A Regionális Fejlesztési Holding (RFH) hamarosan létrehozza az első
regionális tőkealapot – mondta Banyár László, a Regionális Kockázati
Tőkealapkezelő Rt. vezérigazgatója kedden, a Vállalkozásfejlesztési
fórumon Budapesten.
A vezérigazgató ismertette: a közeljövőben megalakul az
északkelet-magyarországi régió kis- és középvállalatait (kkv) segítő
kockázati tőkealap, amelyet a tervek szerint még három követ. A négy
regionális tőkealap legfeljebb egymillió euró összeghatárig
kockázati tőkebefektetést valósít meg, illetve hitelt és alárendelt
kölcsöntőkét nyújt.
Banyár László hozzátette, hogy az alapkezelő 60 millió forintos
jegyzett tőkével rendelkezik, az alap jegyzett tőkéje 500 millió
forint lesz, amit később tőkeemeléssel 4,5-5 milliárd forintra
kívánnak bővíteni.
Banyár László elmondta, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban
levő RFH saját tőkéje 16 milliárd forint és 21 regionális társaságban és leányvállalatban van részesedése.
A tőkealap futamideje 10 év lesz, a befektetések futamideje
azonban várhatóan 5-6 év körül alakul. Az egyes befektetések 10 és
250 millió forint között valósulhatnak meg.
Kállay László, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója
hangsúlyozta, hogy a következő években várhatóan jelentősen
növekedni fog a kis- és középvállalkozások átlagos hiteligénye,
illetve a hitelképes vállalkozások aránya. “Míg Nyugat-Európában a
vállalkozások 30-85 százalékát hitelezik bankok, Magyarországon a 80
ezer vállalkozásnak csak 10 százalékát” – tette hozzá.
Az igazgató ismertette, hogy 1999 és 2000 között a kkv-k által
felvett hitelállomány megháromszorozódott, 460 milliárd forintról
1.400 milliárd forint fölé emelkedett. Hozzátette, hogy ebben az
időszakban az egy éven belüli hitelfelvételek száma is jelentősen
növekedett.
Kállay László hangsúlyozta, hogy a jól működő adósminősítő
rendszernek köszönhetően a kisvállalatok hitezése nem kockázatosabb
a bankoknak, mint más csoportoké.
Lakatos Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank tőkefinanszírozási
igazgatója az MFB új tőkebefektetési stratégiáját ismertetve
elmondta: az MFB tulajdont szerez a vállalkozásokban és ezzel
tőkéhez juttatja azokat. Hozzátette: tőke- és kamatfizetésre a
futamidő alatt nem kerül sor, csak a futamidő végén.
Hangsúlyozta, hogy az MFB befektetései nem tekinthetők kockázati
tényezőnek, mert annál jóval alacsonyabb, az infláció feletti 6
százalékos hozamot vár el befektetéseiről. “Az MFB az operatív
vezetésbe nem szól bele” – mondta, hozzátéve, hogy a
vállalkozásokban csak tőkét emelnek 50 és 500 millió forint között,
legfeljebb öt évig.
