Sorsfordító eseményeket élhetnek át mostanában a devizahitelesek: előbb Kásler Árpádnak és feleségének adott igazat a Kúria az OTP-vel szemben, váratlanul tisztességtelennek nyilvánítva az árfolyamrést, majd a testület bejelentette, hogy jogegységi határozatot fog hozni a témában, amely már a többi devizehiteles sorsát is befolyásolni fogja.
Mi a tét?
A Kúria várhatóan hétfőn (június 16-án) hozza nyilvánosságra jogegységi döntését, amelynek hatalmas a tétje: az árfolyamrés tisztességtelensége mellett az egyoldalú szerződésmódosításokról (töbnyire kamatváltoztatások) és az árfolyamkockázat ügyfélre hárításáról is határoznak. Bár a jogegységi határozat közvetlenül csak a peres ügyeket érinti (iránymutatással szolgál a bíróságoknak), közvetetten a devizahitelek széles tömegére lehet hatással, hiszen a kormány ígérete szerint erre alapozza majd devizahiteles csomagját – írja a Portfolio.hu.
Varga Mihály csütörtökön a Kossuth Rádióban erről azt mondta, hogya Kúria döntése után a lehető leggyorsabban szeretné elkészíteni javaslatát a kormány a devizahitelek kivezetésére. A nemzetgazdasági miniszter szerint több forgatókönyvvel készülnek, és a kérdésről a bankokkal is egyeztetnek.
Kivezetik a devizahiteleket
Varga Mihály szerint a csomag lényege az lesz, hogy ezt a terméket kivezetik a piacról, és hosszú távon nem lesz devizahitelezés Magyarországon. A kérdés az, hogyan tudják ezt minél gyorsabban megtenni: kell-e első lépésben forintosítani a devizahiteleket, vagy “egyből olyan megoldást kell keresni, ahol ezt rendezni lehet”. Erről egyeztettek a bankszövetség munkatársaival is, de várják a Kúria döntését, ami remélhetőleg hamarosan megszületik.
A Portfolio.hu szerint a Kúria döntésére hivatkozva a kormány tömegesen is belenyúlhat a devizahitel-szerződésekbe, hiszen erre márciusban felhatalmazta őt az Alkotmánybíróság, kimondva ugyanakkor, hogy ez nem okozhat egyoldalú érdeksérelmet a bankok számára.
Mennyibe fáj ez a bankoknak?
Attól függ, hogy milyen döntések születnek az egyes kérdésekben. Ha a jogegységi határozatban is kimondják, hogy a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, illetve a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is, akkor a becslések szerint mintegy 100 milliárd forintot kellene az ügyfeleknek visszafizetniük a bankoknak.
