Üzleti tippek

Adómentes minimálbér munkavállalóknak

Ha a bruttó fizetése nem is, a nettó keresete mégis emelkedik sok százezer munkavállalónak szeptembertől. A kedvező intézkedés a vállalkozókat nem, csupán alkalmazottaikat érinti.

A költségvetési törvény módosítása keretében olyan szabályokat hoztak a nyár közepén, amely biztosítja, hogy a munkavállalók körében a minimálbér ne viseljen adót. Ráadásul a kedvező intézkedés az átlagkereset mértékéig minden munkavállalót érint, bár az alacsonyabb keresetű gyermekes családoknál csupán a gyerekkedvezmény „átkereszteléséről” van szó, tehát nem kapnak újabb kedvezményt, vagyis a nettó keresete ezeknek a magánszemélyeknek nem fog emelkedni. A korábbi szabályok is biztosították ugyanis, hogy a kétgyermekes munkavállaló a minimálbér után ne fizessen adót, a háromgyermekeseknek pedig közel másfél millió forintnyi jövedelme volt adómentes. A szeptemberi fizetést érintő kedvező intézkedéseknek a legnagyobb haszonélvezői így azok az alkalmazottak lesznek, akiknek nem jár gyermekkedvezmény, vagy esetleg csak egy gyermek után tudják igénybe venni. Esetükben viszont elmondható, hogy lényegében az átlagkeresetig csökken az adóterhelésük: a pénzügyi tárca számításai szerint a gyermektelen átlagjövedelemmel rendelkező alkalmazottak adóterhelése a korábbi 25,3 százalékról 24 százalékra csökken, egy gyermek esetén pedig 22,8 százalékról 21,4 százalékra mérséklődik az adóterhelés.
A módosított szabályozás pontosan meghatározza a gyermekek utáni adókedvezmény mértékét, ellentétben a korábbi szabályokkal, amikor is a családi kedvezmény igénybe vehető összege az adó alól mentesíteni kívánt jövedelemből kiindulva – az érvényesíthetőnek feltételezett kedvezmények (nyugdíjjárulék, adójóváírás) figyelembevételével –, képletszerűen volt meghatározva. Így a törvény rögzíti, hogy a családi kedvezmény összege egy eltartott esetén havonta 3000 forint, két eltartott esetén havonta személyenként 4 ezer forint, három és minden további eltartott esetén fejenként 10 ezer forint.


Aki igénybe veheti:
Alkalmazott
Éves jövedelme Nem egyéni vállalkozó
Nem egyszemélyes kft.
Nem egy beltaggal rendelkező bt.


Visszamenőleges hatállyal
Július közepén, a költségvetési törvény módosítása keretében hirdették ki a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását, amelynek rendelkezései visszamenőleg, 2002. január elsejétől hatályosak. A módosított törvény 2002. január és augusztus közti időszakra az adójóváírás összegét változatlanul hagyja: vagyis havi összege a bér 10 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint. A 2002. szeptember elseje és december 31. közötti időszakra viszont megemelték az adójóváírás összegét: mértéke így az elszámolt bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 ezer forint lett. Az alkalmazottaknak járó adókedvezmény igénybe vételének azonban még van egy fontos korlátja: a magánszemély éves összes jövedelme a jogosultsági határt, vagyis az 1,2 millió forintot nem haladhatja meg. Ha meghaladja az adózó jövedelme az 1,2 millió forintot, viszont kevesebb, mint 1 533 333 forint, akkor csökkentett összegű adójóváírás illeti meg. Mindez azzal jár, hogy – változatlan bruttó fizetés esetén – a szeptember hónapra járó keresete a munkavállalóknak akár nettó 6 ezer forinttal is emelkedhet. Egy minimálbért kereső, gyermektelen alkalmazottól például szeptember végétől már csak a különböző járulékokat – a 4000 forint nyugdíjjárulékot, az 1500 forint egészségbiztosítási járulékot, s a 750 forint munkavállalói járulékot – kell a munkáltatónak levonni, személyi jövedelemadó már nem terheli ezt a jövedelmet, vagyis az 50 000 forint minimálbérből 43 750 forint nettó kereset illeti meg a magánszemélyt.

Adó-jóváírási szabályok
A változások lényegében a szeptemberi fizetés számfejtésekor érintik először a foglalkoztatókat, tehát a számítástechnikai programok átállításáról érdemes időben gondoskodni. Az adójóváírást a munkáltató ugyanis köteles figyelembe venni évközben az adóelőleg levonásakor. Ez a kötelezettség csak abban az esetben nem vonatkozik a munkáltatóra, ha a magánszemély írásban tett nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Erről a munkavállaló évközben bármikor nyilatkozhat. Ugyanakkor, ha a magánszemély nem tesz ilyen nyilatkozatot, ám éves jövedelme magasabb lesz, mint az adójóváírásra jogosító értékhatár, akkor az évközben igénybe vett adókedvezményt a magánszemélynek a 2002. évről beadandó, jövő év tavaszán esedékes adóbevallásában vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Ráadásul az adójóváírásra való jogosultság megállapításakor nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem számít, hanem a magánszemély összes, éves jövedelme: tehát például az osztalékból, ingatlan bérbeadásból, vagy esetleg értékesítésből származó jövedelem is összeadódik. A megemelt adójóváírás miatt idén a korábbi 36 ezer forint helyett, maximum 60 ezer forint adójóváírás illeti meg a munkavállalókat. Szakértők is vitatkoznak azon, hogy mit tegyen a munkáltató abban az esetben, ha a jövedelem havi összege magas, vagy a magánszemély jövedelme már évközben meghaladja a jogosultsági határt: állítsa le az adójóváírást, vagy ettől függetlenül vegye figyelembe. Ez ügyben az egyik APEH-állásfoglalás is csak annyit mond, hogy nem kifogásolható, ha a munkáltató ilyen esetben már nem veszi figyelembe az adójóváírást. Bár azt sem kifogásolja, ha figyelembe veszi. Adószakértők éppen ezért úgy vélik, hogy a munkáltatónak ilyenkor igen körültekintően kell eljárni: alaposan tájékoztatni kell az alkalmazottját a szabályokról, s az döntse el, hogy kérelmezi-e az adójóváírás figyelmen kívül hagyását. Nem mindegy ugyanis, hogy havi nettó pár ezer forinttal kevesebb fizetése lesz az alkalmazottnak, vagy márciusban egy összegben 60 ezer forintot vissza kell fizetnie.
Az APEH ez ügyben kiadott egy közleményt is: ennek lényege, hogy a törvénymódosítás miatt a munkáltatónak, a bér kifizetőjének úgy kell a saját nyilvántartását vezetnie, hogy az adóév végén a magánszemélynek kiadott igazoláson, az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatáson, valamint a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról a munkaviszony megszüntetésekor kiállítandó Adatlap „Feljegyzések” rovatában külön-külön fel tudja tüntetni az adójóváírás számításához a törvényben meghatározott két időszak bérjövedelmét, valamint a két időszakhoz tartozó jogosultsági hónapok számát.

Kivétel: a vállalkozók
A kedvező intézkedés következtében szeptember végétől a munkavállalók nagy részének a nettó keresete növekedni fog, ám sajnos a vállalkozókra nem vonatkozik ez a fontos lépés. Az egyéni vállalkozók és társas vállalkozók jó része ugyanis nem bérjövedelmet kap személyes tevékenysége után, az adójóváírás viszont csak a bér után vehető igénybe. Az egyéni vállalkozók ugyanis nem lehetnek saját maguknak alkalmazottai, s vállalkozói kivétet – ami nem bér –, számolnak el saját tevékenységük után. Hasonló a helyzet a társas vállalkozók többségével: így az egyetlen beltaggal rendelkező betéti társaságnál, és az egyszemélyes kft.-knél is. Az adóhatóság álláspontja szerint ezek a vállalkozások sem köthetnek önmagukkal alkalmazotti szerződést, hanem tagi jogviszonyban működnek a társaságoknál, ilyen minőségükben viszont nem bérjövedelemre jogosultak, tehát az adójóváírás sem illeti meg ezeket a vállalkozókat. Vagyis ezeknek a vállalkozóknak még várni kell az adócsökkentésre, állítólag jövő év elejétől már ez esetükben is megvalósul. A koalíciós partnerek még a nyár elején arról állapodtak meg, hogy a személyi jövedelemadó kulcsait mérséklik: az alsó adókulcsot 13 százalékra, a középsőt pedig 25 százalékra csökkentik. ( Bár a legújabb hírek szerint már nem 13, hanem 18 százalék lesz az alsó adókulcs.) Az adómentes minimálbér egyébként nemcsak az említett vállalkozóknál, hanem a nyugdíj mellett munkát vállalók esetében sem valósul meg: ők ugyanis nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így adókedvezményt sem vehetnek utána igénybe, ami viszont azzal jár, hogy – a 9 ezer forint adójóváírás igénybe vétele mellett – ezer forint adót fizetniük kell minimálbér esetén szeptembert követően is.


Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.