A külföldről érkező olcsóbb sertéshús biztosítja a magyar cégeknek a helytállás lehetőségét a feldolgozott termékek piacán – szögezik le az MTI-hez eljuttatott együttes állásfoglalásukban a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) és a Húscéh vezetői.
A két szervezet álláspontja szerint a külföldről érkező olcsóbb sertéshús elsősorban gyártási alapanyag, volumenben az ipar egészét tekintve nem meghatározó és természetes velejárója a kibővült Európai Unió piaci lehetőségeinek. A két húsipari érdekképviseleti szervezet vezetője rámutat arra, hogy Magyarország uniós csatlakozása felgyorsította a magyar húsiparban megkezdődött átrendeződési folyamatot. Ennek nyomán egyre több cég számolja fel a sertésvágási tevékenységét, kihasználva a szakosodásban rejlő gazdasági előnyöket és húsfeldolgozásra, illetve készítménygyártásra specializálódik. A szükséges alapanyagot bérvágatás, illetve vásárlás útján biztosítják tevékenységükhöz. Így növekszik a vágási tevékenység koncentrálódása is, ami szintén erősíti a gazdaságosságot.
Jelzik azt is, hogy a magyar élősertés ára jelenleg kismértékben haladja meg az uniós országok átlagárát. Ugyanakkor a kereskedelmi és a fogyasztói árak több mint 50 százalékkal maradnak el a korábbi uniós tagországok árszintjétől. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára az MTI-nek elmondta: a nyilatkozat közzétételét azért tartották szükségesnek, mert reagálni kívántak a Pick Szeged Rt. által tett bejelentésre. Emellett el kívánták oszlatni azokat a félreértéseket is, amelyek az elmúlt napokban megjelent nyilatkozatok kapcsán adódtak, elsősorban a fogyasztók és a húskereskedők körében.
Menczel Lászlóné elmondta: a múlt évben mintegy 25 ezer tonnányi importhús érkezett az országba, ami 10 ezer tonnával volt kevesebb az előző évinél.
A múlt évi sertéshús-behozatal időarányosan az idén számottevő mértékben nem növekedett. Magyarország húsexportja a múlt évben mintegy 80-100 ezer tonnát tett ki, amelynek értéke 300 millió dollár körül mozgott. A Hússzövetség titkára utalt ugyanakkor arra, hogy tavaly összességében mintegy 10 százalékos árbevétel-kiesést szenvedtek el a feldolgozók úgy, hogy az általuk értékesített mennyiség 10 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az árak átlagosan mintegy 20 százalékkal csökkentek. Így a húsipari cégek árbevétele tavaly 370 milliárd forint körül mozgott.
A húsipari cégek árbevétel-arányos nyeresége jelenleg 0-1 százalék körül mozog. A múlt évben az iparág összes nyeresége mintegy 1 milliárd forintot tett ki. Jelenleg az élősertés átlagára Magyarországon kilogrammonként 296 forint, ami 2-3 százalékkal magasabb a EU-országok átlagáránál. A régebben uniós-tag országokban a comb, a lapocka és a karaj kilója 7-10 euró között mozog, azaz 1.750-2.500 forint körül van, addig Magyarországon e termékek ára 3-4 euró között ingadozik, azaz 750-1.000 forint között van.
Válaszolt Magyar Péter ultimátumára a közmédia
„Magukat felkent népvezérként felmutatva tiporják lábbal a vélemény-, a szólás- és a sajtószabadságot” – értékelték a helyzetet.
