2010 előtt a szocialista-liberális vezetésű főváros, a nagyprojektek jelentős részével olyan, közismerten a Fidesz holdudvarához tartozó cégeket erősített, mint az első Orbán-kormány építőipari favoritja, a Vegyépszer, vagy a következő ciklusban 100 milliárdos értékben közbeszerzéseket nyerő Közgép.
De jócskán jutott munka többek közt a 4-es metró építésénél a Vegyépszer mellett a Hídépítőnek is. Ugyanez történt a Margit híd aranyáron történő felújításánál is – írta az Átlátszó.
A projektnek nem volt egyetlen, a folyamatot végigkísérő, minden részletet átlátó és irányítani képes vezetője. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan több esetben tetten érhető a politikai vezetés kézi vezérlésű beavatkozása. (…) nem állt rendelkezésre sem a kivitelezői szerződés megkötésekor, sem a kivitelezés megkezdésekor a független statikusi szakvélemény, sem pedig az engedélyezett kiviteli tervdokumentáció
– olvasható egy 2010-es vizsgálati jelentésben.
Emlékeztetőül: a főváros 2009 augusztusában kötött szerződést a kivitelező MH 2009 konzorciummal, de a munkák csak három hónappal később kezdődtek a szükséges dokumentáció hiányosságai miatt.
A viszony 2011 végére meglehetősen feszült lett Tarlós főpolgármester és az MH 2009 vezetői között – a főváros a késedelmes teljesítésre hivatkozva még augusztusban megpróbálta lehívni a konzorcium 2,6 milliárdnyi bankgaranciáját, de a hídépítők bírósághoz fordultak, és az nekik adott igazat. A főváros végül hiánytalanul teljesíteni kényszerült a konzorcium minden követelését, így a hídrekonstrukció végső költsége a járulékos kiadásokkal együtt valahol 32 milliárd fölött van.
Ráadásul a műemlék-felújítási koncepció sajátossága, hogy nem volt egységes műemlék-felújítási koncepció. A döntések egyedi szeszélyek alapján, pillanatról pillanatra változtak, és az ár sehol sem volt szempont (tehát valószínűleg a legdrágább megoldást választották).