Az ezredfordulón Magyarország a nemzeti össztermék 9,3 százalékát fordította nyugellátásokra, az azt követő két évben átlépte a 10 százalékot, és a legutóbbi kormányváltás előtti két évben egyaránt a GDP 11,5 százaléka ment el nyugdíjra – emlékeztetett a lap. Összegszerűen tavaly költötte az ország a legtöbbet, csaknem 3350 milliárd forintot e célra. Ez csaknem a háromszorosa a 2000-es kiadásnak.
Az eltelt tizenkét évben az ellátásban részesülők száma 3,1 millióról 2,88 millióra csökkent, ám az egy főre jutó összeg 33 ezer forintról több mint 96 és félezer forintra nőtt. A saját jogú nyugdíjasok átlagos havi ellátásának összege 112 és fél ezer forint volt tavaly. Öregségi nyugdíjat ugyanakkor kevesebben kapnak, mint 2000-ben: akkor 2,4 millióan voltak, tavaly alig több mint kétmillióan.
Ennek ugyanakkor az is az oka, hogy a jelenlegi kormány jelentősen átalakította a nyugdíjrendszert, 2012-től saját jogon nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet megállapítani. Két kivétellel: a nőknek 40 év szolgálati idő után is jár nyugdíj, miként az 1955. előtt született és korábban valamely fegyveres testületnél szolgált (korhatár alatti) nyugdíjasoknak is.
A tavalyi évet a nyugdíjkassza 70,8 milliárd forint hiánnyal zárta. Az előirányzott nullszaldó azért nem teljesült, mert a vártnál magasabb infláció miatt 5,8 százalékkal kellett emelni a nyugdíjak összegét, és a vártnál jóval több nő élt a 40 év jogosultsági idő után járó nyugdíjba vonulás lehetőségével. A tervezett 60,9 milliárd forinttal szemben 109 milliárd forintot kellett ennek finanszírozására fordítani.
Az idei kiadások várhatóan nem szállnak el: az év első felében időarányosan teljesültek, de a kormány – a szakértők szerint – nagyon vékony jégen jár: a rendszer fenntarthatósága alapvetően ugyanis az ország demográfiai helyzetétől függ. Az Eurostat előrejelzése szerint az időskori eltartottsági ráta – vagyis az a mutató, amely a 65 éves és idősebbek számát adja meg a 15–64 év közöttiek számának százalékában 2050-re Magyarországon elérheti az 50 százalékot.
150 ezer lenne a nyugalom ára
A Groupama Garancia Biztosító felmérése szerint a magyar lakosság 70 százaléka nettó 150 ezer forint feletti nyugdíjjal érezné biztosítva azt, hogy olyan nyugdíjas évei lesznek, mint szeretné. A biztosító májusban online, 300 fős reprezentatív felmérést végzett a 30-60 éves lakosság körében, hogy feltérképezze a megtakarításokkal, öngondoskodással és nyugdíjjal kapcsolatos véleményeket.
A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 46 százalékának van valamilyen megtakarítása. A megtakarítók több mint fele – 54 százalékuk – előrelátóan már nyugdíjas éveire takarékoskodik. A felmérés kitért arra is, hogy mekkora nettó nyugdíj mellett éreznék azt a megkérdezettek, hogy olyan nyugdíjas éveik lennének, amilyet elképzeltek maguknak. A válaszadók 70 százaléka nettó 150 ezer forint feletti nyugdíjjal érezné ezt, de ezen belül 37 százalékuk nettó 220 ezer forint feletti nyugdíjjal érezné magát biztonságban. A magasabb elvárt nyugdíj főként a budapestiekre és a felsőfokú végzettségűekre jellemző.
