Hogyan készüljünk az idei adóellenőrzésekre?

Az adóhatóság 2003-ban nem változtat a korábbi években már sikeres ellenőrzési politikáján – tudtuk meg Varga Árpádtól, az APEH ellenőrzési ügyekben illetékes elnökhelyettesétől, aki hozzátette azt is, hogy hangsúlybeli eltolódások az egyes vizsgálati típusok között, illetve azokon belül természetesen lesznek. Az egyes ellenőrzések főként a tudatos jogszabálysértőkre irányulnak idén is, azokra, akiknél a legvalószínűbb a jelentős adóeltitkolás, a jogosulatlan adó- vagy támogatásigénylés. Az ellenőrzésre történő kiválasztás jórészt tudatos, összetett szempontrendszer alapján történik, az ellenőrzöttek 5 százalékát azonban a számítógép véletlenszerűen választja ki. A véletlenszerű kiválasztást 1-2 éve vezette be az adóhatóság, s számukra meglepően eredményes volt: ezeknél az adózóknál is majdnem annyi volt a feltárt adóhiány, mint az ellenőrzésre tudatosan kiválasztott adózóknál.

Az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi háttér ez évtől alaposan átalakult, amely számos kötelezettséget jelent az adóhatóság számára is. Így például kötelezővé teszi, hogy a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó legalább felénél minden évben utólagos vizsgálatot kell folytatni.

Utólagos ellenőrzésnél becslés

A kis- és középvállalkozások utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása során arra törekszik az adóhatóság, hogy elősegítse ebben a körben a jogkövető magatartás minél szélesebb körű elterjedését. Varga Árpád elmondta: ezen adózói kör ellenőrzöttségi szintjét szerették volna emelni, ám – megfelelő kapacitás hiányában – az ellenőrzések darabszámának növelése helyett inkább a hatékonyság növelésére koncentrálnak ebben az évben. Ez azzal is jár, hogy a korábbinál szélesebb körben igyekeznek ezen adózók között is a becslést alkalmazni, ha annak feltételei adottak: vagyis amikor alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, illetve ha a nyilatkozatot elmulasztotta. Különösen azokban az esetekben lesz gyakori a becslés alkalmazása – elsősorban a levonható áfa megállapítása érdekében –, amikor a bizonylatok hiányának oka az elháríthatatlan külső ok, tehát amikor elégett, ellopták, vagy egyéb módon megsemmisült a bizonylatok többsége.

A tavalyi ellenőrzések során a kis- és középvállalkozásoknál még mindig azt tapasztalta az adóhatóság, hogy gyakori a bevétel eltitkolása, a könyvelés hiányossága, a fiktív számlák elszámolása. A „gyanús” számlák esetén az adóhatóság általában nyilatkozatot kér a számla kibocsátójától, amikor rendszerint fény derül a számla fiktív jellegére. Ugyanakkor arra is akadt az elmúlt évben példa, hogy a kibocsátó nem szerepeltette könyvelésében a számlát, majd amikor a bíróságon folytatódott az ügy, mégis kiderült, hogy tényleg az a vállalkozás volt a kiállító. A jóhiszemű adózóknak egyébként ez évtől könnyebb lesz a bíróságon megvédeni igazukat a számlák valódiságát illetően, mivel számukra kedvezően változott az áfa-törvény. Ugyanakkor Varga Árpád a „másik oldalról” úgy látja, hogy az új szabályozással a fiktív számlák kiállítóinak lesz könnyebb dolga, s velük szemben nehezebben tud eljárni az adóhatóság.

Érdemes a kisebb vállalkozásoknak arra is figyelni, hogy az átvett előleget is szerepeltessék könyvelésükben, mivel emiatt is gyakran bírságolt tavaly az adóhatóság. Mint ahogy az is gyakori ok volt az adóhiány megállapítására, hogy bizonyos gazdasági eseményeket nem minősítettek természetbeni juttatásnak, holott arról volt szó. Így járt például az a kft., amelyiknek egyik kilépett tagjától a kft. megvásárolta az üzletrészét, majd azt a maradék három üzletrész-tulajdonos között egyenlő arányban ingyenesen felosztotta. Az adóhatóság szerint ez is természetbeni juttatás, s az adó- és járulékterheit feltétlenül meg kell fizetni.

A kapcsolt vállalkozások egymás közötti áralkalmazását és a költségelszámolás jogszerűségét egyidejű vizsgálatokkal igyekszik ebben az évben ellenőrizni az APEH. A kisebb jogi és nem jogi személyiségű vállalkozásoknál pedig arra törekszenek, hogy azok tulajdonosainak, tagjainak személyi jövedelemadó- bevallását is kontroll alá vegyék. Különösen a „nagy lábon” élők jövedelmének megállapítása érdekében gyakran alkalmazzák a becslést, vagyis amikor az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege.

Adókedvezmények igénybevétele

A társasági adónemben ebben az évben is kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság arra, hogy a mikro- és a kisvállalkozók jogosan vették-e igénybe a számukra biztosított adókedvezményeket. Ellenőrzik azt is, hogy az adózók betartják-e a költségelszámolásra vonatkozó adóalap-korrekciót. Új adókedvezményt fogadott el tavaly évvégén az Országgyűlés fejlesztési adókedvezmény jogcímen, amely feltételeinek teljesítését az első adókedvezmény igénybevételét követően 4 éven belül ellenőrzik. A fejlesztési tartalék főleg a közepes vállalkozások számára jelenthet jelentős adómegtakarítási lehetőséget, ráadásul már a tavalyi nyereség terhére – annak 20 százalékáig – is igénybe vehető. Az adóhatóság ez esetben is megvizsgálja az igénybevétel jogszerűségét.

Utólagos áfa-ellenőrzés

Az általános forgalmi adó utólagos ellenőrzésére nagy figyelmet fordít ebben az évben is az APEH, tekintettel arra, hogy a feltárt adóhiány több mint 70 százalékát minden évben ebben az adónemben állapítják meg. Az utólagos vizsgálatok során különösen arra koncentrálnak, hogy az alkalmazott adókulcs mértéke megfelelő-e, jogszerűen alkalmaztak-e áfa-mentességet, valódi-e a számlával igazolt gazdasági esemény, valamint, hogy teljesülnek-e az adólevonási jog feltételei. Kiemelt figyelmet szentelnek a revizorok az ingyenes, vagy forgalmi értéktől jelentősen eltérő termékértékesítés és szolgáltatás során megvalósuló gazdasági események adóvonzatának is. Arra is törekszenek, hogy egy-egy gazdasági esemény láncolatát feltérképezzék az első értékesítéstől a végfelhasználásig. Az elmúlt évben a szolgáltatási szférában végzett vizsgálatok ugyanis azt bizonyították, hogy az utolsó a leggyengébb láncszem, rendszerint miatta károsodik a költségvetés, ugyanis ő vállalja el a teljesítést, ám adóbevallást már nem ad, vagy egyáltalán részt sem vesz a gazdasági eseményben.

Az áfa-ellenőrzések során az állami adóhatóság eddig arra figyelt különösen, hogy a nagy összegű jogtalan áfa-visszaigényléseket megakadályozza. Mint Varga Árpád hangsúlyozta: ettől az évtől változtatnak korábbi elveiken, mivel tapasztalataik szerint a nagy összegű visszaigénylések többnyire jogosak. 2003-ban különösen azoknak az áfa-bevallásoknak a benyújtói számíthatnak az APEH kitüntetett figyelmére, amelyekben a bevallott nagy összegű értékesítés adókötelezettsége megközelíti, vagy kicsit meghaladja az ugyancsak nagy összegű beszerzés előzetesen felszámított áfáját. Tapasztalataik szerint ugyanis ezekben az esetekben többször előfordult, hogy nem valós számlákkal igyekeztek az adózók a szükséges nagy összegű befizetéstől megmenekülni. Az úgynevezett „kis befizetők” többsége egyébként jellemzően két tevékenységi körből kerül ki: egyrészt az építőiparban tevékenykedők, másrészt a számítástechnikai termékeket forgalmazók közül. Az építőiparban az alvállalkozói számlák egymásra épülő sokasága a jellemző, ahol gyakran nehéz tisztázni az ellenőrnek: egy adott feladatot melyik alvállalkozó és milyen teljesítési időponttal végezte el.

A számítástechnikai vállalkozóknál pedig rendkívül hosszú beszerzési láncra bukkantak tavaly az egyik budapesti igazgatóságon, s mivel a láncolat több tagjával is hiába próbálta felvenni a kapcsolatot az adóhatóság, nem tudták bizonyítani egy-egy gazdasági esemény megtörténtét, illetve fiktív voltát. Éppen ezért ebben az évben kiemelt adatgyűjtési célként határozta meg az APEH a számítástecnikai eszközök forgalmazására szakosodott vállalkozások bizonylati fegyelmére vonatkozó információgyűjtést. Az azonos tevékenységi körben működő vállalkozások közül az ingatlanberuházók, -forgalmazók, -hasznosítók és alvállalkozóik szélesebb körű vizsgálatát tűzte ki célul az adóhatóság, mivel ez a tevékenységi kör már tavaly is kiemelt ellenőrzési téma volt, s az adóhatóság tapasztalatai nem igazán voltak kedvezőek. Arra törekednek a revizorok, hogy egy-egy ingatlan ellenőrzése során mindent vizsgáljanak: vagyis a beruházás megkezdésétől a befejezést követő hasznosításig egyetlen gazdasági esemény, egyetlen fő- vagy alvállalkozó sem maradjon ki a vizsgálatból.

Szja-kedvezmények, -mentességek

A személyi jövedelemadó-bevallások ellenőrzése során főleg az érvényesített kedvezmények és mentességek jogszerűségét vizsgálják, valamint azt is figyelik, hogy a külön adózó jövedelmek mindegyikét feltüntette-e a magánszemély az adóbevallásában. Az egyszerűsített ellenőrzések számát idén közel százezerre növeli az adóhatóság, amikor is azt veszik revízió alá, hogy a magánszemély adóbevallásában szereplő adatok egyeznek-e kontrolladatokkal, illetve az adóhatóság adataival.

Bizonylati fegyelem

A bevallások kiutalás előtti ellenőrzése során is kiemelten foglalkoznak az ellenőrök az általános forgalmi adóval. A januári törvénymódosítás miatt az év második felétől a termékexport feltételeinek fennállását is tüzetesen „nagyító alá veszik”, s figyelnek arra is, hogy ez évtől bővült a tételes áfa-levonást tiltó rendelkezések köre.

Az egyes adónemek ellenőrzése mellett az adóhatóság azt is vizsgálja, hogy az adózók az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adókötelezettségeiket teljesítik-e: vagyis, hogy betartják-e a bejelentésre, a bevallásra, a megfizetésre, az adatszolgáltatásra, a nyilvántartásra, a bizonylat kiállítására, megőrzésére, s a könyvvezetésre vonatkozó előírásokat. Mintegy ezer, hat hónapon belül alakult vállalkozás preventív vizsgálatát tűzték ki célul ebben az évben, amelyeknek legalább felét az alacsony induló tőkével alakult mikro- és kisvállalkozások közül választják ki. Ma is gyakori a bevétel eltitkolása, ezért a pénztárgépek adómemóriájának kiíratására is nagy figyelmet fordítanak. Igyekeznek visszamenni a revizorok minden olyan adózóhoz, akik a nyugta- vagy számlaadási kötelezettségüket egy éven belül elmulasztották, vagy akik a pénztárgépeket nem rendeltetésszerűen használták. A leltárfelvételek, azok kiértékelése és hasznosítása is nagyobb figyelmet kap idén. Éppen ezért megszívlelendő jó tanács, hogy a kereskedők az áruk dokumentálásáról naprakész adatokkal rendelkezzenek, de a termék-előállítói körben is legyenek gyorsan hozzáférhetőek a bizonylatok az anyagkészlet eredetéről, mert ezeket idén gyakran kérik majd az adóellenőrök. Ráadásul arra is törekszenek, hogy a leltárakat kiértékeljék, s ha úgy látják, hogy „van mit keresgélni”, az ellenőrzési részlegnél utólagos vizsgálatra is javaslatot tesznek. Vagyis az áruk eredetének dokumentálása legyen fontos a kis- és közepes vállalkozásoknál is, mert a naprakész nyilvántartás egy későbbi, igencsak „macerás” átfogó adóvizsgálattól is megmentheti az adózót. Ha viszont a revizor egy adózóhoz elmegy, adóhiány feltárása nélkül nem nagyon távozik, már csak azért sem, mert a leginkább jogkövető adózói magatartás mellett is előfordulhat, hogy az adóhatóság másképp értelmezi a jogszabályokat, mint az adózó.

A be nem jelentett alkalmazottak vizsgálata, a fekete foglalkoztatás kiszűrése idén is kiemelt téma az APEH-nál. Különösen az idény jellegű foglalkoztatásra koncentrálnak bizonyos tevékenységet végzőknél: így a vendéglátásban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint az egyes termék-előállítók és -kiszerelők körében.

Az adóhatóság törvényi kötelezettsége, hogy a záróadó-bevallásokat az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időn belül leellenőrizze. A tevékenységüket megszüntetett, vagy az átalakuláson átesett adózókat mindenképpen vizsgálják, az előbbiek közül nagy figyelmet szentelnek azoknak, akik 2003-ban az eva szabályai szerint adóznak, azonban évközben – a feltételek változása miatt – ki kell lépniük. Az evá-sokat egyébként az adózás első évében „békén hagyja” az adóhatóság, ezek a kisebb vállalkozások 2004-től viszont megkülönböztetett figyelemre számíthatnak.

Az APEH operatív részlege minden évben igyekszik részletes információkkal, adatokkal segíteni az adóellenőrzés munkáját. Az egyes helyi specialitásokra figyelemmel az APEH fővárosi, illetve megyei igazgatóságai döntik el, hogy milyen adózói körről, milyen tevékenységekről végeznek adatgyűjtést, de központi témákat is meghatároznak. Ebben az évben központi adatgyűjtési téma a kiskereskedelmi értékesítés haszonkulcsa szakmánként, szállítónként, és cikkenként. Arról is próbálnak információkat szerezni az adóhatóságnál, hogy a teherfuvarozók a nagyobb vállalkozásoknál milyen be- és kiszállítással rendelkeznek.

Az APEH elnökhelyettesétől megtudtuk azt is, hogy idén az adóhatóság ellenőrzési kapacitása nem változik: dologi kiadásaik is szinten maradnak, s az emberi erőforrásaik sem változnak. Ezért nem törekszenek az ellenőrzések darabszámának növelésére, ugyanakkor az ellenőrzöttségi szintet egyetlen adózói körben sem csökkentik. Az ellenőrzési területet érintő pluszfeladatokat a munkájuk hatékonyságának növelésével igyekeznek ellátni.

Állami támogatások ellenőrzése

Az adóhatóság tapasztalatai szerint egyes, tőkehiánnyal küszködő vállalkozások a beruházásaik finanszírozásánál – vállalva az esetleges jogosulatlan igénylés kockázatát is – pénzforrásnak tekintik az állami költségvetést, s abban bíznak, hogy az ellenőrzés elmarad. Éppen ezért az adóhatóság idén is sokat törődik azzal, hogy az állami támogatást csak akkor folyósítsák, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Ez évtől megkezdi az adóhatóság a családi gazdaságok szabályszerű működésének az ellenőrzését is: különösen a mezőgazdasági támogatásokat és azok felhasználásának jogszerűségét vizsgálják.

A mezőgazdasági támogatások között a kamattámogatások igénybevétele a meghatározó, ezért azok elszámolására és az igénybevétel feltételeinek vizsgálatára is jobban figyelnek ez évben. Idén növelik a piacrajutási támogatások ellenőrzésének számát. A mezőgazdaságban gyakori az állami garanciavállalás mellett nyújtott hitel folyósítása, mégpedig bizonyos meghatározott agrárgazdasági célok elérése érdekében. Az adóhatóság igyekszik ezekben az esetekben nemcsak a garanciát beváltó jogosultnál – vagyis a hitelintézetnél –, hanem az eredeti kötelezettnél is vizsgálatot végezni.

A kisebb adók ellenőrzése

Ebben az évben a környezetvédelmi termékdíj vizsgálata kiterjed minden termékdíj köteles termékre, s a kulturális járulék ellenőrzése során is alaposan nagyító alá veszik: minden járulékköteles termék és szolgáltatás után is fizetik-e a járulékot. A társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatban idén is megkülönbözetett figyelmet szentelnek a járulékok bevallásának és a befizetések jogszerűségének, főleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatottakra. A munkaadói és a munkavállalói járulékot is gyakran ellenőrzik idén, mint ahogy a szakképzési hozzájárulást is, különösen azoknál, akik ezen kötelezettségüket gyakorlati oktatással teljesítik. A fogyasztói árkiegészítés igénybevételének vizsgálata során ebben az évben főleg a személyszállítási tevékenységet végző társaságok ellenőrzésére koncentrál az adóhatóság.

A jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatos vizsgálatokat 2003-ban is többnyire a kiskereskedelmi hálózatban végzik, amikor is a jövedéki termékek eredetének igazolását ellenőrzik.