A Quaestor-károsultak ismét demonstrációra készülnek. Az előzmény, ahogy közleményükben emlékeztettek rá, hogy a Transparency 2015. június 12-én beperelte a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH) közérdekű adatok kiadása ügyében. A Fővárosi Ítélőtábla április 12-én kelt jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, hogy 15 napon belül adja ki a Trancparency részére a Kereskedőház brókercégekkel kapcsolatos közérdekű adatait, többek között, hogy volt-e számlája az MNKH-nak a Quaestor cégcsoportnál, ha volt ilyen számlája, azt mikor nyitották, és mennyi pénzt helyeztek el rajta, és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól.
A kereskedőház válaszából nem derül ki, hogy 2013-ban mennyi pénzt (állampapírt) helyeztek el a megnyitott számlán. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy
A Quaestor-károsultak most követelik, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter nyilvánosan adjon választ arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy állampapírokat helyeztek el a Quaestronál, de azok ellenértékét visszakapták. A Trancparency szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az állampapírok már nem voltak meg, a brókercégnél korábban valamiért “felbontották” a külügy náluk elhelyezett csomagját.
A kártalanítási szabály megváltoztatásával sem elégedettek
A 2016. június 3-án a Völner Pál igazságügyi államtitkára törvénymódosítót nyújtott be. Június 13-án az Országgyűlés a Quaestor-törvényben alkalmazott hozam fogalmát újradefiniálta. Az új szabály szerint nem a teljes kamatot, hanem csak a ténylegesen elért jövedelmet kell a kártérítésből levonni. A Kárrendezési Alapnak újra ki kell számítania a kárpótlás összegét, és akinek 500 forinttal több jár vissza az új metódus szerint, azokat a károsultakat 30 napon belül értesíteni kell.
A Quaestor-károsultak erre azt írták közleményükben, hogy az MNB törvényes felügyelete mellett elcsalt 210 milliárd forintjukból eddig a Beva-kártalanítás során csupán 87 milliárd forintot fizettek ki, és a hátralévő 130 milliárd forintjukból a Q2 törvény szerinti 57 milliárd helyett már csak 46 milliárdot kíván a jogalkotó a módosítással kifizetni.
Úgy vélik, a 12 ezer nullás határozatot kapott károsultnak alig vagy egyáltalán nem fog változni a kárrendezés mértéke. A nullások többsége pl. nem abszolút nullás, hanem mínuszos, azaz mindösszesen több hozamot mutattak ki nálunk, mint amennyi tőkéjük a bedőléskor befektetésre került (tehát elveszett), de a különbözetet nem fizettetik vissza velük, hanem nullásnak tekintik őket. Azaz sokaknak mindössze a mínuszos egyenlegük csökken, de nem fog pluszba fordulni a törvénymódosítás miatt.
A 32 ezer Quaestor-károsult a tisztességes kártalanításhoz követeli a Quaestor 2. törvény további módosításait:
- A hatályos Kárrendezési törvény hozamszámítása több alaptörvény-ellenes megoldást is tartalmaz, amelyet sürgősséggel szükséges orvosolni.
- Az Alaptörvény XXVII. cikk (7) bekezdése szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. A károsultak csak akkor tudják leellenőrizni a kapott kárrendezési határozatok helyességét, így a gyakorlatban érvényesíteni a jogos érdeküket, ha a hozamlevonásokat részletesen ellenőrizni tudják, amihez az általuk már nem megőrzött – mert joghatállyal nem rendelkező – szerződések másolatait is megkapják.
- A Kárrendezési törvény a kárrendezés alapját 30 millió forintban rögzíti. A hatályos szabályozás azonban a teljes követelésről, tehát a kárrendezéssel nem lefedett részről is lemondat. Ezzel egy olyan követelésrészt von el, amihez nem rendel kárrendezést. Mindez ellentétes az Alaptörvény tulajdonjogot védő cikkével.
- A hatályos törvényi rendelkezés az Alaptörvény több cikkét sérti, ugyanis többek között olyan károsultak elől von el tulajdont a felszámolási eljárás során a brókercégek fellelhető, és bűnügyi zár alatt lévő vagyonából, akik nulla forint kárrendezést kaptak.
Nagyon aggasztja az érintetteket, hogy a tavalyi forgatókönyv szerint vélik, sejtik ismét zátonyra futni kárrendezésüket, miközben a legszemérmetlenebb módon tűnnek el a kártalanításukat biztosítani képes jelentős vagyonelemek, nem mellékesen az elkövetőkre terhelő bizonyítékokkal együtt.
Nem hagyják
Nem hagyjuk, hogy törvénytelenül, a törvények kijátszásával, vagy éppen e célból törvényeket alkotva az alapvető jogainkat elvonják, törvényesen szerzett vagyonunkat ellopják! Nem hagyjuk kisemmizni és nyomorba dönteni magunkat!
Továbbra is hallatni fogjuk a hangunkat a pénzünk visszaszerzéséért, az alkotmányos jogainkért, a törvény maradéktalan végrehajtásáért!
Ha a hazai jogi környezet nem teszi lehetővé, hogy itthon elérjük a célunkat, akkor külföldön folytatjuk a harcot! De folytatjuk! – írták a károsultak közleményükben.
Csütörtökön (június 16-án, 11.00-kor) újra tüntetni fognak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium előtt.
