A nem éppen rózsás makrogazdasági helyzet miatt a vállalkozások jövőre sem számolhatnak adóterheik mérséklésével, sőt akad néhány olyan új szigorítás, amelynek bevezetését vélhetően a legfájdalmasabban élik meg a cégek. Ilyen mindenekelőtt az áfa-rendszerben – az Országgyűléshez lényegében az utolsó pillanatban „becsúsztatott”, s november közepén el is fogadott – szabály, amely szerint 2003-tól alaposan megszigorítják a telefonköltségek áfájának levonhatóságát. Az új szabályozás szerint a vezetékes és a mobil-telefonköltségek 30 százaléka után nem lehet áfa-levonási jogot érvényesíteni, csak a maradék 70 százalék áfája vonható le. Bár a kormány az internet elterjedését egyéb módon az adórendszeren keresztül is ösztönzi – amely igencsak dicséretes tény –, az áfa-levonhatóság megtiltása miatt lényegében visszaveszi az egyéb kedvezményeket akkor, ha az internet-hozzáféréshez egy telefonos egységcsomag részeként jut hozzá az adózó. Már csak az Alkotmánybíróságban reménykedhetnek a társaságok: a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete szerint ugyanis annak vélelmezése, hogy a telefonhívások 30 százaléka magáncélú, alkotmányellenes, mivel vélelemre adókötelezettséget alapítani nem lehet, s ezért a legfőbb bírói testülethez kívánnak fordulni. Önmagában ez az intézkedés jövőre összességében több mint 20 milliárd forintot von el a vállalkozásoktól.
Nem vonható le az áfa
1. Reprezentációs költségek
De sajnos nemcsak a telefonköltség, hanem jó néhány egyéb célú kiadás áfájának levonhatóságát is korlátozzák január elejétől. Így mindenekelőtt az élelmiszerek és italok beszerzésének, az éttermi fogyasztásnak, a szórakoztatási szolgáltatásoknak sem lesz levonható a jövő évtől az áfája. Annak ellenére sem, hogy tavaly, amikor a reprezentációs költségek elszámolását megszigorították, ígéretet tettek rá, hogy a közeljövőben nem szorul tovább a prés. Kemény lobbi munka révén, de a szállodaiparnak sikerült elérni, hogy a kormányzat eredeti tervével ellentétben a szállodai szolgáltatások esetében nem lesz ilyen szigorítás, ami annyit jelent, hogy a mai szabályokhoz hasonlóan jövőre is le lehet majd vonni a fizetendő adóból a szállodai szolgáltatások áfáját.
2. Parkolás és autópálya-használat
Az autótulajdonos vállalkozók terhei viszont emelkednek: a jövő évtől nem lesz levonható a parkolási díj és az autópálya-használati díjnak az áfája sem. A biztosítók parlamenti lobbi munkájának eredményeképpen egy évvel kitolták a határidőt, így a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával összefüggő költségek áfája nem az eredetileg tervezett 2003-tól, hanem csak 2004. január elsejétől nem lesz levonható.
3. Iroda céljára vett lakóingatlan
A visszaélésekkel magyarázta a pénzügyi tárca, hogy miért nem lehet a jövő évtől levonni a lakóingatlanok áfáját, akkor sem, ha az iroda céljára lett vásárolva. Véleményük szerint ugyanis gyakran az történt, hogy sok vállalkozó megvette az új vagy használt lakást, bejelentette telephelyként, levonta az áfáját, valójában viszont lakásfunkciót töltött be az ingatlan, s a vállalkozó adóköteles tevékenységéhez semmi köze sem volt. Ezért jövőre a lakóingatlanok áfáját nem lehet levonni. Az új szabályozás a lakásfelújításokra is vonatkozik, sőt a lakások irodánkénti bérbeadóit is érinti. Mindez azt jelenti, hogy a lakóingatlanként bejegyzett irodák felújítását érdemes idén megtenni, vagy esetleg most vásárolni lakóingatlant irodának. A szigorított szabályok szerencsére nem vonatkoznak az építőipari cégek építéseire, felújításaira, akik továbbértékesítési céllal végzik ezen tevékenységüket.
Áfakulcs-módosítások
Az áfa-törvény változásai közül a vállalkozások számára nagy kellemetlenséget okoz az is, hogy az uniós előírásokkal összhangban számos termék és szolgáltatás átkerül a kedvezményes – 12 százalékos – kulcsból a normálba (25 százalék). Ugyancsak az uniós előírásokkal magyarázta a kormány, hogy miért kerül át számos tevékenység a tárgyi adómentes szolgáltatások közül a 25 százalékos áfával terhelt tevékenységek közé.
A kedvezményes áfa-kulcsból a normál kulcsba kerülő termékek és szolgáltatások köre:
– a termékek közül: a mákgubó, a közúti termékekhez tartozó katalizátor, a fonásra alkalmazott növényi eredetű nyersanyag, a bemutatási (oktatási) célra szolgáló termékek, vagyis a szemléltető eszközök.
– a szolgáltatások közül: a zeneműkiadás, a raktározás, az áruszállítás és a 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó postai szolgáltatások, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások közül a kutatás és kísérleti fejlesztés, a postai és távközlési tervezés, szakértés, és a környezeti elemek laboratóriumi vizsgálata, valamint a mosás, vegytisztítás és a textilfestés.
A tárgyi adómentes körből a 25 százalékos áfa-körbe kerülő tevékenységek:
– a lakóingatlanok kezelése,
– az igazságügyi szakértők, bírósági végrehajtók, közjegyzők, kirendelt ügyvédek által végzett tevékenység,
– az ügyvédi tevékenység,
– a műemlékvédelmi szakértés,
– az egészségügyi tervezés, módszertani feladatok,
– a tudományos rendezvények lebonyolítása,
– az oktatásból az iskolarendszeren kívüli, akreditációval nem rendelkező, vagy nem jogszabályon alapuló kötelező felnőttképzés 2003. július elsejétől,
– a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatásból a műsorok adásán kívüli rész, vagyis elsősorban a közszolgálati műsorok készítése.
Társasági adó
A vállalkozások társasági adózásának alapvető szabályai jövőre nem módosulnak. Bár a nagyvállalatok érdekképviseletei szorgalmazták, hogy az egyébként sem túl magas 18 százalékos adókulcsot mérsékeljék, a kormányzat költségvetési okok miatt ezt elutasította. Az Európai Unió „kis tigrisének” számító Írországra mutogattak, ahol 10 százalékos a társasági adókulcs. Az adókedvezmények miatt a vállalkozások átlagos adóterhelése ténylegesen nálunk is alig 12 százalék körül van, ennek ellenére főleg a multik vélekedtek úgy, hogy az adócsökkentésnek számos kedvező hatása lenne.
Ha a 18 százalékos adókulcs nem is csökken jövőre, azonban több, újdonságnak számító adókedvezményt, illetve adóalap-csökkentési lehetőséget biztosítanak a vállalkozások számára.
Három új adóalap-csökkentő tételt vezetnek be januártól, amelyekre az együttesen igénybe vett kedvezmény nem lehet több, mint az adózás előtti nyereség 50 százaléka. Ez tehát azt jelenti, hogy a preferencia csak a nyereséges vállalkozásokra vonatkozik, de esetükben is csak akkor, ha a törvényi előírásoknak megfelelnek. A három jogcím, amivel az adóalap csökkenthető a tőkepiacon végzett ügylet nyeresége, a kapcsolt vállalkozástól kapott meghatározott kamat és a jogdíj.
A társasági adóalap csökkentésének új jogcímei:
1. A tőkepiacon végzett ügylet nyeresége levonható lesz: az elismert piacon bonyolított ügyletek eredményeként az adóévben elszámolt bevétel 50 százaléka, ha több mint az adóévben a szabályozott piacon bonyolított ügyletből elszámolt ráfordítás, akkor a kettő különbözetével csökkenthető az adóalap.
2. A kapcsolt vállalkozástól kapott kamat bevételként elszámolt összege, ha több mint a kapcsolt vállalkozásnak fizetett, ráfordításként elszámolt összeg, akkor a különbözet 50 százaléka ugyancsak csökkenti az adóalapot. Adóalap-növelő viszont a kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatnak a kapcsolt vállalkozástól kapott kamatot meghaladó részének az 50 százaléka.
3. A kapott jogdíj 50 százaléka szintén adóalap-csökkentő tétel lesz jövőre.
Kedvezmények kis- és középvállalkozásoknak
1. Adómentes fejlesztési tartalék
Ugyancsak a nyereséges, s főleg a kis- és középvállalkozások számára jelent örömhírt, hogy lehetőségük lesz adómentes fejlesztési tartalékot képezni. A lekötött tartalék címén adóalap-csökkentésként elszámolt összeg nem lehet több az adóévi adózás előtti nyereség 25 százalékánál, és adóévenként legfeljebb 500 millió forintnál. A kedvezményt csak akkor nem kell pótlékkal növelten visszafizetni, ha a lekötött tartalékot a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházásra fordítják. A jó hír, hogy a kedvezmény már a 2002. évi nyereség terhére is igénybe vehető, bár némileg kedvezőtlenebb feltételekkel, mint a későbbi években. A fejlesztési tartalék mértéke ugyanis ebben az esetben maximum az adózás előtti eredmény 20 százaléka, legfeljebb 500 millió forint lehet, s fontos előírás, hogy ezt a tartalékot már 2003. év végéig beruházásra kell fordítani.
2. Számításctechnikai gépek amortizációja
Kedvező szabály az is a vállalkozások számára, amely szerint az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések értéke 50 százalék értékcsökkenés alapulvételével is leírható, ráadásul az új szabály a már üzembe helyezett számítástechnikai gépek, berendezések esetében is alkalmazható. Ugyancsak a társasági adórendszerben bevezetendő pozitív intézkedések között van, amely szerint a 33 százalékos, illetve a 14,5 százalékos kulccsal leírható gépek és berendezések esetében is választható a kétéves leírás. Ez utóbbi feltétele azonban az, hogy az eszközt 2003–2004-ben szerezze be, állítsa elő a vállalkozás, s hogy korábban még nem vette használatba.
3. Leírási szabályok
Valamennyi vállalkozás számára az már kevésbé jó hír, hogy a jövő évtől megszűnik az a kedvezmény, amely szerint lehetőség volt a vállalkozási övezetben székellyel, telephellyel rendelkező adózónak arra, hogy a térségben üzembe helyezett tárgyi eszköz – kivétel a közúti gépjármű, épület, építmény – bekerülési értékét egy összegben, épület, építmény esetén 10 százalék érvényesítésével leírni. Az viszont kedvező, hogy az az adózó, aki 2002. december 31-ig üzembe helyezte az épület, építmény beruházását, és elkezdte a 10 százalékos leírási kulcs alkalmazását, az a következő években is folytathatja. Vagyis érdemes a lehetőséget idén kihasználni!
4. Új beruházási adóalap-kedvezmények
A mikro- és kisvállalkozások számára jelent fontos változást, hogy bővül azon beruházások köre, amely után a beruházási adóalap-kedvezményük igénybe vehető. Így a jövőben az adóalap-csökkentési lehetőség kiegészül az ingatlan – kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant – bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás beruházási értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termékek bekerülési értékével.
5. Fejlesztési adókedvezmény
Főleg a nagyvállalatok élhetnek a jövő évben bevezetendő fejlesztési adókedvezménnyel, amely a jelenlegi 3, illetve 10 milliárd forint értékű beruházási kedvezmények helyébe lép. Az új kedvezmény már EU-konform, azonban sajnos több szempontból is hátrányosabb, mint a jelenlegi. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a fejlesztési kedvezmény akár 5 évre, ráadásul teljes társasági adómentességet biztosít.
6. Környezetvédelmi és internetberuházások kedvezménye
A középes méretű vállalkozások számára némi vigaszt jelent, hogy önálló környezetvédelmi vagy szélessávú internet-szolgáltatásra alkalmas beruházás üzembe helyezése esetén már akár 100 millió forint értékű beruházással is odaítélheti a kormány a kedvezményt.
Eltűnő helyiadó-kedvezmények
Az uniós előírások támogatásokra vonatkozó rendelkezései nemcsak a vállalkozók társasági adóban, hanem a helyi adóban biztosított kedvezményeit is érzékenyen érintik. Az önkormányzatok ugyanis – fő szabály szerint – a jövő évtől nem alkothatnak kedvezményi, mentességi szabályokat a vállalkozókat terhelő adónemekben, illetve a vállalkozások számára csak egyféle adómértéket írhatnak elő. A már meglévő kedvezmények, mentességek sorsa is megpecsételődött. A határozatlan időre biztosított kedvezményeket, mentességeket 2003. januártól hatályon kívül helyezik. A határozott időre biztosított kedvezményeket 2003. március 31-ét követően már csak az a vállalkozó veheti igénybe, aki az igénybe vételre ezen időpontot megelőzően jogosultságot szerzett, azonban azok is csak legfeljebb 2007. december 31-ig.
Ugyancsak nem jó hír a vállalkozások számára, hogy a jövő évtől bővül a fogyasztási adóval terhelt személygépkocsik köre. Fogyasztási adót kell majd fizetni azokra a kisteherautókra is, amelyek személyszállításra is alkalmasak.
Gépjárműadó-emelés
Bizonyára a gépjárműadóról szóló törvény módosításának sem igazán fognak örülni a vállalkozások: egyrészt jövőre emelkedik az adó törvényi alsó mértéke, 2004-től pedig – az uniós előírásokkal összhangban – az önkormányzatnak nem lesz ezzel kapcsolatban sem adómegállapítási joga, hanem a törvény határozza meg a mai legmagasabb értéken az adót. Több kedvezmény is megszűnik: így már a jövő évtől nem érvényesíthető a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, az ENSZ-EGB 83.01/C előírásnak megfelelő dízelüzemű gépjárművek, valamint az EURO 1 előírásnak megfelelő tehergépjárművek, autóbuszok utáni mai 25 százalékos kedvezmény sem. Több gépjármű esetén pedig nem megszűnik, hanem a jelenlegi 50, 60 százalékról 30 százalékra mérséklődik a kedvezmény.
Veres Ibolya
Szigorúbb személyi jövedelemadó
Szigorításokra is számíthatnak a magánszemélyek a személyi jövedelemadó-rendszerben a jövő évtől, ám új adókedvezményeket is bevezetnek, s az adómentes juttatások köre is bővül. Mégis tény: az átlagkereset jövőre is a legmagasabb – 40 százalékos – adókulccsal adózik.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása szerint jövőre az adókulcsok nem változnak , az adósávokat viszont valorizálják, tehát az inflációhoz igazítják. Az adójóváírás mértéke változatlan marad: vagyis egyenlő a megszerzett bér 18 százalékával, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 ezer forinttal, abban az esetben, ha az adózó éves összes jövedelme nem haladja meg az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, tehát az egy millió 350 ezer forintot. Ha ezt meghaladja, de nem éri az 1 millió 950 ezer forintot, akkor csökkentett mértékű adójóváírás illeti meg a magánszemélyt.
A fontosabb változások az szja-ban:
– Nem kell bevallani a magánszemélynek az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó, valamint a vállalkozásból kivont jövedelmet sem, ha az adott évben a magánszemély e címen megszerzett összes jövedelme nem haladja meg az 50 ezer forintot.
– Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás lehetősége bármilyen jogcímen megszerzett jövedelemre kiterjed, ha a jövedelmet az elszámolásra kötelezett munkáltató, kifizető – vagy előtte más munkáltató – juttatta a magánszemélynek.
– Új kedvezményeket is bevezetnek: a felnőttképzés díja, valamint az oktatásban résztvevők számítógép vásárlásra költött összeg után a két célra együttesen, éves szinten maximum 60 ezer forintos kedvezmény vehető igénybe, a törvényben részletezett feltételek alapján.
– A megtakarítások ösztönzése érdekében emelkedik a nyugdíj- és életbiztosítások adókedvezménye: a biztosításra fordított díj 20 százaléka, valamint további 10 százalék kedvezmény illeti meg a magánszemélyt azon összeg után, amely az előző évben fizetett díjhoz képest növekményt jelent, de éves szinten legfeljebb 100 ezer forint lehet a kedvezmény.
– Megszűnik a tőzsdei ügyleteken elért jövedelmek adóztatása, s az idei veszteséggel még a jövőre megszerzett árfolyamnyereség csökkenthető.
– Módosul 2003-tól az értékpapír formájában, valamint az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, valamint az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték adózása: a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. A jelenlegi kedvezőbb szabályok alkalmazhatók 2005 végéig, ha a jog alapítása tárgyában megkötött szerződést az év végéig írásba foglalják.
– Bevezetik az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programot: e szerint, ha a munkavállalók éves szinten maximum 500 ezer forint értékű értékpapírhoz jutnak, akkor az ebből származó jövedelemre kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak.
– Emelkedik bizonyos adómentes juttatások értéke: így az üdülési csekk éves szinten maximum 50 ezer forintig lesz adómentes, a természetben nyújtott étkezés értéke havi 4000 forintig, a kizárólag készétel vásárlására feljogosító utalvány értékéből pedig havi 2 ezer forintig terjedő kedvezmény lesz adómentes.
– Tízezer forintról 15 ezer forintra nő a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adómentesen adható egyszeri ajándék értéke.
– Adómentes lesz a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat, s az is, ha a munkáltató a két évnél korosabb számítógépjét az alkalmazottjának adja.
