Ki dolgozhat korlátlanul nyugdíj mellett, és kinek, mikor szünetel a nyugellátása, illetve a korhatár előtti ellátása ha munkát vállal? – ezt a témát járta körül Adózóna.hu cikke, példákkal mutatva az egyes tipikus eseteket.
Az, hogy a nyugellátást korlátozni kell-e a keresőtevékenység miatt, a nyugdíjtörvény szerint függhet a kereset mértékétől, de a jogviszony típusától is (utóbbi eset független a kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától).
Amikor a keresettől függ, jár-e az ellátás
A keresettől függő szabályt a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok – nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja –, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülőknél kell alkalmazni.
Az ellátás teljes összegben jár, amíg a kereset (járulékalap) el nem éri éves szinten a minimálbér tizennyolcszorosát, azaz az 1,89 millió forintot. Ha pedig eléri, akkor azt be kell jelenteni, és a következő hónaptól az év végégig szüneteltetni a nyugellátás folyósítását. Amennyiben mindez decemberben történik, akkor pedig ezt az ellátást vissza kell fizetni.
Fontos még tudni, hogy hiába szünteti meg valaki a keresethatár elérése után a keresőtevékenységét, ettől függetlenül sem fog az év hátralévő részében ellátást kapni (kivéve, ha közben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt).
Ha nem jelentik be
Nem árt azzal is tisztában lenni, milyen következménye van annak, ha valakit ebből a körből feketén foglalkoztatnak, és kiderül. Ilyenkor ugyanis a nyugdíjszerv megszünteti az ellátását.
Ráadásul a már megkapott juttatást is vissza kell fizetni. A megszüntetés után az érintett személynek – ha az ellátást kevesebb mint egy éve állapították meg – a folyósított ellátás teljes összegét, egyébként pedig az ellátás megszüntetését megelőző egyévi korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság összegét vissza kell fizetnie. Továbbá a megszüntetés után már nincs lehetőség korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság újbóli megállapítására.
Amikor a jogviszony jellegétől függ, maradhat-e a nyugdíj
Az öregségi nyugdíjasoknál pedig az a szabály, hogy a járadék folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – kell szüneteltetni. A keresőtevékenységet ebben az esetben is be kell jelenteni.
A törvény azt is felsorolja, hogy ezt a szabályt milyen munkánál kell alkalmazni: csak közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami vezetői szolgálati, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként, közszolgálati, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati, és a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló nyugdíjasoknál.
Kattintson a részletekért, és a példákért!
Adózás
A nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban még azt kell tudni, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak minden adót ugyanúgy kell fizetnie, mint bármely más keresőtevékenységnél.
Így aki nyugdíj mellett dolgozik, annak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is fizetnie kell, amivel nő a szolgálati ideje, munkával töltött évenként 0,5 százalékkal növelheti az ellátását. A nyugdíjnövelést meg kell igényelni a nyugdíjfolyósítótól.
