Pénzügy

Teljesítmény a közigazgatásban

admin
admin

2007. 01. 18. 12:00

A teljesítmény akkor lesz igazán jól mérhető a közigazgatásban, ha világosan elkülönülnek a célok mind intézményi, mind ágazati szinten. Az IFUA Horváth&Partners tanácsadójának cikke.


A Gyurcsány-kormány által bejelentett reformok egyik legtöbbet emlegetett eleme a teljesítményközpontú közigazgatás megteremtése. Az eddig gyakorlatilag nem létezett teljesítményértékelés elemeit az üzleti szférából érdemes átvenni.



Hatékony intézmények




A klasszikus értelmezés szerint a teljesítmény egyszerre jelenti az eredményesség (effectiveness), valamint a hatékonyság (efficiency) mérését, illetve értékelését. Míg előbbi a célelérési képességet, az utóbbi az output lehető legkevesebb input felhasználásával történő létrehozását jelenti. A mérés előtt azonban meg kell határozni az elemzési egységet is, nem mindegy ugyanis, hogy ágazati vagy intézményi szintről beszélünk-e. Az eredményességet mindkét szinten, a hatékonyságot azonban alapvetően csak intézményi szinten értelmezhetjük – elsősorban azért, mert ott mérhetők igazán a felhasznált erőforrások.


Hogyan értékelhető a teljesítmény?

0. /Előfeltétel/: Informatikai támogatás megteremtése, folyamatszabályozás
1. Mutatók hozzárendelése a célokhoz
2. Mutatók definiálása
3. Célérték kijelölése
4. Mérés / beszámolás
5. Összekapcsolás az egyéni teljesítményértékelési rendszerrel




Stratégia és eszközök





Az eredményesség méréséhez először a stratégiai célokat kell világosan rögzíteni, amiket a közigazgatásban a Kormányprogram határoz meg. Ebből levezetve kell megalkotni az úgynevezett ágazati stratégiákat, mint a közlekedés, az egészségügyi, vagy az oktatási stratégia. Utóbbiakban azonban nem elég az elérendő célokat leírni, hanem fel kell tüntetni a az elérési módokat és eszközöket is. Például a fejlesztési stratégia konkrét megjelenési formája az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az ehhez kapcsolódó ágazati és regionális Operatív Programok, melyek két fő célt határoznak meg: a foglalkoztatás bővítését és a tartós gazdasági növekedést.




Az ágazati stratégiai célokat kell figyelembe venni akkor is, amikor kisebb egységeket, az intézményi célokat határozzuk meg. Azaz a MÁV-nak és a Volánnak a közlekedési stratégia, a kórházaknak pedig az egészségügyi stratégia figyelembevételével kell megfogalmazniuk a saját, intézményi szintű céljaikat. Ez azonban kevés: az intézményeknek lesznek saját „egyéni” céljaik is, mint például az operatív működést vagy a munkatársakat érintő célok, amelyek szintén kifejezhetik az eredményességet és a hatékonyságot – intézményi szinten.




Mi a minisztérium dolga?



Ahol már működik


A közigazgatás objektív, teljesítményalapú elszámoltatása, azaz a performance based accountibility már nem csak terv néhány nyugat-európai országban. A New Public Management Skandináviában, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban is működik, ennek segítségével nem csak a rendszer alakul át, hanem a teljesítményadatokat az állampolgárok is elérhetik egy internetes felületen.


Az elvont célok után konkrét feladatstruktúrát kell kialakítani, azaz pontosan meg kell határozni, mivel foglalkozik egy minisztérium, önkormányzat vagy háttérintézmény. Így már jobban mérhető a teljesítmény is: egy közigazgatási intézmény egyik feladata például a jogszabályalkotás, azaz mérni lehet, hány jogszabályt alkotott az adott intézmény (ez a mennyiségi mutató), vagy hogy meddig vannak hatályban az adott jogszabályok (minőségi mutató). De mérhető a költség is: mennyi munkaórát, hány embernapot vett igénybe a jogszabály elkészítése – illetve az átfutási idő: mennyi idő kellett a jogszabály kidolgozásához. Mindez azért is hasznos, mert a közigazgatási reform egyik célja a minisztériumok és háttérintézményeik feladatkörének szűkítése. Ha pedig ismertek a konkrét feladatok és a teljesítmény, könnyebben el lehet dönteni, mihez kell esetleg bevonni az üzleti szférát.




Megoldások: stratégiától az egyénig

Mutatók meghatározása és definiálása, informatikai támogatás és egyéni teljesítménymérés – ezekre van szükség ahhoz, hogy valóban működőképes legyen a mérési és értékelési rendszer. Emellett a mutatóknak mérhetőnek kell lenniük, alkalmazható például az egészségügyben a születéskor várható egészségben eltöltött évek számának átlaga, az úgynevezett HALE-index, vagy egy ügyintézéssel is foglalkozó intézmény esetén az átfutási idő. Az informatikai háttért pedig úgy kell kialakítani, hogy az állampolgárok is hozzáférhessenek a teljesítményadatokhoz – hiszen az átláthatóság is célja a közigazgatási reformnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.