A jelek szerint Magyarországon nincs nyoma a nemzetközi reklámpiacot sújtó pangásnak. A dolog szépséghibája, hogy az első öt hónapban a 25 milliárdos növekedés megegyezik a televíziós reklámköltés listaáron számolt gyarapodásával.
A hagyományos médiára számolt magyar reklámtorta értéke ugyanis az első öt hónapban csaknem 150 milliárd forint volt – a Mediagnozis listaáras költés alapján számolt adatai szerint. Ez nominálisan 20 százalékkal haladja meg 2002 azonos időszakának 124 milliárd forintját. Az öthavi adat a fogyasztói inflációval korrigálva csaknem 15 százalékos reálnövekedést jelent. Ez az érték jóval magasabb a lakossági fogyasztás bővülésénél. A KSH adatai szerint a magyarországi kiskereskedelmi forgalom volumene csaknem 10 százalékkal haladta meg 2003 első három hónapjában az egy évvel korábbit. A hirdetési szempontból különösen fontos élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma nyolc százalékkal gyarapodott az első negyedévben.
A havi bontás szerint az idén az első két hónap gyengébb forgalombővülést hozott, majd márciusban gyorsult az ütem. Áprilisban egyenesen szárnyalt a költés, az év/év alapon számolt bővülés 31 százalék volt.
A médiatípus szerinti bontásból kiderül, hogy ebben az esztendőben a kábeltelevíziók kivételével minden egyes hagyományos médium iránt az inflációnál nagyobb arányban, a rádiók iránt pedig ahhoz közeli mértékben nőtt a kereslet. A televíziók “papíron” 35 százalékos reklámbevétel-növekedést értek el, így az első öt hónapban 97 milliárd forintot könyvelhettek el. A könnyebben kalkulálható területek közül a nyomtatott sajtó 9, a közterületi szegmens pedig 8 százalékos bevételnövekedést ért el nominálisan.
