Pénzügy

Sürgősen kössön lakástakarékot, még mielőtt a kormány versenytársat fabrikál

lakástakarék (lakástakarék)
lakástakarék (lakástakarék)
A lakástakarékok célja Magyarországon és Angliában is az, hogy pénzügyi hátteret nyújtsanak az otthonteremtéshez, nem az, hogy új lakásokat építsenek vagy építtessenek. A konstrukció itthon per pillanat az egyik legjobb befektetési lehetőséget jelenti a lakosságnak. És lehet, hogy az új szerződések megkötésével érdemes lesz igyekezni, nehogy a hétfőn bejelentett Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) szabályozása kedvezőtlen változásokat hozzon – mondja a Bankmonitor. A szakportál 8 kérdésen és 8 válaszon keresztül fejti ki, hogy mit gondol Rogán Antal hétfői bejelentéseiről.

Rogán Antal hétfőn bejelentette: Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket (NOK) hozna létre a kormány azért, hogy versenyt támasszon a meglévő hazai lakástakarék pénztáraknak (LTP) és élénkítse az új lakások piacát.

Az új szervezet(ek) az angol „building society” mintára működnének és a miniszter láthatóan fájlalja, hogy itthon a Fundamenta mennyi profitot ér el. Erre a cég rögtön reagált is egy sajtóközleménnyel, amiben azt bizonygatják, hasznos és fontos szerepet töltenek be Magyarországon.

Bár a kormányzati elképzelések egyelőre teljesen homályosak, szinte semmilyen kézzelfogható konkrétum nem látott még napvilágot a NOK működéséről. A lakástakarékokat összehasonlító Bankmonitor elemzői összeszedték az ügy legfontosabb kérdéseit és azokra választ is adtak.

1. Hogyan működik az angol „building society”?

A lakástakarék alapvető, leegyszerűsített rendeltetése Angliában is ugyanaz, mint itthon: begyűjti a megtakarításokat azoktól, akiknek van és kamatot fizet nekik. A pénzt ezek után kihitelezi azoknak, akiknek nincs elég ahhoz, hogy lakást vegyenek. Tőlük kamatot szednek be.

A beszedett kamat természetesen nagyobb, mint a kifizetett, a kettő különbsége (marzs) az az összeg, amiből a pénztár fenntartja magát. Betétet gyűjtenek és hiteleznek, nem az a céljuk, hogy lakásokat építsenek.

2. De akkor hogyan lehet lakást „nyerni” Angliában a lakástakarékkal?

Angliában van összesen 40-50 building society és csak néhány kínál olyan lehetőséget, amiben lakást lehet nyerni. Ezek a sorsolások úgy működnek, mint itthon a gépkocsinyeremény-betétkönyv, aminek az a lényege, hogy megelégszünk a betétünkre egy minimális kamattal, cserébe esélyt kapunk, hogy kisorsolják a nevünket és nyerjünk egy autót.

Egyáltalán nem biztos, hogy valaha nyerünk autót, de van esélyünk rá. Ettől még a banknak nem lesz az a célja, hogy autót gyártson. Kb. így működik ez a building society esetében is. Van, amelyiknél lehet lakást nyerni, de az esetek jelentős részében azt egyáltalán nem ők építették.

3. Miért jött elő ezzel az ötlettel Rogán Antal?

Amióta itthon a betéti kamatok leestek, azóta messze a lakástakarék (LTP) a legjobb biztonságos befektetés Magyarországon. A legrövidebb, 4 éves konstrukcióknak 10% felett van az éves fix hozama, miközben bankbetéttel és állampapírral csak 2-3 százalékot érhetünk el ugyanezen az időtávon. Szinte egyetlen hátránya, hogy csak lakáscélra lehet felhasználni.

A magyarok ezt tömegével ismerték fel az elmúlt években és a LTP igen kedvelt lett. 2008 óta a bennük lévő vagyon csaknem duplázódott, legutóbbi, 2014-es adat szerint 614 milliárd forintot tett ki. A 2015-ös adat még nem jelent meg, de biztos, hogy tavaly is jelentősen tovább nőtt az ide félretett lakossági vagyon.

Ekkora összeg pedig már feltűnik a kormánynak is, a Bankmonitor szerint az a legvalószínűbb, hogy valakinek eszébe jutott: ide is be kellene hozni a nemzeti tulajdont, mint a dohánykereskedelembe, a bankszektorba vagy éppen a tankönyvellátásba.

4. Mi a legfőbb különbség az angol és a hazai lakástakarékok között?

A legfőbb különbség, hogy az angol lakástakarék a tagok tulajdonában van és nem egy cégtulajdonos működteti, akinek profit és osztalékelvárásai vannak. Kicsit hasonló ez ahhoz, ahogyan itthon az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak működnek. Vagy ahogyan régen a vidéki takarékok működtek.

Az, hogy nincs akkora profitkényszer, azért jó, mert elvileg magasabb kamatot tudna fizetni a pénztár azoknak, akik megtakarítást tesznek bele és alacsonyabb kamattal tudna hitelt adni azoknak, akiknek erre van szükségük. A marzsból elvileg nem kell még egy tulajdonost is eltartaniuk, ez lenne a záloga a kedvezőbb áraknak.

Fontos, hogy számos ok miatt a gyakorlatban ez kevésbé működik. Főleg az elmúlt években sok támadás érte Angliában a building societyket azért, mert a valóságban legtöbbször nem kínálnak kedvezőbb megtakarítást és hitelt a bankoknál.

Ha kíváncsi rá, mi a különbség a lakástakarékok és a bankok között, milyen állami támogatás jár a lakástakarék-megtakarításokra, hogyan támogatják a lakástakarékok az új lakások építését és várhatóan mi lesz a meglévő lakástakarékokkal, kattintson!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik