A külföldről érkező olcsóbb sertéshús biztosítja a magyar cégeknek a helytállás lehetőségét a feldolgozott termékek piacán – szögezik le az MTI-hez eljuttatott együttes állásfoglalásukban a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) és a Húscéh vezetői.
A két szervezet álláspontja szerint a külföldről érkező olcsóbb sertéshús elsősorban gyártási alapanyag, volumenben az ipar egészét tekintve nem meghatározó és természetes velejárója a kibővült Európai Unió piaci lehetőségeinek. A két húsipari érdekképviseleti szervezet vezetője rámutat arra, hogy Magyarország uniós csatlakozása felgyorsította a magyar húsiparban megkezdődött átrendeződési folyamatot. Ennek nyomán egyre több cég számolja fel a sertésvágási tevékenységét, kihasználva a szakosodásban rejlő gazdasági előnyöket és húsfeldolgozásra, illetve készítménygyártásra specializálódik. A szükséges alapanyagot bérvágatás, illetve vásárlás útján biztosítják tevékenységükhöz. Így növekszik a vágási tevékenység koncentrálódása is, ami szintén erősíti a gazdaságosságot.
Jelzik azt is, hogy a magyar élősertés ára jelenleg kismértékben haladja meg az uniós országok átlagárát. Ugyanakkor a kereskedelmi és a fogyasztói árak több mint 50 százalékkal maradnak el a korábbi uniós tagországok árszintjétől. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára az MTI-nek elmondta: a nyilatkozat közzétételét azért tartották szükségesnek, mert reagálni kívántak a Pick Szeged Rt. által tett bejelentésre. Emellett el kívánták oszlatni azokat a félreértéseket is, amelyek az elmúlt napokban megjelent nyilatkozatok kapcsán adódtak, elsősorban a fogyasztók és a húskereskedők körében.
Menczel Lászlóné elmondta: a múlt évben mintegy 25 ezer tonnányi importhús érkezett az országba, ami 10 ezer tonnával volt kevesebb az előző évinél.
A múlt évi sertéshús-behozatal időarányosan az idén számottevő mértékben nem növekedett. Magyarország húsexportja a múlt évben mintegy 80-100 ezer tonnát tett ki, amelynek értéke 300 millió dollár körül mozgott. A Hússzövetség titkára utalt ugyanakkor arra, hogy tavaly összességében mintegy 10 százalékos árbevétel-kiesést szenvedtek el a feldolgozók úgy, hogy az általuk értékesített mennyiség 10 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az árak átlagosan mintegy 20 százalékkal csökkentek. Így a húsipari cégek árbevétele tavaly 370 milliárd forint körül mozgott.
A húsipari cégek árbevétel-arányos nyeresége jelenleg 0-1 százalék körül mozog. A múlt évben az iparág összes nyeresége mintegy 1 milliárd forintot tett ki. Jelenleg az élősertés átlagára Magyarországon kilogrammonként 296 forint, ami 2-3 százalékkal magasabb a EU-országok átlagáránál. A régebben uniós-tag országokban a comb, a lapocka és a karaj kilója 7-10 euró között mozog, azaz 1.750-2.500 forint körül van, addig Magyarországon e termékek ára 3-4 euró között ingadozik, azaz 750-1.000 forint között van.
Messze földön híres művész, nagyképű sztár, a jobboldal kedvence – mit hagyott ránk a fiatalon meghalt Futaki Attila?
Futaki Attila útja nemzetközi rajzolói karriertől az orbáni kultúrpolitika bőkezű támogatásain át halálos betegségéig. Két alkotótársa és barátja emlékezik rá, akik befejezték és kiadták az utolsó munkáját.
