A pályázatok, mint a pályázó cégek maguk, igen sokfélék: volt, aki csak beküldte a szükséges adatokat és iratokat, de volt olyan is, aki részletes cégbemutatót mellékelt. Az egyik pályázó kísérőlevelében aziránt lelkesedett, hogy úgy érezte a pályázatot kifejezetten az ő cégére szabtuk. Mint írta „ a pályázat nekünk szól, hiszen egy valóban ígéretes vállalkozást működtetünk, különösen, hogy az Európai Unió felé vezető úton az általunk végzett, a környezet megóvását, kímélését szolgáló tevékenységeknek egyre nagyobb figyelmet kell szentelni.” Megint mások azt ecsetelték, hogy nemcsak a vevői kör számára, de a munkatársaknak is fontos a megmérettetés, az elismerés. Egy pénzügyi szolgáltató társaság azzal a kísérőlevéllel bocsátotta útjára pályázatát, hogy remélik a jövőben az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása védjeggyel működhetnek tovább, ezzel is tovább erősítve meglévő és leendő ügyfeleik bizalmát. Akadt olyan cég is, amely az uniós pályázati normáknak is megfelelő, profi pályázatíró által összeállított dokumentumban, színes képekkel és grafikonokkal illusztrálta tevékenységét.
Őszintén mondhatom, nagy élvezet volt végigolvasni a pályázatokat, és ezek révén megismerkedni ezekkel a vállalkozásokkal. Az értékelésnél viszont el kellett tekinteni a szubjektív tényezőktől, az előre meghatározott szempontok és kritériumok szerint kellett besorolni a vállalkozásokat, ami sajnos azzal is együtt járt, hogy néha nem a legszínesebben, és körültekintőbben megírt pályázat érte el a legmagasabb pontszámot. Az objektivitásra a valós gazdasági teljesítmények mérése érdekében volt szükség. A 64 pályázó közül végül ötven lett az első pályázaton minősített vállalkozás, a többiektől vagy hiányos adatközlés, vagy a nagyon alacsony elért pontszám miatt kellett elbúcsúznunk.
Az értékelésnél a vállalkozásokat egy a méretkategóriájuk és ágazatuk szerint összeállított mátrixban helyeztük el, amelyben az árbevétel, a saját tőke és az adózott eredmény alakulását vettük figyelembe 3 év átlagában, valamint két eredményességi mutatót is számítottunk az árbevétel-, illetve a saját tőke arányos nyereséget. Ez utóbbi két értéket összehasonlítottuk az adott vállalkozás méretkategóriájának és szektorának megfelelő átlaggal, és ha annál jobban szerepelt, akkor kaphatott maximális pontszámot.
Kategóriák
Mivel a kis- és középvállalkozások köre nagyon tág és igen nagy különbségek lehetnek egy 150 millió forintos szolgáltató, vagy egy 3 milliárd forintos papíripari cég között, ezért a vállalkozásokat az árbevételtől függő méret és ágazati kategóriákba soroltuk. A legtöbb pályázat a 300 millió forint alatti árbevételi kategóriában szerepelt eredményesen, de várakozásainkat meghaladó módon a milliárd feletti cégek is szép számban pályáztak eredményesen. Az ágazatok közül – az országos tendenciával ellentétesen – a termelő cégek vitték a prímet, igaz a szolgáltató és kereskedő cégek együttesen meghaladták a termelő cégek arányát. Ha az ágazatokat tovább bontjuk, megfigyelhető, hogy az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások, a gépjármű-kereskedelemmel és -szervizeléssel foglalkozó cégek és az építőipar képviselői voltak a dominánsok. A cégek többségénél azonban igen nehéz volt eldönteni, hogy mi a fő profil, itt a cégkivonat helyett jobb volt a cégbemutatkozó anyagokra hagyatkozni.
A minősített cégek megoszlása ágazatok és méretkategóriák szerint (darab)
Termelés Kereskedelem Szolgáltatás Összesen
0–300 millió 12 1 9 22
301–500 millió 4 4 2 10
501–1000 millió 1 3 3 7
1000 millió fölött 6 4 1 11
Összesen 23 12 15 50
Árbevétel
Az ötven minősített cég árbevétele 2001-ben összesen 36,7 milliárd forintot tett ki, amivel együttesen a TOP 200-as lista századik helyére kerülhettek volna fel. Így együtt megelőzhették volna a Sole Hungária Tejipari Rt.-t, de már csak a Peugeot Hugária Kft. mögé állhattak volna be a listára.
Ha a cégeket a törvényben meghatározott árbevételi kategóriák szerint kisvállalkozásokra és közepes vállalkozásokra bontjuk, akkor elmondható, hogy a közepes méretűek árbevétele két és félszer akkora volt 2001-ben, mint a kicsiké. A minősített cégek összes bevétele 1999-ről 2001-re a duplájára nőtt, mindössze egyetlen társaságé volt kisebb 2001-ben mint két évvel korábban. Két év alatt háromszorosára növelte bevételeit három társaság és több mint négyszeresére hét vállalkozás. Ezek a kiugró eredmények inkább a második és harmadik méretkategória cégeire jellemzők és nem szektorspecifikusak: ugyanúgy megtalálható köztük élelmiszer-feldolgozó cég, mint pénzügyi szolgáltató, vagy autókereskedő. A két évre jellemző kedvező trendek mögött több esetben árbevétel-csökkenés is meghúzódik, ha két egymás utáni évet veszünk górcső alá: 2000-ről 2001-re például nyolc cég árbevétele mutatott csökkenést.
A minősített cégek esetében is igaz a gazdaság egészében tapasztalt tendencia, hogy amíg a nagyvállalatok termékeik java részét külföldön értékesítik, a kisebbek a hazai piacokon érnek el jó eredményeket. A minősített társaságok mindössze 20 százaléka számolt exportárbevétellel és csak egy olyan cég van köztük, amely egészen 2002-ig kizárólag exportárbevételt könyvelhetett el.
Az árbevétel arányos eredménymutatót az ágazati és méretkategória szerinti átlaghoz viszonyítottuk minden cég esetében. A legalacsonyabb árbevételi kategóriában szinte valamennyi cég jobb eredményt produkált az átlagnál, míg a legmagasabb kategória reprezentánsai között többször is előfordult, hogy teljesítményük az ágazati átlag alatt maradt.
A minősített cégek árbevételének alakulása (ezer forintban)
1999. 2000. 2001.
0–300 millió forint 2 277 119 3 334 409 4 109 199
301–500 millió forint 1 882 936 3 137 957 4 061 149
501–1000 millió forint 2 522 348 3 329 815 4 465 010
1000 millió fölött 11 950 037 18 097 370 24 099 043
Összesen 18 632 440 27 899 551 36 734 401
Saját tőke
A vállalkozások össztőkéjén belül a kis- és középvállalkozások saját tőkéje évek óta csökken, a tőkekoncentráció egyre fokozódik. Az ötven minősített cég együttes saját tőkéje 7,3 milliárd forintot tett ki 2001-ben. A táblázatból is jól látható ez a gazdaság egészére jellemző tendencia, hiszen amíg az első árbevételi kategóriában 22 társaság szerepel 1,4 milliárd forintos saját tőkével, addig az 1 milliárd forint feletti árbevételi sávban helyet foglaló 11 vállalkozás ennek csaknem négyszeresét tudta produkálni 2001-ben. A saját tőke növekedése két év átlagában jóval visszafogottabb volt a minősített cégek esetében, mint a nettó árbevétel alakulása. Mindössze néhány társaság tudta 1999. és 2001. között megduplázni, vagy még nagyobb mértékben gyarapítani saját tőkéjét. Ezek elsősorban olyan újonnan induló vállalkozások, amelyek a két középső árbevételi kategória reprezentánsai. Ágazatukat tekintve a szolgáltatási szektorba tartoznak, egy részük a pénzügyi szolgáltatások terén működik. A minősített vállalkozásokra nem volt jellemző a negatív saját tőke, elvétve akadt egy-kettő, amelynek ez a mutatója 1999-ről 2000-re előjelet váltott.
Az egy vállalkozásra jutó saját tőke értéke a minősített vállalkozások – mind a kis- és középvállalkozások esetében – 22 százaléka esetében maradt el a gazdasági átlagértéktől. A sajáttőke-arányos nyereségmutató az 500 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégek esetében egyértelműen jobb volt mint az átlag, míg a többi kategóriában voltak átlag alatti teljesítmények is.
A minősített cégek saját tőkéjének alakulása (ezer forintban)
1999. 2000. 2001.
0–300 millió forint 856 228 1 038 604 1 391 911
301–500 millió forint 510 551 647 295 818 655
501–1000 millió forint 226 553 313 768 681 893
1000 millió forint fölött 2 723 426 3 623 816 4 433 416
Összesen 4 316 758 5 623 483 7 325 875
Adózott eredmény
A minősített cégek összes adózott eredménye 1,6 milliárd forintra rúgott 2001-ben, ami éppen 1 százaléka a TOP 200 legeredményesebb vállalkozásáénak. Várakozáson alul teljesítettek a minősített cégek második árbevételi kategóriájába tartozó társaságok, hiszen ők tízen kevesebb mint harmadát produkálták a tizenegy legfelső kategóriás társaság nyereségének. A cégek adatai között az eredményt bemutató táblázatban szembesültünk a legtöbb negatív számmal, ami nincs másként a legnagyobb vállalkozások összefoglaló adatai esetében sem. A negatív eredményt produkáló cégek egy része 1999-ben könyvelt el veszteséget, amit 2000-re már visszafogott nyereségbe tudott fordítani és innen a 2001-es év már általában kedvezően alakult. A negatív eredményű cégek másik csoportja az 1999-es év szerény nyereségét fordította veszteségbe 2000-ben, de a többség ezek közül is fordítani tudott 2001-re. Mindössze egyetlen, a legmagasabb árbevételi kategóriában szereplő gyártó cég eredményadatai mutattak mindhárom vizsgált évben negatív értékeket.
A minősített cégek adózott eredményének alakulása (ezer forintban)
1999. 2000. 2001.
0–300 millió forint 240 164 177 379 341 282
301–500 millió forint 20 670 112 132 189 146
501–1000 millió forint 564 122 071 412 479
1000 millió forint 56 890 645 802 655 617
Összesen 318 288 1 057 384 1 598 524
Sikermutatók
Egy vállalkozást nehéz megítélni, ha csak a számokra hagyatkozunk. Éppen ezért olyan, úgynevezett sikermutatóknak is teret adtunk a minősítés során, amelyek megléte egy kisebb vállalkozásnál a fejlődési készséget, az új trendekre való reagálást jelzi. A sikermutatók közül kiemelésre méltó, hogy a 22 legkisebb cég közül 12, vagyis több mint fele sorolt fel saját fejlesztésű terméket. A másik három kategória vállalkozásai együttesen sem tudtak ilyen magas arányt felmutatni. Az új technológia bevezetésében is a legkisebbek jártak az élen, hiszen csaknem 50 százalékuk bevezetett az elmúlt három évben új, vagy környezetbarát technológiát. A 300 és 500 millió árbevétellel rendelkező 10 cégnek, valamint a legmagasabb kategória vállalkozásainak szintén 50 százaléka vallotta ugyanezt magáról. Sok nyilatkozat hangzik el mostanában arról, hogy a kis- és közepes vállalkozások számítógéphez jutását, illetve internetelérését különféle kedvezményekkel kívánja segíteni az állam. Az általunk vizsgált 50 cég közül húsz több mint 20 számítógéppel rendelkezik, amellyel valószínűleg meghaladják a kis- és közepes vállalkozásokra egyébként jellemző átlagot. Azonban ami még ennél is meglepőbb, hogy a legkisebb 22 cég közül 17 rendelkezik weboldallal. Azon viszont már talán senki nem csodálkozik, hogy a milliárdos árbevétellel rendelkező vállalkozások csaknem 100 százaléka rá tud csatlakozni a világhálóra, ahol saját honlappal is megjelenik.
Az eredmények
Ez a rövid statisztika is jól mutatja, hogy a minősített vállalkozások valóban megérdemlik az elismerést, valóban elmondható róluk, hogy dinamikusan fejlődnek, hogy nyereségesen gazdálkodnak és sokuk még ígéretes stratégiájáról is tanúbizonyságot tett. Mindezen mutatókat egy táblázatban gyűjtöttük össze és hozzájuk pontokat rendeltünk. Az elérhető maximális pontszám 100 volt, ebből a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó vállalkozás 88-at ért el, és a 10 különdíjas cég is 80 pont fölött teljesített. A pályázók közül azokat, amelyek nem érték el a 40 pontot, nem minősítettük. Az ötven cégből 30 érte el a megszerezhető pontoknak több mint felét. 70 és 80 pont között gyűjtött 8 vállalkozás, 60 és 70 pont között pedig 11 társaság ért el eredményt. A pontszámok tekintetében a cégek között nem lehet tipizálni sem a méret, sem az ágazat szerint, itt teljesen vegyes a kép.
Kurcz Adrienne
Értékelési szempontok
Az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása 2002 pályázaton minden olyan kis- és közepes vállalkozás részt vehetett, amelynek nettó árbevétele 2001-ben meghaladta a 150 millió forintot, de nem érte el az 5 milliárd forintot. A pályázóktól üzleti és sikermutatóik bemutatását kértük, valamint annak igazolására, hogy jogkövető gazdálkodást folytatnak két év éves beszámolóját, a cégkivonatot, valamint a köz- és közüzemi tartozások mentességet igazoló vezetői nyilatkozatot kértünk. Az értékelés a következő mutatók figyelembevételével pontozásos rendszerben zajlott.
Üzleti mutatók (1999–2001.)
1. Árbevétel növekedése
2. Sajáttőke növekedése
3. Adózott eredmény növekedése
4. Tőkearányos eredmény (eredmény/saját tőke) viszonya az árbevételi kategóriára és az iparágra vetített átlaghoz (2001.)
5. Árbevétel-arányos nyereség (eredmény/árbevétel) viszonya az árbevételi kategóriára és az iparágra vetített átlaghoz (2001.)
Sikermutatók:
6. Van-e saját fejlesztésű terméke, védjegye, amennyiben igen, annak rövid leírása?
7. Vezetett-e be az elmúlt három évben új, vagy környezetbarát technológiát, mi volt ez?
8. Jogtiszták-e szoftverei?
9. Éves árbevételének hány százalékát költi információtechnológiai beruházásra?
10. Van-e alkalmazott vállalatirányítási rendszere, ha igen, milyen?
11. Van-e állandó adatátviteli kapcsolata vevőivel, beszállítóival, vagy telephelyeivel?
12. Van-e szélessávú internetelérése, weblapja?
13. Rendelkezik-e ingó és ingatlan vagyontárgyaira biztosítással?
14. Rendelkezik-e munkatársai számára egészség és balesetbiztosítással, valamint kollektív életbiztosítással?
Elérhető maximális pontszám:
üzleti mutatók: 64 pont
sikermutatók: 36 pont
összesen: 100 pont
