Kedden megírtuk, Az Európai Unió Bírósága (EUB) igazat adott az Európai Bizottságnak (EB), méghozzá a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteria-rendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. Az EUB ítélete alapján a kormány változtatásra fog kényszerülni. A kabinet pedig azt sietett közölni, hogy bár változtatások lesznek, az Erzsébet-programhoz mindenképpen ragaszkodnak.
Az EUB által tett megállapítások egyébként nem a kedvező adózást biztosító SZÉP-kártya és az Erzsébet étkezési utalvány megszüntetésére irányulnak, hanem a rendszerek bevezetéséhez és fenntartásához kapcsolódó háttérszabályozás módosítását kérik.
Az RSM-DTM partnerét, az adóüzletág vezetőjét, Hegedűs Sándort arról kérdeztük, hogy vajon mit fog lépni a kormány, mennyire van mozgástere az EUB ítélete alapján, és hogy milyen új felállás várható cafeteria-piacon. A SZÉP-kártya szerinte egyszerűbb ügy, kisebb engedményeket jelent, az Erzsébet-utalványnál viszont komolyabb változtatások szükségesek. De nézzük sorban.
SZÉP-kártya
A SZÉP-kártyánál magát a struktúrát nem firtatták, inkább a kibocsátóval kapcsolatos szűkítéseket kifogásoltak. Mint Hegedűs Sándor blogbejegyzésében összefoglalta, az EUB a SZÉP-kártyával összefüggésben a következőképpen határozott:
- Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
- A nemzeti jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság formájában működjenek. Az a tény, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami az irányelv értelmében vett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
- Kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező bankok, pénzintézetek képesek eleget tenni azon feltételnek, amely szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Kizárólag akkor lehet valamely szolgáltatás nyújtását meghatározott szolgáltatók számára fenntartani, ha az ilyen korlátozás nem jár a szolgáltatók székhelyének helyén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel.
- A magyar jogi szabályozás azáltal is megsérti az irányelvet, hogy a kibocsátók számára magyarországi telephely meglétét írja elő. A telephely-kötelezettség nem áll arányban a követett céllal, vagyis a fogyasztók és a hitelezők védelmével, mivel e cél elérésére többek között kevésbé korlátozó intézkedések is rendelkezésre állnak.
A SZÉP-kártyánál a kibocsátók körének szabályozásával összefüggésben előírt szigorú feltételek enyhítését kéri a bíróság. Hiszen mint az ítélet is megemlíti, mindössze három magyar pénzintézet (OTP, MKB, K&H) tudott az előírt feltételeknek megfelelni, kizárva ezzel a határon átnyúló szolgáltatókat, vagy az egyéb tevékenységgel bíró vállalkozásokat.
Megkeresésünkre a szakértő azt mondta, hogy hogy ha ezeket a szűkítéseket kiiktatják, akkor a SZÉP-kártyával nem lesz probléma. A változtatás jogalkotói oldalról meg lehet lépni, nem jár presztízsveszteséggel – tette hozzá. Továbbá a felhasználóknak sem fog változást jelenteni. Viszont a piac megnyílhat. Hogy megéri-e belépni, leszerződni minden elfogadóhellyel, az már más kérdés. Mindenesetre mint írtuk is, van már olyan szolgáltató, aki szívesen élne a lehetőséggel.
Az Erzsébet-utalványnál azonban korántsem ennyire egyszerű a képlet
A bíróság az Erzsébet utalvánnyal összefüggésben a következőképpen határozott:
az Erzsébet utalvánnyal összefüggésben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára (e tevékenység tekintetében fenntartott) monopólium mind a letelepedés szabadságát, mind a szolgáltatásnyújtás szabadságát sérti.
Az Erzsébet utalványnál tehát a MNÜA mint közjogi szervezet kibocsátási monopóliumának
Azon az alapon, hogy az utalványokat díjazás ellenében bocsájtják ki, vagyis szolgáltatást nyújtanak, melynek korlátozása nem elfogadott. Ezt pedig nemigen lehet meglépni arcvesztés nélkül.
Kérdésként merülhet fel, hogy az eddigi bevételekből finanszírozott szociális programok folytatására a kormányzat a későbbiekben milyen forrásokat kíván felhasználni.
Mit tehet a kormány?
Az Erzsébet-utalványokat az állami MNÜA bocsájtja ki – kérdés, hogy ezt a kormány ki akarja-e engedni a kezéből. Persze, a válasz egyértelmű Hegedűs szerint: ki kell engednie, hiszen a monopólium másképp nem szüntethető meg. És ugye ugrásra készen állnak a nagyobb is kisebb szolgáltatók is. Őket meg be kell engedni a piacra.
Ha ezt megteszik, akkor is van jókora versenyelőnye az MNÜA-nak, de azért ez nem ekkora, hogy idővel ne lehetne beérni, véli a szakértő.
Az viszont érdekes kérdés lehet, hogy mi lesz az Erzsébet-program szociális juttatásaival, ha a többi szolgáltató számára is megnyílik a piac. Hiszen ez politikailag és szociálpolitikailag is fontos kérdés a kormánynak, mondták is, hogy nem mondanak le róla.
Továbbra is keresztbe tehetnek a többi szolgáltatónak
Ami érdekesség, hogy az EUB ítélete erre tippeket is ad a kormánynak (125. pont), említette meg Hegedűs Sándor. Ráadásul a tippek között van olyan is, ami kvázi akadályt gördít az új belépők elé, vagy inkább olyan költségessé teszi számukra, hogy az nem feltétlenül fogja megérni nekik. Viszont az EUB szempontjai szerint mégis elfogadható lesz az új felállás.
Mire gondoljunk? Egészen pontosan azt is írják az ítéletben a szociális program finanszírozhatóságával kapcsolatban, hogy:
esetleg a kibocsátókat terhelő azon kötelezettség előírása, hogy ilyen utalványokat bocsássanak a szociális ügyekért felelős hatóságok rendelkezésére.
A szakértő szerint ez elég széles kaput nyit, mert mondhatják azt, hogy a kibocsátott utalványok egy, kettő vagy akárhány százalékának megfelelő mennyiséget ajánlják fel az államnak a piaci szereplők, hogy azt a szociálisan rászorulók számára osszák ki.
Különösen, hogy mindössze pár százalék haszon van rajta. Akár a teljes várható nyereség is kámforrá válhat emiatt, így az sem zárható ki, hogy új szereplőknek nem lesz érdemes belépniük a piacra. Versenyjogi aggályok így is felvetődhetnek, de akár ott is átmehet egy ilyenfajta új felállás, ha nincs progresszív kulcs, vélte a szakértő.
Sürgősen lépni kell
Mivel az EUB megállapította a kötelezettségszegést, Magyarországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat, ellenkező esetben az EB pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
Hegedűs Sándor szerint illő lenne már a tavaszi ülésszakban beadniuk a módosítási javaslatot. Arra viszont érdemes lesz nagyon odafigyelni a piacnyitásnál, hogy a mutyizó cégek, akik készpénzre váltják az utalványokat ne rúghassanak majd labdába, jegyezte meg.
Amire még számítani lehet: akár kártérítési pereket is vonhat maga után az Európai Unió Bírósága döntése, miszerint a SZÉP-kártya és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer több eleme ellentétes az uniós joggal.
Kérdeztük a piacon korábban meghatározó pozícióban lévő szolgáltatókat, kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Megkeresésünkre a Sodexótól érkezett válasz. Mint írták, jelenleg anyavállalatukkal együtt éppen elemzik az EUB-döntést. Hozzátették: tevékenységüket Magyarországon a megszokott módon, a mindenkori szabályozásnak megfelelően folytatják, törekedve arra, hogy ügyfeleik, felhasználóik és beváltó partnereik a jövőben is az elmúlt húsz év során megszokott minőséget és ügyfélközpontú kiszolgálást kaphassák.
