Pénzügy

Nem a kirúgás a megoldás

A válságban a legtöbb cég a leépítés mellett dönt, pedig a munkajog más alternatívákat is ajánl, bár elég keveset. A munkaidő átalakítását, a részfoglalkoztatást, a csoportos munkaszerződést, illetve a kiszervezést azonban még nem szabályozták egyértelműen.

A cégek többféle technikát alkalmaznak a válság kezelésére, ám ezeknél is figyelembe kell venniük a törvényeket. A munka törvénykönyvét a döntéshozók évek óta toldozgatják, ám a legtöbb atipikus munkavégzésre nincs benne a megoldás.

Alternatívák kirúgás ellen

A munkaidőkeret megváltoztatásának jelenleg hatályos jogszabálya arra épül, hogy a munkavállalót védje. Ez a túlmunka miatt van így, a munkáltatók kezét köti meg, hogy ne legyen lehetőségük „kizsákmányolni” a dolgozókat. A törvény ennek az ellenkezőjéről kissé ködösen rendelkezik, ugyanis amikor készült a szöveg, még nem volt válságban a gazdaság – mondta Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője „A gazdasági válságra adható munkajogi válaszok” című csütörtöki konferencián.

A munkaidő beosztását több vállalatnál úgy oldanák meg, hogy egy adott év munkaóráit nem arányosan osztanák el. Amikor nincs megrendelés, akkor kevesebb, például 35 órás, amikor viszont több a munka, akkor akár 60 órás is lehetne a munkahét. A jelenlegi törvények miatt azonban nem lehet egy egész évre előre számolniuk, az Európai Unió csak fél évre leosztva engedélyezi ezt. Itthon háromhavonta kell elszámolni a munkaidőkerettel. Ez nemrég vált rugalmasabbá, korábban kevesebb idővel gazdálkodhattak. A rugalmas munkaidőt gyakorlatilag mindenhol be lehetne vezetni, a kötetlen viszont általában csak a vezetők kiváltsága.

Nem szabályozott az olyan alternatív munkavégzés, mint a behívásos munka vagy a csoportos munkaszerződés – pedig ezek is segíthetnének a válságban megrendült állások megmentésében. A behívásos munka határozatlan idejű, ám csak akkor kell dolgoznia a munkavállalónak, amikor valamilyen feladatot tud biztosítani neki a cég (például az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönzők dolgoztatják így az embereiket). Az azonban nincs szabályozva, hogy amikor nincs munka, jár-e valamilyen fizetés.

Több ember egy állásban

A csoportos munkaszerződés Európába a távol-keleti munkavállalókkal érkezett. Először a munkáltató nem tudta, hogy éppen melyik keleti dolgozik. Valaki mindig ott volt, így megoldásként nem egy emberrel, hanem egy csapattal kötöttek szerződést, akik maguk között osztották be a munkát – tette hozzá a tanszékvezető.

Az új munkaerő-kölcsönzési alapelvet most fogadta el az EU. A jelenlegi magyar rendszer három éven belül „kidobható”, ugyanis az új szabály szerint a kölcsönzött munkást is ugyanolyan feltételekkel kell alkalmaznia a cégnek, mint a többi hasonló beosztásban lévő embert. Ám felmerül a kérdés: ha egy vállalat minden dolgozója kölcsönzött, akkor mihez lehet viszonyítani? Kiss György elmondta, hogy jelenleg is folyik egy munkaügyi per ezzel kapcsolatban, ám eredmény még nem született.

Ha már csak a leépítés maradt

A csoportos leépítések okairól a konferenciát szervező Martonyi és Kajtár Baker&McKenzie partnere, Fehérváry Ákos elmondta, hogy ez lehet átszervezés, a hatékonyabb működés megteremtése, a feladatkörök összevonása, pozíciók megszűntetése, a feladatok szétosztása miatt, de a megrendelések hiánya is nagy szerepet játszhat. Minden egyes munkavállalónak meg kell indokolni ilyenkor is, hogy miért ő veszíti el az állását. Ennek hiányában a dolgozók diszkriminációra gyanakodhatnak, és a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, illetve ha kiszivárog a leépítés terve, akkor a munkavállalók védettséget (például betegszabadság) szerezhetnek maguknak – tette hozzá.

A leépítések kezelésének egyik módja az outplacing, azaz a „gondoskodó elbocsátás”. Ennek a lebonyolítására általában tréningcégeket bíznak meg a vállalatok. Fürjész Beáta, a Karrier Hungária vezetője elmondta, hogy a közvélekedés szerint ez csak egy „trendi HR-eszköz”, de szerinte egyre nagyobb a jelentősége. Tréningekkel, álláskeresési tanácsokkal, szakmai és érzelmi támogatással, coachinggal próbálják átsegíteni a munkavállalót az állás elvesztésének krízisén: ne önmagát okolja, és ne csak rossz emlékeket vigyen magával a cégtől.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik