A könyvvizsgáló kiválasztása bizalmi ügylet, ám minden esetben szem elôtt kell tartani azt a tényt, hogy – csakúgy, mint egy egyszerű vásárlásnál – a magasabb ár mögött remélhetünk alaposabb könyvvizsgálatot és nagyobb biztonságot. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy a könyvvizsgáló nem a mérleg hibátlanságát tanúsítja, hanem azt, hogy az éves beszámoló mentes a lényeges hibákból.
Azonosítási szempontok
A sikeres könyvvizsgálat titka a pontos, korrekt könyvelés, egy jól elôkészített éves beszámoló, és egy alaposan felkészült könyvvizsgáló. Foglalkozzunk elôször a könyvvizsgálóval! A megbízó számára lényeges szempont, hogy olyan könyvvizsgálót válasszon, aki fel van jogosítva erre a tevékenységre. A megrendelô éppen ezért mindenek elôtt ellenôrizze, hogy a könyvvizsgáló tagja-e a Magyar Könyvvizsgáló Kamarának, hiszen csak a kamarai tagok jogosultak a könyvvizsgálói tevékenység végzésére. Errôl megbizonyosodni pedig igen egyszerű, hiszen a tagoknak a kamara által kibocsátott fényképes igazolványuk van. Ez a talán elsô pillanatra kényelmetlennek hangzó eljárás a megbízó elemi érdeke, hiszen elôfordult már, hogy jogosulatlanok végeztek könyvvizsgálatot, és éppen ezért annak végeredményét utólag semmisnek kellett nyilvánítani. A kamarai tag könyvvizsgálók tevékenysége mögött szakmai felelôsségbiztosítás áll, ám a könyvvizsgálóval történô ismerkedés során nem árt megtudni, hogy ez mekkora kártérítési összegre szól. Erre annál is inkább szükség van, mert Magyarországon még nem zárult le egyetlen, a könyvvizsgálók felelôsségvonására irányuló per sem, így nem lehet tudni, hogy valójában mekkora kárértéket állapíthat meg a bíróság az adott cég javára. Lényeges szempont lehet felderíteni azt is, hogy vajon milyen ügyekben fordulhat a megbízó a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához. A kamara betekintést enged a könyvvizsgálók nyilvántartásába, szükség esetén referenciát tud adni az adott könyvvizsgálóról, vitás kérdések eldöntésében független szakmai álláspontot képvisel, valamint kivizsgálja és eljár az etikai ügyekben. A könyvvizsgáló választás idôpontjának eldöntésekor lényeges szempont, hogy a könyvvizsgáló által ellátandó feladatok a folyamatos együttműködést teszik szükségessé a társasággal. Éppen ezért nem lehet az utolsó pillanatban megbízni egy éves beszámoló auditálásával. E rövid bemelegítô után vizsgáljuk meg, hogy vajon milyen szempontok szólnak egy magyar tulajdonban lévô könyvvizsgáló társaság, illetve a nemzetközi auditor cégek mellett.
Nagy nemzetközi
A külföldi háttérrel rendelkezô auditort – az úgynevezett Big Five csoport tagjait – elsôsorban akkor érdemes választani, ha a megbízónak szélesebb körű elfogadottságra van szüksége. A nemzetközi cégek magyar leányvállalatai, a külföldi tulajdonban lévô multinacionális társaságok, a nemzetközi tôzsdéken szereplô cégek a legtöbb esetben valójában nem választhatnak, hiszen nekik mindenképpen a Big Five körébôl kell könyvvizsgálót találniuk. Hogy miért? A nemzetközi elfogadottság miatt, vagyis azért, hogy az anyacég, a külföldi befektetô, illetve a részvényes lássa, hogy az egész világon megszokott minôségre a könyvvizsgáló neve is garancia. A multik csak úgy tudnak megfelelni az anyavállalatnál alkalmazott beszámolási kötelezettségnek, ha ugyanazt a könyvvizsgálót választják szerte a világon. A könyvvizsgálót megbízó cégeknek ez a köre elég jelentôs, de nem adja döntô részüket.
A nemzetközi könyvvizsgáló társaságok vitathatatlan elônye a nemzetközi hálózat számára az egész világon elôírt könyvvizsgálói metodika és belsô ellenôrzési rendszer, ami garantálja, hogy a „szarvashibák” elôfordulásának kisebb az esélye. Hátrányuk, hogy a könyvvizsgálatot futószalagon végzik, éppen ezért azzal a könyvvizsgálóval nem tudnak versenyezni, aki szinte belebújik a vizsgált cégbe és sokkal részletesebb információkkal rendelkezik arról. A magyar könyvvizsgáló társaságok mellett szól, hogy ott nagyobb esély van folyamatos konzultációra, igaz arra vigyázni kell, hogy a könyvvizsgáló ne vegyen részt a cég életében, mert akkor függetlensége szenved csorbát. Természetesen a nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégeknél is van lehetôség a folyamatos könyvvizsgálatra, az évközi jelenlétre és tanácsadásra, de ez pénzkérdés. Különféle megállapodások születnek, így például van, aki szakértôket alkalmaz a napi problémái megoldására, van akivel olyan szerzôdést kötnek, hogy az auditor segít vitás helyzetek kezelésében így állandó a könyvvizsgálói jelenlét. Az is elôfordul, hogy az asszisztensek rendszeresen meglátogatják az ügyfeleket és könyvelésüket alkalmassá teszik a könyvvizsgálatra. A nagy cégek által alkalmazott audit módszer azt is lehetôvé teszi, hogy a nagyobb hibákat akkor is feltárják, ha az auditor év közben nem is találkozik a céggel.
Kisebb hazai
Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonos és menedzsment elválik egymástól és éves árbevételük meghaladja a 300 millió forintot, általában lényeges szempontként értékelik a könyvvizsgáló szaktudását, referenciáit, képességeit. Ezeket a cégeket már nem lehet úgymond „zsebbôl” irányítani, működésükhöz szervezet és vezetôi infrastruktúra szükséges. A könyvvizsgáló ilyen esetben már tud újat mondani a tulajdonosoknak és a menedzsmentnek. Ez az a minimális üzleti méret, ahol már a cég érdeke kívánja meg a könyvvizsgáló alkalmazását. A könyvvizsgáló kiválasztása pedig a megbízó üzleti stratégiájának függvénye.
Aki ezen cégek közül a nagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságokból választ, annak többnyire arra van szüksége, hogy álláspontját különféle fórumokon egy nagy név képviselje, vagyis könyvvizsgálója legyen elég erôs, tekintélyes ahhoz, hogy a céget egyenrangú félként kezeljék. Hogy kik, hát például az APEH egy esetleges adóvitában, a befektetôk egy tôzsdei tranzakció során, vagy a hitelezôk egy nagyobb banki kölcsön felvétele elôtt. Ezen cégek számára akkor különösen érdekes a könyvvizsgáló, ha tevékenységük, iparáguk, vagy régiójuk fejlôdik, éppen ezért erôs versenyhelyzet alakult ki, vagy a vállalkozás nem elégedett a jövedelmezôségi helyzetével, tudni akarja, hogy hol javíthat hatékonyságán, vagy esetleg adózási tanácsadásra is szüksége van.
Egyes vélekedések szerint a közepes méretű vállalkozásoknak elsôsorban az ebbe a kategóriába tartozó könyvvizsgáló társaságok közül tudnak megfelelôen választani. Inkább társaságot és nem egyéni könyvvizsgálót, hiszen ez utóbbi esetben nagyobb esély van a jobb szakmai felkészültségre, az iparági specializációkra, a kiegészítô szolgáltatásokra és a könyvvizsgálói függetlenség érvényesülésére is.
Kényszerbôl választott
A vállalkozások harmadik csoportja kényszerbôl választ könyvvizsgálót, mert a jogszabályok erre kötelezik ôket, de igazából a tulajdonosok és a sok esetben velük azonos menedzsment nem érzi ennek szükségét. Ezekben a társaságokban jellemzô, hogy a tulajdonos és a vezetô nem válik el egymástól és így érthetô, hogy a tulajdonos mindent tud a cégében zajló folyamatokról. Ez esetben sem beszélhetünk igazán könyvvizsgáló választásról, hiszen itt csak az a lényeg, hogy ez a „szükséges rossz” legalább olcsó legyen. Ezért nem a minôség, hanem az ár lesz az egyetlen szempont a könyvvizsgáló kiválasztásakor. A lehetôség egy ilyesfajta megrendelôi hozzáállásra sajnos adott a piacon, hiszen túlkínálat van könyvvizsgálókból. Legtöbbször már a szolgáltatás díjából is látszik a várható munka minôsége.
A kényszerbôl választó cégek auditálásakor a könyvvizsgálónak is nehezebb a dolga, a könyvvizsgálatnak nagyobb a kockázata, hiszen ott a tulajdonosi és a vezetôi feladatkörök általában nincsenek egymástól elválasztva, a lényeges döntéseket a tulajdonos hozza. A könyvvizsgáló számára az ellenôrzési kockázat ezekben az esetekben jóval magasabb, éppen ezért teljesebb körű vizsgálatra van szükség és sok esetben alapvetô ellenôrzéseket is el kell végeznie. Hasonló a helyzet akkor, ha a vizsgált társaság külsô szolgáltató céget vesz igénybe, amely a legtöbb esetben a könyvelést végzi. A társaságok általában azért folyamodnak ehhez a megoldáshoz, mert nincs meg rá a saját apparátusuk és a külsô könyvelô cégtôl azt remélik, hogy általuk a társaság könyvvezetése magasabb színvonalon készül el. Sajnos sok esetben ennek éppen az ellenkezôje történik. A könyvvizsgálói tapasztalatok szerint munkájukat általában nehezíti, ha külsôs cég a könyvelô.
Minôségi munka
Arra kérdésre pedig, hogy a sok cég közül az ügyfél melyiket válassza, a referenciák, valamint a könyvvizsgálati módszertan, alapján lehet válaszolni. Az elmúlt évben valamennyi könyvvizsgáló számára kötelezôen elôírt könyvvizsgálati módszertan a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, talán leglényegesebb tulajdonsága az ügyfelek számára az, hogy ezek alkalmazásával a felelôsségi viszonyok tisztábbak az ügyfél és a könyvvizsgáló között, ami mindkettôjük érdekét szolgálja. A könyvvizsgáló kockázata jól körülhatárolódik és így a felelôssége kézzelfoghatóvá válik. A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a számviteli törvény módosításának köszönhetôen, valamint a standardok által elôírt dokumentálási kötelezettség miatt a könyvvizsgálat az utóbbi másfél évben jóval munkaigényesebbé vált, mint korábban, amit az auditorok az árban is igyekeznek érvényre juttatni. A standardok csak a munka kereteit adják meg, de a konkrét módszereket a jogszabályok figyelembevételével a könyvvizsgálóknak kell kidolgozniuk, ami a kisebb, egyszemélyes cégek esetében nem egyszerű.
Felkészülés az auditra
Érdemes azzal is foglalkoznunk, hogy vajon a sikeres audit elvégzéséhez mit vár el a könyvvizsgáló a megbízójától. Mivel a könyvvizsgálat idôigényes munka, ezért egy rendezett cégnek nagyobb esélye van a rövidebb vizsgálatra, ami az audit díjában megtérül. A könyvvizsgálónak tehát szüksége van a rendszerezett cégiratokra és arra, hogy azokhoz bármikor hozzáférhessen, a kötelezôen elôírt szabályzatokra, az adózási körülmények ismeretére, a dokumentált éves beszámolóra, amely tartalmazza a kapcsolódó leltárakat és az egyeztetésekhez szükséges iratokat, a bank és vevôdokumentumokra, valamint az adókra és járulékokra vonatkozó egyenlegközlôkre. Ha mindez rendelkezésre áll, akkor van esély arra, hogy a könyvvizsgálatot belátható idôn belül el lehet végezni.
A vizsgálat hatóköre
A könyvvizsgáló megbízásakor elôzetesen tisztázni kell a könyvvizsgálat célját és hatókörét, azt, hogy kiterjed-e az adóbevallások ellenôrzésére, a teljes körű, tételes dokumentális vizsgálatra, vagy csak szúrópróbaszerű ellenôrzésre vállalkozik. Mivel a számviteli személyzet felkészültsége és a belsô ellenôrzés nem mindenütt megfelelô, a hatókör rendszerint az alapdokumentumok, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok teljes körű, tételes és dokumentális vizsgálatára terjed ki. Az alacsony saját tôke miatt nagy az üzleti kockázat, a sok esetben gyakorlatlan és szakképzetlen könyvelô személyzet miatt pedig ezen cégeknél nagy az ellenôrzési kockázat. Ezért a lényegességi szint jóval alacsonyabb, mint a közép- és nagyvállalkozásoknál. A családi vállalkozásoknál kiemelt kockázati tényezô, hogy gyakran a személyi kiadásokat költségként számolják el, fiktív számlákat, nem valós költségeket számolnak el adókímélés céljából és ezzel, csökkentik az adóalapot. Ezeknél a vállalkozásoknál kisebb az ellenôrzési kockázat, ha a könyvelést könyvelô iroda végzi és felelôsséget vállal a számviteli adatokért, az éves beszámolók és az adóbevallás elkészítéséért.
Beiktatás, szerzôdés
Érdemes végiggondolni a könyvvizsgáló beiktatásának folyamatát is, ami nagy körültekintést igénylô feladat. A könyvvizsgálótól elôször is elfogadó nyilatkozatot kell kérnie a társaságnak, amelyben leírja, hogy elfogadja a megbízást és biztosítja a megbízót arról, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn, valamint ha szükséges az adott munkához különleges jogosítvány, azzal rendelkezik. Ezt követôen a legmagasabb fórum dönt a könyvvizsgáló megválasztásáról, majd a társaság bejelenti a cégbíróságon a könyvvizsgáló nevét és paramétereit. Ezt követôen az ügyvezetô megbízási szerzôdést köt a könyvvizsgálóval, amelyben rögzítik a munka feltételeit a könyvvizsgáló és a megbízó részérôl egyaránt. Az ügyvezetôk ezt követôen teljességi nyilatkozatot adnak a könyvvizsgálónak, amely lényeges mindkét fél felelôsségének körülhatárolása érdekében.
Kurcz Adrienne
Könyvvizsgálati standardok
Mindenkinek – aki az éves beszámolóban közzétett adatokra igényt tart, azokat különböző üzleti célokra, illetve a gazdasági döntések meghozatalához fel akarja használni – biztosítékot jelent, ha az éves beszámolót magas szintű közgazdasági és számviteli ismeretekkel rendelkező, korszerű könyvvizsgálati módszereket alkalmazni tudó, kizárólag szakmai szempontok által vezérelt, erkölcsi tartással és felelősségtudattal bíró személy vizsgálja felül és hitelesíti. A korszerű könyvvizsgálati módszerek alatt elsôsorban a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat kell érteni, olyan nemzetközileg is elfogadott mércerendszert, amely alapján a könyvvizsgálók munkájukat egységes minôségi követelmények szerint végzik – hangsúlyozza dr. Sugár Dezsô, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke. A standardok elvi alapot, útmutatást adnak a könyvvizsgálóknak a könyvvizsgálat lefolytatásához, egységes eljárási szabályokat közvetítenek. A könyvvizsgálói záradék (vélemény) megalapozása szempontjából döntő fontosságú, hogy a könyvvizsgáló elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyosságot szerezzen. Ennek megítéléséhez ad támpontot, ha a könyvvizsgáló a nemzeti könyvvizsgálati elvárások és a kapcsolódó módszertani útmutatások alapján folytatja le a vizsgálatot.
Minôségellenôrzés
A minôségellenôrzési rendszer célja a kamarai tag könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálatok minôségének emelése és ezáltal a könyvvizsgálatok és a könyvvizsgálók társadalmi elismertségének erôsítése, a könyvvizsgálók társadalmi hitelességének növelése. Nem mellékes szempont, hogy a minôségellenôrzési rendszer bevezetésének aktualitását a könyvvizsgálókkal szemben az utóbbi idôben megnôtt bizalomvesztés megszüntetése is jelenti. „A minôségellenôrzési rendszer kidolgozásánál figyelembe vettük a külföldi könyvvizsgáló szervezetek tapasztalatait, az EU e témában kiadott ajánlását, a Magyarországon működô nemzetközi könyvvizsgáló cégek gyakorlatát, valamint a hazai könyvvizsgálók véleményét, javaslatait” – nyilatkozta Dr. Nagy Lajos a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértôi Bizottságának elnöke. A minôségellenôrzési rendszer minden aktív kamarai tagra, illetve könyvvizsgálói társaságra kiterjed.
Mirôl kell nyilatkoznunk?
A vezetôségnek részletes teljességi nyilatkozatot kell tennie arról, hogy:
w minden gazdasági-pénzügyi ügyletet feljegyeztek a könyvekben, illetve a könyvelt adatok mögött valós gazdasági események vannak;
w a mérlegben leltárral, egyeztetéssel alátámasztott valós eszközök, követelések és kötelezettségek vannak;
w az eszközök és a források változását, a bevételeket és a ráfordításokat a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelôen és a számviteli alapelveknek megfelelôen könyvelték;
w adatot és információt nem hallgattak el, téves, félrevezetô tájékoztatást nem adtak.
Mire figyeljünk?
A könyvvizsgáló a megbízás elfogadása elôtt köteles figyelmeztetni a cég vezetôit arra, hogy:
w az elôírt éves beszámoló elkészítéséért a vezetôség, a társaság képviselôje felel;
w a csalás és hamisítás felfedése elsôsorban vezetôi feladat;
w mire terjed ki a könyvvizsgálat;
w miért vállal felelôsséget a könyvvizsgáló a teljes körű és a szúrópróbaszerű ellenôrzés esetén.
