Pénzügy

Hol terem a kreatív munkás?

admin
admin

2008. 10. 02. 18:12

Az elmúlt másfél évtizedben a foglalkoztatási szerkezet átalakult Magyarországon: eltűnt a munkaerőpiacról 400 ezer alacsony képzettségű munkás és 500 ezer ipari szakmunkás. A poszt-indusztriális korban a magas szintű szaktudást, alkotókészséget és kreativitást igénylő foglalkozások taroltak. 2005-re az 1991-es 27-ről 38 százalékra nőtt a magasan képzettek aránya – áll egy friss tanulmányban.

A kreatív munkaerő atlaszát készítette el a Demos Magyaroszszág Alapítvány felkérésére Ságvári Bence és Lengyel Balázs. A kutatás célja a statisztikai elemzéseken túli világ bemutatása volt. A Richard Florida amerikai közgazdász-geográfus által „kreatív osztálynak” nevezett munkavállalók foglalkozási szerkezetének változását, képzését, illetve migrációját próbálták földrajzilag és a motivációik alapján követni.

A tanulmány több kategóriába sorolta a kreatív osztályt. A felső és középvezetők az irányítók, alattuk találjuk a kreatív magot. Ennek a négy csoportjába az analitikus (mérnökök, természettudósok, orvosok), a szintetikus (jogászok, közgazdászok és társadalomtudósok), a szimbolikus (művészek) és az integrált tudású emberek (egyetemi oktatók) tartoznak. A legnagyobb létszámú csapat csak utánuk következik, a szürke eminenciások, azaz a kreatív szakemberek.

A kreatív magból majdnem minden második ember Budapesten vagy Pest megyében dolgozik. A mérnökök, művészek, természettudósok, informatikusok és közgazdászok közel fele a fővárosban él. A tanulmány írói a főváros központúság mellett a legdinamikusabb növekedést az északkeleti megyékben tapasztalták. A háttérben a három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza fejlődése áll, ám ebben a régióban a foglalkoztató a leggyakrabban az állam. Észak- és Nyugat-Dunántúlon, illetve Kelet-Magyarország északi részén viszont a legfontosabb munkaadók a külföldi tulajdonú vállalatok (több mint 40 százalék).

Vissza kell csábítani a mérnököket

Az ország, és ezen belül az egyes régiók, régióközpontok gazdasági fejlődésének talán legfontosabb „nyersanyagát” az analitikusok, azaz a műszaki- és természettudományok terén dolgozó mérnökök, kutatók és egyéb szakemberek adják. Ők a globális munkaerőpiacon is képesek érvényesülni – és a legtöbben el is hagyják az országot. Különösen „veszélyeztetett” csoport az orvosoké és a természettudósoké. Az MTA által 2008-ban elvégzett kutatás például egy becslésre hivatkozva azt állította, hogy 1990 és 2000 között Magyarországon minden negyedik, a természettudományok területén kiadott diplomára egy kivándorló jutott.

A motivációt nem csupán a magasabb jövedelmek jelentik, majdnem ugyanilyen fontos az, hogy külföldön kiszámíthatóbb a karrier, nagyobb a foglalkozás megbecsültsége. A tanulmány szerint az itthoni feltételeket az államnak kellene megteremteni, hogy ne menjenek el – sőt térjenek haza – a külföldön élő és dolgozó kreatív magyarok. „Olyan infrastruktúra, magas szintű, fejlett eszközparkra lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy felvehessük a versenyt e tudományok globális erőközpontjaival. Ha nem is a győzelem reményében, de inkább abban, hogy partnerként tekinthessenek ránk. Az állam szerepe ezen a területen többé-kevésbé egyértelmű: az oktatás és a kutatás támogatásán, a tudás-intenzív tevékenységek számára vállalkozásbarát környezet kialakításán keresztül” – vallják a szerzők.

Az oktatás a vállalatot szolgálja?

Az egyes foglalkozások tartalma jóval gyorsabban változik, mint amit a hivatalos oktatás követni tud, ezért tartják fontosnak a tanulmány szerzői a vállalatok és az intézmények közötti kapcsolatot. Számos olyan tevékenység létezik, amelyet csupán a gyakorlaton keresztül, tapasztalati úton lehet elsajátítani. Pozitív változást jelent a néhány évvel korábbi adatokhoz képest, hogy az egyetemeknek egyre több multinacionális vállalattal állnak kapcsolatban, ám gyakran az oktatási intézmények többsége csupán a multinacionális „K+F piramisnak” az alsóbb szintjein kap feladatokat a vállalatoktól.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy Magyarországon nem lehet olyan törvényszerűségeket kimutatni, amelyek megalapozták Richard Florida nemzetközi hírnevét. A magyar innovációs rendszer szélsőségesen egyközpontú. Bár a számok is ezt jelzik, az ezek mögött meghúzódó életszerűségek alapján tudjuk, hogy a valóságban még nyomasztóbb az ország közepének dominanciája.

Konferencián vitáztak a kreativitásról

A Kreatív atlasz kutatási erdményeit csütörtökön egy konferencián ismertették. A Kreatív Magyarország: Mítosz vagy valóság? elnevezésű rendezvényen a választ olyan szakemberek próbálták megadni, mint Bíró Nagy András és Shelagh Wright, a Demos budapesti és londoni kutatói, Melanie Smith a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Egedy Tamás, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézettől, illetve Ságvári Bence, a kötet társszerzője.

A vállalatok képviselői is jelen voltak: az innovációról Boda Miklós (Malian Kft.) mesélt, a kreatív munkaerőről Nicola Grapputo (Nokia-Siemens Magyarország), az ötletek megvalósításáról pedig Geszti Péter (ARC, Akció-NXS).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.