Aki száz évvel ezelőtt „nyugdíjba” akart vonulni, annak saját magának kellett gondoskodnia az elegendő nyugdíjcélú megtakarításról. A 21. században születettek hasonló kihívással néznek szembe. A nyugdíjrendszerünk idén lesz 86 éves, viszont ez alatt a rövid idő alatt is rengeteget változott. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár összegyűjtötte a legfontosabb változásokat és érdekességeket.
Kis nyugdíjtörténelem a kezdetektől 2050-ig
A XX. század eleje jelentős változásokat hozott az európai társadalomban. Az új kihívások – mint az egyre több szabadidővel rendelkező, idősödő társadalmi réteg megjelenése – új típusú megoldásokat igényeltek. A világon is elsőként Németországban, 1889-ben került bevezetésre közvetlen finanszírozású nyugdíjrendszer. Magyarország viszonylag későn, 1929-ben, azaz mindössze 86 éve csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
„Az elmúlt 50 évben sokat változott a magyar nyugdíjrendszer, és trendek alapján jól látható, hogy a mai formájában nem fenntartható. Pozitív azonban, hogy egyre többen gondolnak a jövőjükre és takarékoskodnak a nyugdíjukra. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár taglétszáma az elmúlt évben is növekedett, de hasonlóképpen emelkedett az egyéni befizetések száma is” – mondta el Nagy Csaba, az Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Néhány érdekesség a magyar nyugdíjrendszer „rövid” történetéből
– Kezdetben egypilléres nyugdíjrendszer működött, ami azt jelenti, hogy a dolgozó lakosság befizetéseiből az állam nyújtott nyugellátást. Ez a rendszer addig volt működőképes, amíg az aktívan dolgozó lakosság létszáma jóval meghaladta az eltartott nyugdíjas lakosságét
– Az egypilléres rendszerből még teljesen hiányzott az öngondoskodás, a nyugdíjat kizárólag állami rendszerekből finanszírozták, amely az állami nyugdíjkassza elapadásához vezetett. 1994-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal elkezdődött, 1997-ben pedig a magánnyugdíjpénztárakkal folytatódott Magyarországon a hárompilléres rendszer kialakítása. A második pillér azonban 2011-ben az átalakulások miatt lényegében kiesett, így ma már csak két pillér, az állami nyugdíj és az önkéntes pénztárak működnek
– A 1997-ben a nyugdíjkorhatár a nők esetében még 55 év volt, férfiaknál pedig 60 év. Ezzel szemben azoknál, akik 2022-ben vagy ezt követően mennek nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár már 65 év lesz, és ez folyamatosan emelkedni fog
– 1980-as évektől egyre kevesebb aktív dolgozóra jut egyre több nyugdíjas, ami a születésszám csökkenésével, javuló egészségügyi ellátásnak köszönhetően a társadalmak elöregedésével, valamint a megnövekedett képzési idővel magyarázható. Ez a folyamat napjainkban is egyre több problémát okoz. A KSH adatai szerint ma 100 gyermekkorú lakosra 119 időskorú jut Magyarországon
– Ma a harmadik pillér, a nyugdíjcélú öngondoskodás egyre fontosabbá válik, ugyanis 2050-re várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz a nyugdíj-helyettesítési ráta – azaz az utolsó éveinkben kapott kereset kisebb százalékát kapjuk majd meg nyugdíj formájában, mint manapság.