2003. FEBRUÁR 20.
Azok a munkavállalók, akik január 15-éig a munkáltató felé úgy nyilatkoztak, hogy 2002. évben csak olyan jövedelmük volt, amelyre nézve a munkáltatónak az adómegállapítási és elszámolási kötelezettsége fennáll, az adókedvezményre jogosító igazolások eredeti példányát 2003. február 20-ig kötelesek átadni a munkáltatónak.
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
• a magánszemély nevét, személyi adóazonosító jelét, lakcímét,
• 2002. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és a befizetés jogcímét,
• az igazolás kiállítójának adatait (név, székhely, adószám, cégszerű aláírás).
Közcélú adományra vonatkozó igazolás esetén az igazolásnak tartalmaznia kell:
• a magánszemély és a közcélú adomány jogosultja adatait (név, lakcím, székhely, adóazonosító jel, adószám, közcélú adomány összege és a támogatott cél),
• kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a közhasznúsági fokozatot,
• tartós adomány esetén az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét
A kedvezményeket csak a törvényes feltételeknek megfelelő igazolások esetén lehet érvényesíteni.
2003. MÁRCIUS 20.
A munkáltatónak eddig az időpontig kell az adót megállapítani és az erről szóló igazolást a magánszemély részére átadni. Az elszámolás a magánszemély bevallását helyettesíti. Az adó megállapításához az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetéséről szóló igazolást is figyelembe kell venni a kifizetést teljesítő egészségbiztosítási pénztár által kiadott igazolás alapján.
Előfordulhat, hogy a munkáltató az adót tévesen állapítja meg. Ekkor szükséges a hibát helyrehoznia, de a magánszemély helyett az adót ekkor sem fizetheti meg. Az Art. 19/B §-a rendelkezik arról, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg.
Téves adómegállapítás esetén a következők szerint kell eljárni:
1. Ha a magánszemély a munkáltatóval még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást végző munkáltató kötelessége a téves adómegállapítást módosítani és az adókülönbözetet a magánszemély részére kifizetni, vagy hátralék esetén az erre vonatkozó előírások szerint az adóhátralékot levonni.
2. Az adómegállapítást végző munkáltatónak már nincs lehetősége a téves adómegállapítást javítani abban az esetben ha:
– a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval,
– a tévesen megállapított adót a magánszemély már önellenőrzéssel helyesbítette,
– a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapítja meg.
A munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözetről az előírt adattartalommal 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély illetékes adóhatóságának
A munkáltató által kiállított, az adó megállapítására vonatkozó igazolást mind a munkáltatónak, mind pedig a magánszemélynek 2008. december 31-éig kell megőrizni. Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóhatósága dönt.
A munkáltatói adómegállapítást követően a munkáltatónak el kell számolni a munkavállaló 2002. évi személyi jövedelemadó különbözetét. A hatályos rendelkezések szerint a különbözetet a legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2003. április 20-áig kell levonni, vagy visszafizetni. Adóhátralék esetén a munkabérből havonta levont adókülönbözet nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett bér 15 százalékát. Az adóhátralék levonását 15 százalékos mértékkel maximum 3 hónapon keresztül lehet folytatni. Amennyiben 3 hónap alatt az adóhátralékot nem sikerült levonni, a meghiúsulástól számított 15 napon belül a munkáltatónak a tartozás összegéről értesítenie kell a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot.
2003. MÁRCIUS 25.
Változatlan maradt az a rendelkezés, hogy 2003. március 25-éig kell a magánszemélynek a befizetett adója 1+1 százalékáról rendelkező nyilatkozatokat átadni a munkáltatónak, ha munkáltatói adómegállapítást kért. Ezekben a nyilatkozatokban a munkavállalók rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1+1 százalékáról. A 2003. évi szabályozásban egy ellentmondást oldottak fel azzal, hogy a március 20-áig kiadandó munkáltatói adómegállapítási igazolásnak már nem kell tartalmaznia, hogy hány nyilatkozatot adott le a magánszemély március 25-éig.
A munkáltató a nyilatkozatokról továbbra is adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz kiadott fájlleírás szerint meg kell adni, hogy hány darab 1+1 százalékos nyilatkozatot adott le a munkavállaló. Emellett a munkáltatónak külön kísérőjegyzéket kell készíteni a nyilatkozatokat tartalmazó borítékokról, amelynek egy példányán az adóhatóság igazolja a nyilatkozatok átvételét.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg. A borítékra a munkavállalónak rá kell írni a nevét, adóazonosító jelét, lakcímét a nyilatkozatok számát és a ragasztási felületet átnyúló aláírással kell ellátnia.
A borítékot a munkáltató sértetlen állapotban adhatja át az illetékes adóhatóság részére.
2003. MÁRCIUS 31.
A foglalkoztatónak eddig az időpontig kell teljesíteni a 2002. évre vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást (NYENYI). Egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. napjáig köteles teljesíteni ezt a kötelezettséget. Az adatszolgáltatáskor az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv részére át kell adni konszignációs listát és az adatszolgáltatást tartalmazó floppyt (adatszolgáltatási nyomtatványt). Az adatszolgáltatás nem teljesítése mulasztási bírsággal sújtható.
Az ONYF a NYENYI adatszolgáltatás alapján értesíti a biztosítottat a tárgyévet követő év október 31. napjáig a nyilvántartásba vett és a tárgyévre vonatkozó biztosítási idejéről, valamint a nyugdíjjárulék köteles jövedelme összegéről. Az értesítést a biztosítottak első ízben 2000-ben kapták meg.
2003. ÁPRILIS 20.
A munkáltató és a kifizető eddig az időpontig köteles teljesíteni a 2002. évi személyi jövedelemadóra vonatkozó adatszolgáltatást, ha mágneses adathordozón, illetőleg elektronikus úton tesz eleget adókötelezettségének. Nyomtatványon történő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatási határidő 2003. március 31. Az adatszolgáltatással szemben támasztott követelményeket az Adó és Ellenőrzési Értesítő (AEÉ) 2002. december 20-án kiadott száma teljes részletezettséggel tartalmazza.
Fontos tudni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, valamint a teljesített, de hiányos, pontatlan, valótlan adatokkal beadott adatszolgáltatás mulasztási bírságot vonhat maga után. Az AEÉ kiemeli, hogy az adóhatóság szintén mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatás nem, vagy hiányosan tartalmazza az adóazonosító jeleket (külföldinél megengedett az útlevélszám, ha nincs adóazonosító jele). Az Art. 74. §-a alapján a mulasztási bírság összege magánszemély munkáltató esetén 100 ezer, más adózó esetén 200 ezer forintig terjedhet. Az adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes teljesítése szintén 200 ezer forintig terjedő bírságot vonhat maga után. Az Art. szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét és a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
