A csatlakozáskor tartott népszavazással ellentétben nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb az Európai Parlament tagjainak választásakor, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes. (A csatlakozási népszavazás érvényességéhez az Alkotmány szerint az érvényesen szavazó választópolgárok több mint felének, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyedének a megfogalmazott kérdésre azonos választ kellett adnia.)
Az európai parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek.
A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával. Ez jelenleg 24 hely. A mandátumkiosztásban csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának a fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában megtalálható az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Forrás: EU-forrás, FigyelőNet
