Pénzügy

Kisebb béremelés lehet a német cégeknél

admin
admin

2010. 12. 09. 13:18

Az idén átlagosan 6,6 százalékkal emelték az alapbéreket azok a vállalatok, amelyek részt vettek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum tanácsadó cég közös bérezési felmérésében. 2011-re a az alapbérek mintegy 4,3 százalékos emelését tervezik. A munkaerő-kínálatot a tavalyihoz hasonlóan jónak értékelik, ezen belül viszont a szakmunkások rendelkezésre állása érezhetően romlott.

Bérezési felmérésüket a két szervezet az idén immár 12. alkalommal végezte, elsősorban német hátterű vállalatoknál összesen 10 ezer dolgozó bérezésével kapcsolatos adatait elemezve. Az eredményeket tartalmazó tanulmány egy piac- és versenyképes, ösztönző bérezési rendszer kialakításához szükséges információkat nyújtja a Magyarországon tevékenykedő vállalatoknak.

Vahl Tamás, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke, a tanulmány bemutatása alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati versenyképesség és így közvetve az adott ország tőkevonzó képessége nagymértékben attól függ, hogy hozzáférhető-e a megfelelően képzett munkaerő a piaci viszonyoknak megfelelő költségek mellett. „Magyarország már régóta nem klasszikus “olcsóbéres” gazdaság, ugyanakkor a munkaerő-piaci feltételek tekintetében számos külföldi cég számára a termelékenység, a képzettség, a költségek és a szabályozási környezet megfelelő és vonzó arányát biztosítja” – mondta Vahl.

A bérezés azonban nem csupán költségtényező, hanem egyben alapvető vezetési és ösztönzési eszközrendszer, ezt hangsúlyozta Maria Smid, a Kienbaum Management Consultants a közép- és kelet-európai bérezési gyakorlatot elemző szakértője. Annak érdekében, hogy egy vállalat hosszú távon is sikeresen helyt álljon a piacon, a javadalmazás szintjét és szerkezetét folyamatosan ellenőrizni kell, és ha szükséges, a piaci feltételekhez igazítani, fejtette ki Smid.

Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője arról számolt be, hogy a munkaerőköltség sem gazdaságelméletileg, sem a vállalkozások gyakorlati döntési folyamatai során nem a telephelyválasztás egyetlen, „perdöntő” tényezője. Egyrészt a bérköltségek egy-egy ágazatban igen eltérő hányadát teszik ki az összköltségnek, magyarázta a szakember. Másrészt kimutatható, hogy a telephelyválasztás számtalan további motívum és adottság függvénye – a vevő közelségétől kezdve az infrastrukturális és a beszállítói háttéren keresztül egészen a gazdaságpolitika kiszámíthatóságáig, az adózásig vagy akár kulturális adottságokig.

Munkaerő-piaci tendenciák

A vállalatok 47 százaléka értékeli „jónak” a szakképzett munkavállalók jelenlegi kínálatát. Ez jelentős mértékű a javulás az előző évi értékhez képest (30 százalék) amit nagymértékben a munkaerőpiacon a gazdasági válság hatására tapasztalható feszültségek magyaráznak.

A szakképzett munkaerő iránti kereslet tekintetében 2011-re a vállalatok közül senki nem jelezte előre a kereslet csökkenését, míg a válaszadók átlagosan 65 százaléka számít emelkedő, 35 százaléka pedig változatlan igényekre. A dolgozók képzettségét a vállalatok több mint egy harmada jónak értékeli, fele pedig kielégítőnek.

Magasabb végzettség, magasabb kereset

A szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak átlagos teljes javadalmazása 4,4 millió forint. A munkások teljes éves keresete átlagosan 2,4 millió forint, bár jelentős különbség mutatkozik a 2,6 millió forintot kereső szakmunkások és az 1,7 millió forintot kereső betanított munkások között.

Az ügyvezetők és a vezető beosztású munkavállalók esetében kiemelkedően nagy a vállalat méretének a befolyása a javadalmazás mértékére. Egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal keresnek többet, mint egy kisebb vállalatnál dolgozó kollégáik. Az átlagon felüli jövedelmezőségű vállalatok ügyvezetőinek teljes éves jövedelme mintegy 38 százalékkal haladja meg az átlagtól elmaradó jövedelmezőségű vállalatoknál dolgozókét. Az legmagasabb vezetői szinthez tartozó munkavállalóknál az eltérés nagyjából 7 százalékos, a második szinttől kezdve már nem mutatható ki szignifikáns különbség.

A főiskolai és egyetemi végzettségű foglalkoztatottak jóval többet keresnek a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkatársaknál. Ez nem csupán a vezetői szintre igaz, hanem a szakirányú végzettségűekre is: egyetemi diplomával ők mintegy kétszer annyit keresnek, mint a csak szakmunkás végzettséggel rendelkezők.

Női vezetők és szakemberek általában kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál, a vezető beosztású munkakörökben a különbség 13 százalék, a szakirányú végzettségűek esetén pedig mintegy 20 százalékos.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.