A kormány a költségvetés részeként 2017-ig elkészítette a Nyugdíj-biztosítási Alap gazdálkodására vonatkozó prognózisát – hívta fel a figyelmet a Napi.hu. A prognózisból meglepő dolgok nem derülnek ki, inkább megerősítik azt, amit már eddig is rögzítettek.
Csak az infláció mértékével nőhet a nyugdíj
A nyugdíjak tehát csak az infláció mértékével növekedhetnek, ami azt jelenti elvileg, hogy a reálértékük nem nőhet. Kivéve, ha úgy mellé nem tervezik az inflációt, mint az idén, amikor 5,2 százalékra lőtték be, de valószínűleg 2 százalék körül lesz csak éves szinten.
Jövőre 2,4 százalékos inflációt terveztek, tehát ennyi lehet a nyugdíjemelés. A többi évben pedig terv szerint beállnának az MNB által célként megjelölt 3 százalékos inflációra, vagyis a nyugdíjemelés is ilyen mértékű lehet.
Indul a korhatáremelés
S ahogy még 2009-ben döntöttek róla, 2014-ben elkezdődik a nyugdíjkorhatár-emelés is. Első lépcsőben az 1952-ben születetteknek kell egy fél évet ráhúzniuk, ők már csak 62,5 évesen élvezhetik majd a nyugdíjat.
Aztán minden évben egy fél évvel tolódik a nyugdíjkorhatár. Az 1957-ben születetteknek pedig már 65 éves korukig kell majd dolgozniuk.
Egyre nagyobb lesz a kiadás
Az, hogy egyre később mehetünk majd nyugdíjba, vagyis tovább kell dolgoznunk, némileg csökkenti a nyugdíjkassza kiadásait (és növeli a bevételeit). Viszont a társadalom elöregedése miatt ennél jóval nagyobb mértékben nő a nyugellátások összértéke.
Ezért egyre több költségvetési kiegészítés kell majd ahhoz, hogy a nyugdíjalap bevételei és kiadásai egyensúlyban legyenek – derül ki a prognózisból.
