Pénzügy

A gyűlöletplakátos cég Keszthelyen is jól fekszik

Attól a cégtől rendeltek városmarketinget, amelyik a kormányplakátokat is készítette. Mert olyan jók voltak a referenciái. És mert a három meghívott vállalkozó közül övék volt a legolcsóbb ajánlat.

Lapunk birtokába került Keszthely városmarketingre kiírt pályázata, valamint a nyertesek neve és a szerződés. A papírokból kiderül, az a cég nyerte el a szerződést, amely a kormányzati plakátokat is készítette, és nem mellesleg Rogán szomszédjának vállalkozása alá dolgozott be.

A baráti plakátosok működnek

Mint ismert, a bevándorlásellenes plakátokat a Lounge Design Kft. kivitelezte, a kampány médiavásárlási feladatait pedig a HG 360 végezte, amelynek ügyvezetője, Csetényi Csaba, Rogán Antal szomszédja. Hasonló felállásban készültek a „magyar reformok működnek” szlogenre felhúzott óriásplakátok is. Márciusban pedig a keszthelyi meghívásos marketingpályázatot is a Lounge Design nyerte meg.

A szerződés értéke egyébként (8,4 millió forint) Keszthely város költségvetéséhez mérten (4 milliárd forint) nem kiemelkedő összegű, mégis roppant érdekesek a miértek.

Megkérdeztük a várost, a polgármestert, a jegyzőt, valamint a pályáztatást tudomásunk szerint magára vállaló alpolgármestert, mi indokolta a pályázatot, a kiválasztást, a szerződéskötést. Válaszokat az alpolgármestertől kaptunk.

Nehezen értelmezhető kérdés

Először is arról érdeklődtünk, miért van szüksége a városnak kommunikációs stratégiára, mi célt szolgál? Nagy Bálint alpolgármester először is pontosított, jelezvén: városmarketing-stratégiára van szükségük. (A szerződésben ugyanakkor ez áll szó szerint: „Keszthely város középtávú marketingkommunikációs stratégiájának elkészítése”.)

Egy főként turizmusból élő város esetében a kérdés nehezen értelmezhető, hiszen alapvető fontosságú, hogy rendelkezzünk városmarketing-stratégiával, amely valós piacfelmérésekre épül.

– magyarázta a miértet.

Volt már napirenden a marketing

Ahogy a neten néztük, divatos egy ideje városmarketingre is szánni pénzt és energiát a településeken. Ami a várható hasznot tekintve teljesen érthető. Ennek tükrében viszont az nem világos, hogy Keszthelynek eddig miért nem volt. És az sem, hogy miért pont most lett.

Pedig már a 2003-2006 között meghirdetett „Több mint Balaton” programban is felhívta a nem hatékony turisztikai marketingtevékenységre a figyelmet a felkért szakértő. De mint kiderült, a 2007-2012-es időszakra készült már a városra és térségére turisztikai marketingterv. Sőt, a 2030-ig tartó időszakra is, igaz azt Keszthely Város Településfejlesztési Koncepciója 2015-2030-nak hívják, de ahogy belenéztünk, bőven van benne szó turisztikai- és városmarketingről is. A legújabb koncepcióban egyébként a városmarketingre mint kifejlesztendő dologra utalnak leginkább. Az indokokat nézve érthető, miért kellett a pályázat. A lebonyolítás azonban vet fel kérdéseket.

Csak meghívott, budapesti cégek rúghattak labdába

Mint ahogy az is, miért nem írtak ki nyílt pályázatot a megbízásra. És, hogy miért pont a kormányzati plakátokat készítő cég volt az egyik meghívott és egyben nyertes is.

Nagy Bálint arra hivatkozott, hogy a helyi rendeleteknek megfelelően pályáztattak, és az értékhatárra figyelemmel nem írtak ki közbeszerzést. Informálisan megtudtuk, nehézkességre hivatkozva nem jellemző, hogy a városban nyílt pályázatot írjanak ki.

A „Miért csak budapesti cégeket hívtak meg a pályázatra, helyben nincs marketingkommunikációval foglalkozó cég?” kérdésünkre az alpolgármester azzal indokolt, hogy azért fővárosi cégeket kértek fel ajánlattételre, és nem keszthelyit, mert alapvetően nem helybéli, illetve a szűkebb környezetből érkező turistákat szoktak fogadni a városba, sokkal inkább Budapestet és a dunántúli városokat célozzák meg marketingstratégiájukkal. (Úgy tudjuk egyébként, hogy a polgármesternek volt is helyi vállalkozóra javaslata, őt mégsem hívták meg.)

Miért pont ők? Csak!

Amikor rákérdeztünk, miért pont azokat a budapesti cégeket hívták meg (köztük a nyertest, a kormányzati plakátok gyártóját), akiket meghívtak, csupán azt a választ kaptuk, hogy szakmai referenciák alapján döntöttek. (Viszont azért arról biztosan hallottak, hogy a fél ország azon röhögött: a magyarul nem tudó bevándorlóknak magyarul üzentek a plakátokon. Ami egy hangyányit levon az egyébként általunk nem kétségbe vont referenciából.)

Arra is kíváncsiak voltunk, miért az ár volt az egyetlen elbírálási szempont a pályázatnál, illetve hogy egyébként mennyi pénzt szántak rá, amikor kiírták.

Az információi tévesek – írta Nagy Bálint válaszában.

Nem az ár volt az egyetlen szempont, természetesen fontos szempont az ár, hiszen a város költségvetésével felelősséggel gazdálkodunk, de alapvetően szakmai referenciák alapján kaptak meghívást a cégek.

– tette hozzá. Bár a kérdés a nagyságrend miatt valójában nem annyira lényeges, mégis cáfolnánk a választ. Az ajánlattételi felhívásban ugyanis ez áll: „Ajánlatok bírálati szempontjai: A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.” A munkát egyébként nettó 6,6 millió forintos ajánlattal vitte el a Lounge Design, a másik két pályázó nettó 7,8 illetve 9,85 millió forintért vállalta volna a megbízást.

Túlteljesítik a vállalást?

Sokallottuk, miért kerül áfával együtt több mint 8 millió forintba 100 család lekérdezése. Rákérdeztünk, miért gondolják, hogy ha 100 családot megkérdez a megbízott cég, abból ki fog derülni, hogy milyen marketingkommunikációra van szüksége Keszthelynek.

Az alpolgármester jelezte, legjobb tudomása szerint a cég 1000 családot kérdezett meg, és közel hasonló számú online kérdőívet is ki fog töltetni. ( Még egyszer megnéztük, a szerződésben minimum 100 szerepel.) Nagy Bálint hozzátette: a megkérdezett szakemberek szerint Budapestet és a Dunántúlt célzó felmérés során ez az a mennyiség, amelyből már érdemi következtetéseket lehet leszűrni.

A sorok között

Bár arra választ nem kaptunk, hogy mennyit szántak a projektre, de információink szerint 10 millió forintot, a rendkívüli keretből. Kíváncsiak voltunk arra is (főleg ismerve a megbízott cég plakátos múltját), hogy ha elkészült a stratégia, hogyan/hol/milyen formában fog hasznosulni. Óriás-plakátoznak? Tévé-reklámoznak? Rádió-reklámoznak? Ha nem, akkor mire fogják felhasználni az elkészült anyagot?

Utolsó kérdése kivételével, mindezen kérdésekre is várjuk a válaszokat a stratégiától, hogy a piackutatások és egyéb trendek alapján hol, milyen módon és mennyiségben tudjuk a legversenyképesebben népszerűsíteni városunkat.

Ami a jövőre nézve érdekes lesz még, hogy vajon milyen reklámköltést javasol majd a tanulmány, és azzal kit fognak majd megbízni.

Erről az egész ügyről eszünkbe jutott a kikötőpályázat is, ahol Orbán Viktor vejének cége lett a nyertes, és szintén nem volt nyílt pályázat Keszthelyen, míg Alsóörsön például szántak erre energiát.

Keszthelyen egyébként úgy tűnik, nem csak a városmarketingnél nem veszik figyelembe a polgármester javaslatát. A Zaol.hu beszámolója szerint a csütörtöki ülésen több pénzes témában is az alpolgármestert hozta helyzetbe a testület a polgármesterrel szemben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik