A gyermekekre tekintettel igénybe vehető személyi jövedelemadó- és járulékkedvezményt két külön törvény szabályozza, így a kedvezmények érvényesítése több eltérést is magában hordoz – hívja fel a afigyelmet az Adózóna.hu cikke, melyben a különbségeket foglalták össze.
Ki jogosult igénybe venni a családi adó-, illetve járulékkedvezményt?
A családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult
- az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermeke után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (kivételt képez a gyermekotthon-, a szociális intézmény vezetője valamint a javítóintézet igazgatója, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka),
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; továbbá
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
Másrészt viszont a családi járulékkedvezményt a fentiek szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy akkor veheti igénybe, ha
- biztosított, és
- a családi kedvezményt megosztással érvényesíti a fenti biztosított házastársa, élettársa.
Azaz családi járulékkedvezményt – a családi adókedvezménytől eltérően – a biztosított (illetve annak házastársa, élettársa) veheti igénybe, így a biztosítottnak nem minősülő személy a kedvezményt nem érvényesítheti. Például a kiegészítő tevékenységet folytató személy a jövedelme alapján fizetendő nyugdíjjárulékból ezzel a kedvezménnyel nem élhet.
Ha kíváncsi, kiknél eltérő még a befizetési kötelezettség és igénybevételi lehetőség, hogy pl. az egyéni, és társas vállalkozó hogyan tudja igénybe venni a családi járulékkedvezményt, és éves elszámoláskor mi a helyzet a kedvezmény visszafizetésével és igénybevételével, kattintson!
