Az elbocsátás egyszerűsítése „lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére” – áll Kósa Lajos, Tarlós István és dr. Kovács Zoltán fideszes képviselők október 29-én benyújtott törvénymódosításában, amelyben az indoklás nélküli elbocsátást terjesztenék ki a köztisztviselőkre.
A közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti – áll a javaslatban. A jövőben akkor is kirúgják a köztisztviselőt, ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik, vagy épp alkalmatlannak találják a dolgozót. Az is bekerült a szövegbe, hogy akkor is kitehetik az állásából a köztisztviselőt, ha a megbízás visszavonása után nem tudnak más munkakört ajánlani neki, illetve a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői állást a felmentett személy visszautasítja.
A három honatya egy másik törvényjavaslatban a közalkalmazotti törvényt változtatná meg: a vezetői megbízások eszerint a jövőben legfeljebb 5 évig terjednek majd, azaz határozott időre szólnak. (Korábban nem megbízással, hanem kinevezéssel helyeztek vezetői pozícióba közalkalmazottakat, ebben az esetben nem lehetett elmozdítani, „visszahívni” őket.) A dolgozó megbízását indoklás nélkül visszavonhatja a munkaadó, ám ha az alkalmazott 3 napon belül írásban kérelmezi az indoklást, akkor a munkáltatónak meg kell okolni a döntését.
Mindkét törvény 2011. január 1. napján lép hatályba.
Politikai tisztogatáshoz első osztályú lehet
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára nem érti, hogy a kormány miért rombolja le a közszolgálati életpályát. Az FigyelőNetnek elmondta: az első dominó a kormánytisztviselői törvény megalkotása volt, a következő a köztisztviselők, a harmadik a vezető beosztású közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátásának lehetősége. A következő lépés vélhetően az lesz, hogy a közszféra összes dolgozójára kiterjesztik ezt: indoklás nélkül sokkal könnyebb lesz lecserélni azokat az embereket, akik nem szimpatikusak vagy épp nem megfelelő a politikai beállítottságuk. Ezzel romba dől a magyar közigazgatás és a közszféra – vélekedett az érdekképviseleti vezető.
Az indoklás hiánya az elbocsátások során feleslegessé teszi majd a háromévente esedékes minősítéseket, a teljesítményértékelést, nem lesz szükség vizsgálatokra fegyelmi eljárás esetén, de a továbbképzés és a pályáztatás is értelmetlenné válik – tette hozzá Fehér József. Attól tart, hogy a szakmai tudás elveszítheti a fontosságát, politikai tisztogatáshoz vezet majd az, hogy nem kell megokolni a felmondást a köztisztviselők között sem.
A főtitkár hozzátette: azt tapasztalják, hogy azok a kormánytisztviselők sem nyugodtak, akiket eddig nem bocsátottak el. Ezek az emberek azt érzik, hogy Damoklész kardjaként lebeg felettük a kirúgás veszélye, és ha valami nem tetszik a főnöküknek, máris elküldheti őket. A megmaradt szakemberek legtöbbje menekülne a közigazgatásból, de a versenyszférában nehezen tudnak elhelyezkedni.
Csak a legvégső esetben sztrájkolnak
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Office, ILO) egyezménye alapján csak a munkavállaló magatartása, illetve a munkaadó helyzete miatt lehet elbocsátani valakit. Emellett a lisszaboni szerződésben is szerepel: az Európai Unió minden munkavállalója jogosult védelemre, ha indoklás nélkül felmondanak nekik. „Modern európai jogállamban ez elképzelhetetlen. És most épp az az ország akar ilyen törvényt hozni, amely a 2011-től EU elnöke lesz. Ráadásul azokkal az emberekkel akarják ezt megtenni, akiknek majd az uniós elnökség feladatait kellene ellátniuk” – fakadt ki a főtitkár.
A közszféra dolgozóit képviselő szakszervezet a nyilvánossághoz fordul, de az EU és az OECD megfelelő szerveivel is felveszik a kapcsolatot.
Sztrájk is lehet
Köztisztviselői érdekegyeztetés már több is volt (bár érdemleges megállapodás nem született), ám a közszféra egészét összefogó Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot nem hívta össze a kormány. Erről Fehér József már három levelet írt a nemzetgazdasági miniszternek – az utolsót épp három hete –, de választ nem kapott. A szakszervezet azt követeli, hogy konzultáljanak a munkavállalókkal az őket érintő kérdésekben.
Sztrájkot és demonstrációt csak abban az esetben tervez a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, ha más fórumokon nem jutnak eredményre. Azt azonban Fehér József nem tudja garantálni, hogy a dolgozók nem vonulnak az utcára a törvénytervezetek miatt.
