Szerdától, június 15-étől változás van abban, hogy milyen feltételek mellett lehet ivóvíz-fogyasztás céljára kutat létesíteni, fenntartani. Engedély eddig is kellett (volna) a kutakhoz a jegyzőtől, de június közepétől kifejezetten az ivóvíz háztartási igényének kielégítését szolgáló kutak bejelentési kötelezettségét is nevesíti a vonatkozó kormányrendelet. Ezzel párhuzamosan pedig előírja a vízminőség-vizsgálatot is.
A vízminőség-vizsgálatot akkreditált laborban kell elvégeztetni, és mint megírtuk, annak költsége az 50 ezer forintot is elérheti. Maradtak azonban még nyitva lévő kérdések, amelyekre most az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalától (OTH) kaptunk választ.
Háromévente kell bevizsgáltatni az ivásra használt kút vizét
Az OTH válaszából kiderült, hogy
A vizsgálatot az üzemeltetőnek kell a laboratóriumnál kezdeményezni. A vizsgálat igénybe vehető hatósági laboratóriumban és független laboratóriumnál is, a feltétel annyi, hogy a vizsgálatot akkreditált laboratóriumban kell végeztetni. A megrendelés módja, valamint a költségek a vizsgáló laboratóriumtól függenek – tette hozzá az OTH.
Az eredményeket 15 napon belül kell megküldeni a területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie az ivóvíznek?
A vizsgálati komponensek körét egyértelműen megadja a vonatkozó rendelet 2. mellékletének 4. pontja:
A saját célú ivóvízművek esetén vizsgálandó vízminőségi jellemzők:
Organoleptikus paraméterek: szín, szag, íz, zavarosság; hőmérséklet; escherichia coli; coliform baktériumok; telepszám 22 °C-on; fekális enterococcus; pH; vezetőképesség; ammónium; nitrit; nitrát; keménység; klorid; kémiai oxigénigény (KOIps); vas; mangán; lúgosság; fertőtlenítéssel összefüggő paraméterek.
Mi a helyzet, ha a bevizsgálás szerint ivásra nem használható a víz?
A kutak, mint vízi létesítmények engedélyezéséről szóló rendelet 24. § (1) bekezdése így fogalmaz:
a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges abban az esetben, ha a kút a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, valamint az épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú a vízigény. Bármely kitétel nem teljesülése esetén a területileg illetékes vízügyi hatóság lesz az engedélyező hatóság.
A laboratóriumi vizsgálat birtokában a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal értékeli az eredményeket, és dönti el, hogy ivásra alkalmas-e a víz. Amennyiben az eredmény nem megfelelő, akkor erről az engedélyező hatóságot (a jegyzőt vagy a vízügyi hatóságot) tájékoztatja 15 napon belül, és egyben szakmai javaslatot tesz a vízminőség javítására.
(Azt az OTH is megerősítette, amit korábban a laboratórium vezetője mondott, vagyis hogy a víz vizsgálata mindenképpen ajánlatos mezőgazdasági öntözés esetén is. És hozzátették: ilyen irányú jogszabályi kötelezettség továbbra sincs.)
Eddig nemigen ellenőrizték
Jegyzői hatáskör annak eldöntése, hogy az önkormányzaton belül melyik osztály foglalkozik a kutak engedélyeztetésével, van, ahol pl. meglepő módon az építési osztály a kijelölt felelős. A kutakat eddig is engedélyeztetni kellett, a jegyző addig az évi 500 köbméter alatti, öntözésre használt kutakat engedélyezhette. (A többi kúthoz a vízügyi hatóságtól kellett engedélyt kérni). Arra, hogy a kútból évi 500 köbméternél kevesebb vizet vesznek ki, a kút teljesítményéből, illetve az öntözési időszak hosszából lehet következtetni. Vízóra ugyanis nem kell a kerti kutakra. (Forrásunk nem tartotta egyébként kizártnak, hogy idővel ebben is változás, szigorítás legyen, de egyelőre még szó nincs erről.)
Aki eddig fúrt kutat akart, annak ki kellett töltenie egy adatlapot, melyhez vízügyi mérnöki dokumentációt, helyszínrajzot, a kút műszaki adatait rögzítő dokumentumot és tulajdoni lapot kellett csatolni, valamint illetéket (5000 forint) kellett fizetni. Amennyiben ezek megvoltak, és megfeleltek az előírásoknak, akkor az önkormányzat illetékes osztálya kiment helyszíni szemlére is, majd megadta első körbe a létrehozási, második körben pedig az üzembe helyezési engedélyt (mert ezt külön kellett kérni). Ehhez kell június 15-től hozzácsatolni az ivásra is használt kutaknál a laboratóriumi vizsgálat eredményét, és a népegészségügyi hatósági értékelést.
Mint megtudtuk, arra nemigen volt eddig kapacitás az önkormányzatoknál, hogy ellenőrizzék, bejelentik-e az emberek a háznál lévő kutakat…
