A teljes 2011-es évben összességében kismértékű, körülbelül 0,5 százalékos volt növekedés a foglalkoztatásban. Ez néhány ágazat fellendülésének, jó teljesítményének köszönhető: ezen belül elsősorban az erősen exportorientált feldolgozóipar ért el kedvező eredményeket – mondta Adler Judit, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője az FN24-nek.
A nemzetgazdasági szintű létszámnövekedés mögött igen differenciált kép húzódik meg ágazatilag és területileg egyaránt. Az ipar húzóereje következtében az iparilag fejlett térségek, például Nyugat-Dunántúl foglalkoztatási pozíciói javultak. Emellett a fővárosban volt könnyebb állást találni – tette hozzá Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezetője.
Hová vettek fel embereket?
A feldolgozóipar alkalmazottjainak száma 4 százalék körüli mértékben nő, s ezen belül például a gépgyártás 20, a vegyi anyag és termékgyártás 10 százalék körüli mértékben növeli létszámát az idén. A mezőgazdaság kiemelkedő teljesítményének is megvan a maga létszámvonzata. Tehát a hagyományos termelő szférában (az építőipart leszámítva), továbbá az ehhez szorosan kapcsolódó infrastrukturális ágak többségében valós kedvező folyamatoknak lehettünk tanúi – tette hozzá a GKI kutatója.
Mérnököket, informatikusokat, HR-eseket, értékesítőket, pénzügyi szakembereket (például könyvelőket) és – meglepő módon – marketingeseket kerestek a cégek a DBM segítségével.
Az üzleti szolgáltató ágazatok stagnálnak, míg a költségvetési szervezetek foglalkoztatási képessége – a megszorító intézkedésekkel összhangban – romlott. A közfoglalkoztatottak nélküli költségvetési létszám enyhe csökkenést mutat, de ha a támogatott foglalkoztatást is figyelembe vesszük, 5 százalék körüli a létszámvesztés – magyarázta Adler Judit. 2011-ben körülbelül egyharmadával kevesebb tartós munkanélküli jutott közmunkához, mint egy évvel korábban, és hogy a többségüket részmunkaidőben alkalmazták, emiatt az általuk teljesített munkaórák száma drasztikusan esett.
A gyógyszeripar eléggé nehéz helyzetben van, ám azok a munkakeresők, akikkel Juhos Andrea dolgozott, nagyjából 2 hónap alatt el tudtak helyezkedni. A bankokból kikerülő alkalmazottak helyzete volt nagyon nehéz.
Élesedik a harc
A munkaerő-piacon élesedik a harc a megszerezhető munkahelyekért. A munkaerő-kínálat és -kereslet között növekszik a feszültség, főleg a minőség tekintetében – mondta Adler Judit. A munkaerő-kínálatot a munkavállalási korú inaktívak és tartós munkanélküliek korábbi csoportjai mellett az iskolából kikerülők és a szociális ellátási rendszerekből kiszorulók jelentik. Továbbra is a képzetleneknek, az idősebbeknek a legnehezebb elhelyezkedniük, s a közmunka – a kormányzati retorikával ellentétes – beszűkülése tovább rontotta a munkaerő-piacról kiszorultak esélyeit.
A rendelkezésre álló munkaerő képzettségi szintjét a vállalatok többsége (39 százaléka) jónak, 40 százalékuk kielégítőnek minősítette. A munkaadók 21 százaléka szerint viszont rossz a rendelkezésre álló munkaerő képzettségi szintje – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság 2011-es fizetési felméréséből. A szakképzett munkaerő rendelkezésre állását a vállalatok nagy része közepesnek (53 százalék), a negyede pedig jónak értékelte. A válaszadók tizede szerint azonban szinte képtelenség megtalálni a megfelelő képzettségű és készségekkel rendelkező szakembereket.
Az elhelyezkedési esélyek
Az 50 év felettiek munkaerő-piaci helyzete egyre nehezebb – mondta Juhos Andrea. A munkáltatók tudatosan keresik a fiatalabb, alacsonyabb bérű alkalmazottakat – erősítette meg ezt Adler Judit is.
Továbbra is a diplomások relatív elhelyezkedési esélyei a legjobbak, bár a korábbiakhoz képest itt is romlás tapasztalható. Minél hosszabb idő telt el az oklevél megszerzése óta, annál kevésbé számít, hogy valaki melyik egyetemen vagy főiskolán végzett. Juhos Andrea sok olyan emberrel dolgozott már coachként, akiknek nincs diplomája, ám elég „sokra vitték”, jó magasan állnak a céges hierarchiában.
A HR-tanácsadó ehhez hozzátette: a munkatapasztalatot veszik meg igazán a cégek, így gyakorlat nélkül igencsak nehéz volt elhelyezkedni. Volt azonban a munkája során erre egy érdekes ellenpélda is: volt egy vevőszolgálati tapasztalattal és HR-es végzettséggel rendelkező ügyfele. Juhos Andrea ugyan azt hitte, hogy a munkaerőpiac a gyakorlatot fogja díjazni, és a szolgáltatási területen tud elhelyezkedni az álláskereső. Ennek ellenére mégis humán erőforrás vezetői pozícióba vették fel.
Kevesebben mernek vállalkozni, a DBM tanácsadója egyébként is azt javasolja: csak az indítson be a saját „üzletét”, akik tudják, mit akarnak. Kényszerből soha nem szabad belevágni.
