárára – továbbra is a magyar felügyelet dolga marad. Utóbbi kérhet adatokat a hitelintézeti fióktelepek fizetőképességének alakulásáról, s tájékoztatni kell arról is, ha változik például a fiók szervezeti felépítése, tevékenységi köre, netán üzleti terve.

A PSZÁF-nál október elejéig közel 200 új uniós pénzügyi intézmény regisztráltatta magát, amelyeknek közel fele biztosító. A felügyelet a magyaréhoz hasonló nagyságú osztrák, belga piaci statisztikák alapján úgy véli: a létszám egy éven belül 300–400-ra bővül, onnét viszont nem nő tovább.

Nem mindenki akar megjelenni

A már jelentkezettek 90 százaléka viszont csak „rutinból” tette meg e lépést, egyelőre nem feltétlenül szándékozik megjelenni itthon – vélte Richard Lock és Rahóty Pál, az új hazai fióktelepek, határon átnyúló szolgáltatók jogi előkészületeiben jártas egyik ügyvédi iroda, a Köves Clifford Chance szakértői. A regisztrálás oka ilyenkor az is lehet – tették hozzá –, hogy az adott pénzügyi szolgáltató a sok országban ott lévő, multinacionális vállalati ügyfeleivel való ügyleteket Magyarországon, ám egyúttal ténylegesen az anyaországban intézze, amiben kedvezőbb adózási vagy mérlegokok is közrejátszhatnak.

Régi újak

Ez lehet a magyarázata, hogy jó pár olyan pénzügyi mamut – többek közt az Allianz, AIG, AXA biztosítók, illetve a Raiffeisen bank – különféle szakosodott intézményeik révén annak ellenére regisztráltatták magukat, hogy amúgy már önálló leánnyal jelen vannak itthon. Akadtak olyanok is – mint éppen a francia hátterű Coface –, akik nem anyaországi fő cégük, hanem mondjuk annak osztrák leánycége fióktelepeként, határon átnyúló szolgáltatójaként vetették fel magukat a lajstromba. A regisztráltak között számos olyan szolgáltató akad – mondjuk a Bank of America Securities, Tokio Marine Europe Insurance –, amelyik nyilvánvalóan nem európai központúak, de az EU-ban is megvetették a lábukat.

Örvendetes, hogy a nálunk tényleg szolgáltatni akaró jövevények döntő része a vállalati szektort célozza meg. A Köves Clifford Chance munkatársai szerint viszont kérdéses, hogy közülük mennyien fordulnak a magyar kis- és középvállalkozások felé, hiszen azok európai összehasonlításban túlontúl aprónak, mikrocégeknek számítanak. Abban viszont minden szakértő egyetért: az új szereplők kiélezik majd a versenyt, s új pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat is bevezethetnek.


Pénzintézetek Európából 1


































*2004. október eleji állapot
Forrás: PSZÁF

Egy, eleddig homályba burkolódzó uniós biztosító például a hírek szerint rövidesen kiterjesztett garanciabiztosítással lép porondra. A konstrukció nálunk még teljesen ismeretlennek számít. Lényege, hogy a biztosító az adott műszaki eszköz – például egy irodai számítógép – meghibásodására a kereskedő által kínált 1–2 éves garancián túl további 1–3 éves (összesen tehát 5 esztendei) jótállást vállal. A magyar piacon eddig meglévő vagyonbiztosítások csak akkor nyújtottak fedezetet, ha a szerződés „lefedte” a kár – például tűz, villámcsapás másodlagos indukciós hatása stb. – okát is. A kiterjesztett garanciánál viszont a biztosító nem nézi a meghibásodás okát: ha elromlott a gép, mindenképp fizet.

A Köves Clifford Chance Magyarországra készülő partnerei elsősorban (befektetési) bankok és olyan alapkezelők, amelyek már régóta itthon működő hitelintézetek segítségével kívánják majd forgalmazni újfajta befektetési alapjaikat. Ebben az esetben is van tere a bővülésnek: itthon jelenleg mintegy 30 befektetési alapkezelő nagyjából „csak” 100 helyi alapot kínál, s a nálunk forgalomba hozottakon túl még további pár tucat külföldi befektetési alap érhető el.

Minőségi szolgáltatások

Lehet javítani a szolgáltatás minőségén is. A Coface ígérete szerint ők – az itthon jelen lévő másik 3 hitelbiztosítóval (Üzlet & Siker, 2004. október) ellentétben – olyan on-line számítástechnikai rendszert telepítenek majd ügyfeleikhez, amelyek segítségével azok akár azonnal új hitelbiztosítási fedezetet kérhetnek saját új vevőpartnereikre. A szolgáltatás persze csak bizonyos fedezetmértékig és a Coface által már ismert vevők esetében érvényes – foglalta össze Mikael C. Szabo.

A Coface másik vállalása, hogy akár több millió forintig vállalnak fedezetet meg nem nevezett rizikóra, azaz olyan biztosítási eseményekre, amelyeknél az ügyfélnek előzetesen nem is kell megneveznie vevőjét, s arra hitellimitet kérni. Az új hitelbiztosító előnye az is, hogy már régóta saját itthoni kölcsönminősítő és kintlévőség-kezelő cége is működik (ilyennel rajtuk kívül egyelőre csak egy hazai szereplő, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. dicsekedhet), ami felgyorsítja a biztosítások megkötését, s a károk kezelését.


Pénzintézetek Európából 2














Forrás: Ü&S gyűjtés, OBA

Szintén új biztosítási fióktelepként kezdi meg tevékenységét nálunk – reményei szerint 2005-ben – a spanyol Mapfre biztosítási csoport. Szirtesi György, a társaság képviselője elmondta: fő profiljuk az utazási segítségnyújtási (asszisztencia) biztosítás, s ebben az üzletágban Európa 5 legnagyobb cége közé tartoznak.

Újdonságok

A Mapfre – amelyhez kötődően, az Iberioasistencia S.A. nevű cég képviseleteként már működik technikai kiszolgáló intézmény itthon – indulását követően hazai hitelintézetek, biztosítók segítségével tevékenykedik. Ennek keretében többek közt járműflottájuk számára casco-, vagy kötelező felelősségbiztosítást kötő vállalatok számára, illetve céges bankkártyák kiegészítő szolgáltatásaként kínálnak segítségnyújtást.

Az asszisztencia lényege, hogy a megsérült, megbetegedett, netán kifosztott vagy jogi segítségre szoruló ügyfél (lehetőleg magyarul) telefonon kérhessen segítséget egy éjjel-nappal elérhető telefonközponttól, aki hatékonyan mozgósítsa a helyi mentőket, kórházakat vagy éppen autójavító cégeket. Hiába magas ugyanis a biztosítási kifizetés, ha a bajba jutott ügyfél ezt nem veheti gyorsan igénybe, mégpedig úgy, hogy a számlaügyeket (is) elintézi helyette valaki. Úgy tűnik, a Mapfre az itthoni asszisztenciabiztosítók versenyében többek közt nemzetközi hálózatával arathat: az európai államokon túl a Fülöp-szigeteken át Latin-Amerikáig mindenütt jelen vannak. Igaz, Közép-Európában Magyarország lesz az első „hídfőállásunk” – tette hozzá Szirtesi.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik